Mit ér a nő, ha feltaláló? Hölgyek az innovációban és a kreativitásban

– A Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal a szellemi tulajdon világnapjának (április 26.) ez évi tematikájának címéül azt adta, hogy A változás erősítése: nők az innovációban és a kreativitásban. Miért tarthatták ezt fontosnak?
– A nők nagyon gyakran, méltatlanul éppen úgy vannak jelen az innováció vagy a tudományos kutatás területén, mint a háztartásban: munkájuk láthatatlan marad. Erre a jelenségre, illetve a nők szerepének fontosságára szeretné felhívni a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal a figyelmet az ünnep alkalmával, ezért is szerepel a címben az, hogy a változás erősítése. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a nők a kreativitás olyan szegmenseit tudják behozni a munkájukba, és ezáltal a fejlődést elősegíteni, amelyek egyediek, amelyek nélkül sok koncepció hiányos maradna.

– Van egy előre alkotott képe a társadalomnak arról, hogy körülbelül melyek azok a tevékenységi területek, ahol a nők kiemelkedhetnek. Létezik erre cáfolat?
– Nem hiszem, hogy cáfolni vagy bizonyítani kellene bármit is.

Példaként említeném Ada Lovelace 19. századi matematikus hölgyet, aki jóval azelőtt megírta az első számítógépprogramot, hogy a számítógépek bevezetése egyáltalán elkezdődött volna. Egy évszázadba került, mire elismerték, hogy ő volt az első, aki meglátta a számítógépekben rejlő kreatív potenciált. Szintén az 1800-as években például Tabbitha Babbit kitalálta a körfűrészt egy massachusettsi fűrészüzemben, bár sosem szabadalmaztatta találmányát. Már a középkorban is akadtak szép számmal tudósok a nők körében, az egzakt tudományok területén is, itt tartják számon Theodóra császárnét vagy Bingeni Hildegard német természettudóst.

– Napjainkban mekkora része van a nőknek az innovációban való részvételben?
– Nincsen erről pontos képünk, mivel nehezen mérhető adat. A Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal készített egy statisztikát, hogy melyek azok a területek, ahol a nők a legaktívabbak: a biotechnológia (58%), farmakológia (55%), organikus kémia (54%). Azok a területek pedig ahol a legkevésbé aktívak: a motorok, pumpák, turbinák fejlesztése (15%), gépalkatrészek (14%), szállítás (13%), mechanikai elemek (11%).

– Vannak-e ma megfigyelhető trendek a női innováció, kreativitás területén?
– Talán nem nevezhető még trendnek, de mindenképpen megfigyelhető, hogy a nők rendkívül kreatív megoldásokat találnak napjaink problémáira. Ott van például Sandra Mjöll, aki a startupjában olyan vérmaradványokat vásárol fel, amelyek már használhatatlanok a vérbankok számára, és hasznos vérlemezketermékeket állít elő belőlük, előbbre lendítve ezáltal az őssejtes technológiák fejlődését, vagy ott van Mathebe Molise Dél-Afrikából, aki vállalkozása által – Beauty on Tapp – összeköti a kisebb szépségvállalkozásokat az ügyfeleikkel. Thing Shih az automatikus diagnosztizálást is lehetővé tevő mobil applikációja által teszi szélesebb körben elérhetővé az egészségügyi szolgáltatásokat, segítve ezzel az orvosok és egészségügyi szervezetek munkáját is, Sarah Evans a tisztább vizekért dolgozik, Rocio Alcocer pedig a zéró szemetet termelő konyha és a tiszta, műanyagmentes csapvízért tesz még az Instagramon is.

Ezek a nők mind azt hangsúlyozzák nőtársaik felé, hogy biztosak lehetnek benne, hogy ötleteik értékesek és egyediek, de ha nem követik őket, soha nem fogják megtalálni a bennük rejlő valós potenciált.

– Az általad említett projektek esetén az innováció és a szellemi tulajdonjog kapcsolata is fontos?
– Természetesen. Az innováció területén dolgozó nők számára azt is tudatosítani kell, hogy le kell védeniük az ötleteiket, márkáikat is ahhoz, hogy megvédjék magukat a hamisításoktól, azoktól a csalóktól, akik ellophatják és hasznot húzhatnak az ötleteik gazdasági potenciáljából. A fent említett nők például mind felismerték a szellemi jogaik védelmének fontosságát, és többen voltak olyanok is, akik még azelőtt levédették a szabadalmukat vagy márkájukat, hogy egyáltalán látszott volna, jövedelmező lehet-e az ötlet.

Ilyen női találmány például a kávéfilter, a golyóálló mellény, a papírzacskó, az autó ablaktörlője stb.

– Hogyan látod az itthoni női jelenlétet az innovációban?
– Biztosan van, és jelentős. Sajnos a személyes tapasztalatom kevés, hiszen tíz éve dolgozom márkák levédésével, de alig akadt női ügyfelem, inkább férfiakkal volt szerencsém dolgozni. Most úgy látom, az elmúlt években egy akár mozgalomnak is nevezhető hullám indult el, amely arról szól, hogy

a nők merjenek vállalkozni, merjenek vállalkozni a gyereknevelési szabadság alatt keletkezett „szabadidejükben”.

Tudomásom van néhány érdekes projektről, és örömmel értesültem arról, hogy egy erdélyi nőkből álló vállalkozói csoport is körvonalazódni látszik, amelynek célja segíteni egymást a tevékenységeiben. Egyelőre a Facebook-csoportot követem, és tudomásom szerint inkább Kolozsváron, Marosvásárhelyen tevékenykednek, de remélem, máshol is lesz érdeklődés. Én is próbálkoztam hasonlóval, egyelőre inkább zárkózottságot érzékelek, de bízom benne, hogy a kreativitás mindenütt megtalálja a maga útját és a nők képesek is lesznek megvédeni a létrehozott értékeiket.