Mit rejt a református templom toronygömbje? Hamarosan megtudjuk

2020. június 25-én fogtak neki a székelyudvarhelyi belvárosi református templom nagyszabású, külső-belső felújítási munkálatainak, elsőként a torony újul meg.

„A templom azért is ennyire fontos, mert itt van a főtér kellős közepén, ez osztja ketté a város főterét, teljesen körüljárható, még ki is van szakítva a főtér telekkönyvéből a templom csaknem kör alakú telekkontúrja.

1630 környékén a gótikus templomocskából, amelyik fent volt a Szent Miklós-hegyen, kikergették a katolikusokat. Végül Bethlen Gábor fejedelem özvegye volt az, aki rendet csinált, úgy határozott, hogy

amíg nem építenek közös erővel a hívek egy új templomot a város főterére, addig senki nem megy templomba.

1630–33 között megépítették ennek a templomnak az elődjét a főtéren, egy gótikus templomot, fallal körülkerítve. Az lett a reformátusoké, a Szent Miklós hegyi templomot visszakapták a katolikusok, és béke lett. Végül 1780-ban kapták meg az építési engedélyt, Schmidt Pál készítette a terveket. Itt már felügyelt körülmények között zajlott az építkezés, főként mert a mindenhonnan beérkező adományokról és a magas rangú mecénások pénzeiről nem lehetett csak úgy hébe-hóba elszámolni, hanem rendes elszámolást kellett adni. A tervezés is ennek fényében történt. Már akkor is léteztek ellenőrző szervek, tűzvédelmi szempontok okán tervmódosítást kértek, így, utólag beszúrva került a tervbe a karzatra vezető második lépcső, amelyik azóta is a szószék mögött furcsán, ferdén érkezik a földszintre a keleti kijárathoz” – magyarázta Várday Zsolt.

Kitért arra is, hogy az építkezési engedélyben szerepelt, hogy csakis a régi templom kerítőfalán belül lehet építkezni. Mindez még a vallási türelmi rendelet előtt zajlott, amikor is más felekezetűek, mint a katolikusok, nem építhettek kőtornyú templomot.

„A türelmi rendelettel II. József császár változtatott ezen a kényes dolgon, a rendelet templomépítésre vonatkozó része 1786-ban lépett érvénybe, akkortól kezdhettek épülni protestáns templomok kőtoronnyal, addig csak fatorony vagy -harangláb kísérhette őket. Ez az egy kivétel,

Gyakorlatilag benőtte a templom a kerítőfalat, de úgy, hogy teljesen új épületet építettek, a régi gótikus templomból szinte semmi nem maradt meg, talán csak az a két kőoszlop, ami a karzatot tartja.”

A szakember rámutatott, létezik egy 1781-es keltezésű dokumentum, amelyben leírják, hogy a templomtorony csúcsára szánt, hat véka űrtartalmú rézgömb aranyozására az akkori gyülekezet asszonyai adták össze a pénzt. Arról nem szólnak a feljegyzések, hogy tettek volna bele valamit, de mindenképp nagy figyelmet szenteltek a gömbnek, ezért merik remélni a felújítók, hogy van is benne üzenet.

A templom felújításához a Fehér János művészettörténész által készített tanulmányban olvasható:

„1781. Segesvári üstgyártóval, Roth János urammal csináltattam az torony tetejire egy réz gombot, melynek hossza és szélessége is egy-egy singni volt, a szárának hosszasága öt sing, és amely gombnak üregében, a szárán kívül, hat véka gabona férhetett belé. Ez a rézgomb nyomott szárával együtt 62 fontot, és az alkalom szerint minden fontot a flor. 1. fizetvén, adtam érette az Udv. Ref. Ekkl. asszony embereitől csak csupán a végre adatott pénzből, in summa 62 flor. Ugyan ezen rézgombot Kolosvári képíró Veres Mátyás uram megaranyazta. Az aranyazásért, minden fél singet a flor. 1 aranyazván meg, ugyan az asszonyoktól adatott pénzből fizettem 42 flor” – idézi a művészettörténész a kifizetési jegyzőkönyvből.

A 4ZET tervezőiroda vezetője, Várday Zsolt arra is kitért, hogy a templom 1862-ben esett át egy nagyobb javításon. A templom északi tetősíkján a KG betűk (Baczkamadarasi Kis Gergely) és a templom építési dátuma, 1781 látható. A déli tetősíkon az 1862-es évszám volt olvasható egészen a negyvenes évekig – akkori fotókon még lehet látni – , de később a festett cserepek elkoptak, eltörtek, lecserélték őket. De fényképekről lehetett rekonstruálni a feliratokat, és a felújítás során ezek is visszakerülnek eredeti formájukban – ezúttal nem zöld, hanem fehér cserepekből.

„A gömb azért is érdekes, mert majdnem ötven méter magasan van, elég nagy bravúr volt a felhelyezése annak idején. Nem csoda, hogy a város kellős közepén egy ilyen magas tetősüvegre kerülő gömböt figyelemmel kísértek, és ezért is reméljük, hogy lesz benne valami. Úgy, ahogy például a tavaly Felsőboldogfalván, amikor az ottani templom gömbjét levették, előkerült belőle egy kis kazetta mindenféle korabeli dokumentumokkal.”

