Máriapócs: könnyező csodával az egyházak találkozási pontján

Péter Beáta 2022. március 22., 18:17

Máriapócs egy nemzeti kegyhely, a leglátogatottabb búcsújáró hely Magyarországon. A Szent Mihály Főangyal templomban őrzik a könnyező Szűz Mária-ikont. Csodás gyógyulásokat tulajdonítanak neki, évente többezer hívő zarándokol el ide, hogy a Szűzanyához imádkozzon, kérje közbenjárását, vagy hálát adjon neki. Néhány napja testvérvárosi szerződést írt alá Csíkszereda és Máriapócs vezetősége, hogy hivatalosan is megerősítsék a két kegyhely – Csíksomlyó és Máriapócs – közötti kapcsolatot. A csíkszeredai küldöttséget mi is elkísértük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településre, ahol Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita mutatta be a kegytemplomot.

Máriapócs: könnyező csodával az egyházak találkozási pontján
galéria
A kegytemplom látványa este a zarándokház bejáratától Fotó: Péter Beáta

A máriapócsi görögkatolikus búcsújáróhelyet elsőként nyilvánították nemzeti kegyhelynek Magyarországon, 2005-ben. Három nagy búcsúja van: Szent Illés napján, július 20-án, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, és szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján, de a kegyhelyet egész évben látogatják a zarándokok.

A kegytemplom szomszédságában található a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor, ma már kevés szerzetes lakik itt. A bazilita szerzetesek 1731-ben kezdték meg a rendházuk építését, a monostor a görögkatolikusok művelődési és oktatási központjává vált, és az 1950-es szétszóratásukig a bazilita szerzetesek voltak a kegyhely gondozói. A kegytemplom közelében található a zarándokház, ahol több mint száz személyt tudnak elszállásolni.

„Nekünk hídnak kell lennünk”

Kocsis Fülöp látogatásunkkor elsőként a görögkatolikus egyházról beszélt, történelméről, jellegzetességeiről. „Ortodoxokból lettünk katolikussá, az első unió 1496-ban volt, rá ötven évvel volt az ungvári unió 1546-ban. Akkortól kezdett a keleti részekből egy-egy közösség egyesülni Rómával. Ez annak a folyamatnak a része, amely egészen 1054-ig visszavezethető, amikor kölcsönösen kiátkozták egymást a konstantinápolyi pátriárka és a római pápa, és megtörtént 1054-ben a nagy egyházszakadás. De mindig voltak törekvések, uniós zsinatok, hogy egyesüljenek. Ezen a jezsuiták sokat dolgoztak, és ma is nagyon jó látható, hogy a görögkatolikusok földrajzilag is a két egyház találkozási pontján vannak. Lengyelországnak a keleti részén, Ukrajnának inkább a nyugati részén, Szlovákia a keletin, Magyarország a keleti részén, Romániának a nyugati részén, egészen Bulgáriáig itt vannak a két egyház találkozási pontján a görögkatolikusok. Ez a folyamat nem terjedt tovább kelet felé, ott meg is állt, és így jött létre ez a harmadik egyház, a görögkatolikus egyház, a pravoszláv meg a római katolikus egyház között. Ez is oka annak, hogy a pravoszláv, ortodox egyház ránk, görögkatolikusokra nagyon rossz szemmel néz.

Mert úgy tekint bennünket, mint akik elhagytuk az ősi egyházat, és csatlakoztunk az akkor még eretneknek mondott katolikusokhoz.

Évszázadokon keresztül az ortodoxok a katolikusokat mondták eretneknek, a katolikusok az ortodoxokat. Ez aztán majd 1965 táján szűnt meg, amikor Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka és VI. Pál pedig kölcsönösen visszavonták ezt a kiátkozást.”

A máriapócsi zarándokház Fotó: Péter Beáta

Rámutatott, egy másik egyháztörténeti lépés volt, amikor Ferenc pápa és Kirill pátriárka néhány éve Kubában találkozott, akkor egy 19 pontból álló nyilatkozatot fogalmaztak meg, és az egyik pontban az állt: a görögkatolikusoknak szabad létezni. Nem eretnekek és nem kitaszítottak, Isten akarta egyház. Viszont a görögkatolikus út nem követendő példa az egység felé.

„Hát mi itt vagyunk görögkatolikusok a kettő között. Ez azt jelenti, hogy a rítusunk a keleti egyházhoz köt, de egyházszervezetileg hitbeli egységben a rómaiakkal vagyunk együtt.

A hitbeli hovatartozás szerint a római katolikus egyháznak vagyunk a része, Ferenc pápa a mi pápánk is. Hagyományvilágunk és a teológiánk, a lelkiségünk az pedig az ortodoxokhoz köt. Ebből fakadóan mi úgy tekintünk magunkra, azt valljuk, hogy mi híd akarunk lenni az ortodox és a római katolikus világ között, mert mi mind a kettőben otthon vagyunk. Püspökként, szerzetesként és egyszerű hívőként is azt mondom, hogy nekünk hídnak kell lennünk, akik a keleti és nyugati egyházak egységén munkálkodunk.”

Görögkatolikusok Magyarországon

Az érsek-metropolita arra is kitért, hogy a magyarországi nagy monarchia területén főként a ruszin nép volt az, amelyik teljes egészében görögkatolikus vallású volt. De nem csak ők, hanem más nemzetek között is volt görögkatolikus, a románok, az ukránok, a szlovákok és a magyarok között is. Egy egyházmegye fogta össze az egész ruszin nagy területet, a munkácsi egyházmegye volt, amelynek a központja most Ungvár. A nevét Munkácsról kapta, mert ott volt a püspökség. Később kezdett feldarabolódni az egyházmegye, és a magyarok sokat küzdöttek azért, hogy legyen magyar egyház is, és hogy magyar nyelven végezhessék a liturgiát.

Orosz István kegyhelyigazgató Fotó: Péter Beáta

„Míg a római katolikus egyházban a latin volt az egyház nyelve egészen a vatikáni zsinatig, a keleti egyházakban az a jellemző, hogy a saját nyelven végzik a szertartást. Ez így is volt a monarchiában, a ruszinok az ószláv nyelven, az ősi szláv nyelven, a románok románul végezhették, a bolgárok bolgárul végezhették, de ennek az a politikai-történelmi magyarázata, hogy Mária Terézia támogatni akarta a nemzeti kisebbségeket, és a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát is, és így politikailag is elismert volt az, hogy a monarchia területén élő kisebbségek a saját nyelvüket használhassák az egyházon belül a templomban. A magyar viszont nem volt kisebbség, ezért nem engedték a magyar nyelv használatát a keleti rítusban.”

A kegytemplom bejárata fölött lévő felirat Fotó: Péter Beáta

Az 1870-es évek táján Hajdúdorogon egy nagygyűlést szerveztek, amelyre nagyon sok magyarországi görögkatolikus ment el, és ott kötöttek egy egyezséget, hogy megalapítják a hajdúdorogi egyesületet. Két célkitűzésük volt: a magyar nyelvű liturgia és a magyar egyházmegye. 1900-ban Hajdúdorogról szerveztek egy nagy zarándoklatot Rómába, hogy ott a pápával beszéljenek az ügyben, de várni kellett még. 1912-ben X. Piusz pápa megalapította a magyar egyházmegyét, és Hajdúdorog lett a magyar görögkatolikus egyházmegyének a neve. Az első püspöke Miklósy István volt. És noha létrejött az egyházmegye, de a magyar nyelvet nem engedélyezték, az egyházmegye nyelve görög volt. „Elég érdekes döntés volt, és máig őrizzük azokat a liturgikus könyveket, amelyek kétnyelvűek, az egyik oldal görög, a másik magyar. A papokat kötelezték, hogy három éven belül meg kell tanulniuk az ógörög nyelvet, és a szemináriumban is tanították. Én a nyolcvanas években még kétnyelvű liturgikumból tanultam. Aztán ez a helyzet majd csak a vatikáni zsinattal szűnt meg.”

Az első könnyezés

Máriapócs évszázadokkal ezelőtt ruszin település volt, nem magyar. Ruszinok éltek itt, és a jelenlegi kegytemplom helyén ruszin fatemplomocska állt, benne ikonosztázionnal, azaz a templomszentélyt a templomhajótól elválasztó, képekkel ellátott fallal. Kocsis Fülöp elmagyarázta, az ikonosztázion rendje mindig ugyanaz: középen a királyi ajtó, amely mindig zárva van, és azon csak a papnak szabad átmennie, két oldalsó ajtó van, és ezt a három ajtót négy ikon határozza meg. Mindig jobboldalon a Krisztus-ikon, baloldalon az Istenszülő, attól balra Szent Miklós – magyar területeken –, jobbra pedig a templomnak a védőszentje, itt Szent Mihály arkangyalt látjuk, ő a máriapócsi templom védőszentje.

„1696-ban azt látták, hogy az ikonosztázion baloldalán levő Istenszülő-ikon szeméből könny csorog. Nézték, csorgott a könny több napon keresztül.

Ennek elterjedt a híre és jöttek sokan nézték, hogy könnyezik az ikon. Jöttek ellenőrizni, le akarták venni a képet, hogy valami csap van benne vagy valami, de kiderült, hogy maga a kép könnyezett. Nagyon hamar eljutott a híre a császári városba, és Lipót császár elrendelte, hogy a képet vigyék Bécsbe. Nagy volt a felfordulás, hogy szabad-e ezt vagy nem, de 1697 februárjában katonasággal jöttek, hogy elvigyék a képet. A népek meg akarták akadályozni, nem akarták engedni, lefeküdtek az útra, de a katonák erősebbek voltak, és elvitték a képet. Bécsben óriási tisztelettel fogadták, nagyon szép beszámolók vannak erről, hogy hatalmas körmenetet végeztek a képpel, és Bécs minden templomában három napig volt a kép, és ájtatosságokat, szentmiséket végeztek. Amikor körbe ért a templomokon, azzal az idővel egybeesett a zentai ütközet, ahol először győzte le az osztrák-magyar hadsereg, más országbeli támogatásokkal, a törököket. És a zentai ütközetnek a győzelmét egész Bécsben és Nyugat-Európában is ennek a pócsi képnek tulajdonítják. Így aztán annyira megszerették a bécsiek és a császár, hogy nem akarták visszaadni. A magyarok meg követelték, hogy hozzák vissza. Annyira, hogy ez Rákóczi Ferenc követelési listáján is szerepelt.”