Mint mondta, a boldogfalvi templomgömbben az akkori lakosok lajstroma, egyháztörténeti leírás, a tisztikar, a gimnáziumi tanárok és diákok felsorolása is benne volt, iskolai értesítő az 1868/69-es tanévből, a templomépítéshez adománnyal hozzájárulók névsora, illetve egy levél azoknak címezve, akik majd megtalálják azt a kazettát.

„Elég bőséges a boldogfalvi időkapszula tartalma, az érdekesség az, hogy az 1848-as forradalom élménye még friss volt, rengeteg szó esett a forradalomban elesettekről, erősen érződik a hatása. Voltak benne bankjegyek és néhány érme is. Minden dokumentumot lemásoltunk, és a másolatokat tettük vissza. Ezek az eredeti dokumentumok, amelyek 150 évet kibírtak ilyen extrém körülmények között, már jelentős történeti értékkel bírnak, és túl értékesek ahhoz, hogy visszategyük és a sors gondjaira bízzuk. Ezért csak másolatokat tettünk vissza, az eredetiket majd kiállítjuk mint templomtörténeti érdekességet. Bekerült ugyanakkor egy üzenet a jövőnek a jelenlegi lelkész megfogalmazásában, de tettünk bele a felújítást megelőző állapotot rögzítő felmérési rajzokat is. Nyomtatott formában csak a fontosabb rajzok kerültek bele, a többi pedig egy adathordozón, melyben a félvezető csip várhatóan még száz év múlva is olvasható lesz.

A tervek szerint október 8-án, csütörtökön emelik majd le a toronygömböt egy kivételesen nagy daru segítségével. „Két alpinistát hámban a daru kampójával felemelnek, ők megkötözik a gömböt és leválasztják az árbóc végéről. Néhány napja felkúsztak az árbócon, hogy lentről szemügyre vegyék, úgy tűnik, hogy fémcsapokkal van rögzítve a gömb, így reméljük, aránylag könnyen szétcsatolható, nem kell vágószerszámot alkalmazni. Fontos különbség, hogy amikor a gömböt a helyére tették, akkor egész addig a magasságig fel volt állványozva a torony. Most az állványzat csak az ereszig tart, ezért kicsit macerásabb, kicsit bravúrosabb, de a lényeg, hogy leválasztják a gömböt, majd a daru leemeli és leteszi a földre együtt az alpinistákkal, akik a levegőben végig gondját viselik. A Haáz Rezső Múzeum egyik munkatársa pedig majd dokumentálja a remény szerint benne találtakat.”

A látványosnak ígérkező műveletet – a leemelést és a visszahelyezést – nyolc-tíz órán belül el kell végezni, mivel a daru ennyi ideig tartózkodhat Udvarhelyen. Ez idő alatt a villámhárítót is be kell építsék a templomtorony csúcsába, így, mielőtt a gömböt visszateszik, megfúrják az árbócrudat, hogy fogadni tudja a villámhárító rúdját, ami a gömbön keresztülhalad.

Amennyiben a gömb rejt valamit, azt gyorsan digitalizálják, hogy a másolatot tudják majd visszatenni a helyére. Egy henger alakú fémtokban pedig az előre elkészített anyagokat helyezik bele a gömbbe, ha lehet, úgy, hogy a gömb nyakán nyúlnak be, lehetőleg nem választanák szét félgömbökre.

„Ha van benne valami, akkor elképzelhető, hogy azt is úgy tették bele a nyakán keresztül. Általában egy kampó van forrasztva belülről a gömbbe, arra van felakasztva szintén egy kampóval a kazetta, többnyire egy kis ernyő is van fölötte, hogy ha mégis beszivárog a víz, akkor ne érje a kazettát. Így kerül vissza a régi kazetta is a másolatokkal és az új is, vagy mindent egybe belepakolunk, ott a helyszínen eldöntjük majd. Lesz egy bádogos csapat is a helyszínen, amelyik a gömb javításával lesz elfoglalva a rövid idő alatt. Azt azért ne felejtsük el, hogy a mai világban, amikor a fegyverviselési engedély ritkaságnak számít,

A felsőboldogfalvin volt tizenvalahány bemenő lyuk alulról és felülről is, ami azt jelenti, hogy még repülőből is lőttek rá. Sőt, az is hírlik, hogy volt olyan kántortanító Felsőboldogfalván, aki a gyerekeket a gömbre célozva tanította puskával lőni. Az udvarhelyi református templom gömbjén is van néhány golyónyom, azokat is be kell forrasztani. Nyolc-tíz órán belül el kell végezni minden javítást, és elő kell készíteni, hogy vissza is tegyük. Nem tudjuk, hogy 1862-ben nyúltak-e hozzá, a dokumentumokban erről nem találtunk említést. Az is lehet, hogy akkorról származik az üzenet, amit megtalálunk, vagy még akkorról sem, nem lehet tudni. Majd csak akkor lesz biztos, amikor lent van a földön, és belekukkantunk a belsejébe” – hangsúlyozta Várday Zsolt.