A második könnyezés

De az ikon azóta sem került vissza, ma is ott látható a bécsi Szent István-dómban. A képet sokfelé elvitték, Kassára, Egerbe, Budára stb. És ahová elvitték, ott mindig készítettek róla egy másolatot. A császár, noha nem adta vissza az ikont, küldött egy másolatot róla Pócsra. Ennek persze nem örültek a pócsiak, de nem tehettek mást, elfogadták.

Bécsben a kép többet nem könnyezett, de 1715-ben a pócsi kép újra könnyezett.

„Erre aztán megint nagy csodájára jártak, és attól kezdve elkezdtek ide egyre többen jönni. Nagyon nagy vigasztalás volt az itt élő ruszinok és magyarok számára, hogy nem a képet választotta ki, és nem a nagy embereket jutalmazza meg a Jóisten és a Szűzanya, hanem az egyszerű embereket. És ezt az 1715-ös dátumot tartjuk a kegyhely születésének, és attól kezdve nagyon sok csodálatos gyógyulás is kötődik a kegyképhez.”

A kegytemplom belseje Fotó: Péter Beáta

Mivel egyre több zarándok érkezett a könnyező Mária-képhez, a fatemplomot elbontották, és az 1700-as évek közepén felépítették a nagy templomot. A képet a királyajtó fölé tették, létrán lehetett felmászni, hogy kendővel meg lehessen érinteni. A későbbiekben a bazilika rendház udvarán építették fel a fatemplom mását.

A harmadik könnyezés

„A 20. század elején, a 20-30-as években döntöttek úgy, hogy a kegyképet leveszik a királyajtó fölül, és külön kegyoltárt alakítanak ki. A pécsi ferences szerzetesek készítették ezt a kegyoltárt. Ők faragták, az ő terveik alapján készült a negyvenes évek elején.

1943-ban vagonokba rakták a teljes faragványt, és Pécsről elindították Máriapócsra, de nem érkezett meg a szerelvény, mert háború volt. Évekig nem tudtak róla, eltűnt.

Néhány évvel később valahonnan Nagykáló mellett jelezték, hogy ott van egy vagon lepecsételve, de nem tudja senki, hogy hogyan került oda, mi a sorsa. Kinyitották, és ez volt benne. Érzékeljük, hogy a Szűzanya megóvta, védte ezt az oltárt. Utána nem sokkal jöttek, és fölépítették a kegyoltárt. Attól kezdve fel lehet menni Hozzá. Elég magasan van feltéve, vigyázunk Rá. Alatta egy másolat van, azt szoktuk megcsókolni, megérinteni, ott van egy kis kendőcske egy tartóban, amely az 1905-ös harmadik könnyezésnek a tanúságtétele. Akkor arra a kendőre hullottak a könnyek, azzal fogták fel” – magyarázta Kocsis Fülöp.

A Mária-képnek helyet adó barokk stílusú görögkatolikus templom 1948 óta viseli a Basilica minor címet. Máriapócson 1991-ben II. János Pál pápa több százezer hívő jelenlétében magyar nyelven mutatott be bizánci szertartású liturgiát.

„Sokan felteszik a kérdést, hogy miért könnyezik a Szűzanya: a bűneink miatt, vagy velünk együtt sír? Mi inkább azt érzékeljük, hogy vigasztalásul kapjuk ezeket a csodákat, amelyek megerősítenek. Mindig nagyon sokat gyóntatunk, és ahogy Csíksomlyóra is mennek a zarándokok, ide is, hozzánk is sokan járnak. És ahogy ez lenni szokott, itt vannak a botok, mankók, fogadalmi ajándékok, ezek mind arról tanúskodnak, hogy sok gyógyulás történt itt. Mivel ez kegyhely, mi, papok azt szoktuk mondani, hogy az igazi gyógyulások a lélekben történnek” – zárta az érsek-metropolita.

A könnyeket felfogó kendő Fotó: Péter Beáta

Kocsis Fülöp az ikonosztázia előtt Fotó: Péter Beáta

A pécsi ferencesek által készített oltár Fotó: Péter Beáta

Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita mutatta be a kegytemplomot Fotó: Péter Beáta

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett liget.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A liget.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID liget.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll liget.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs liget.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év harmadik fél
_gat google.com 1 nap harmadik fél
_gid google.com 1 nap harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ liget.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMAL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport