Nagy multú botanikus kert, mégis alig tudunk róla

Simon Virág 2018. június 26., 15:45 utolsó módosítás: 2018. június 26., 16:25

Didaktikai, tudományos és társadalmi céllal hozták létre hetven évvel ezelőtt Marosvásárhelyen az orvosi egyetem udvarán lévő botanikus kertet. Bár évtizedek óta a város része, még a  marosvásárhelyiek által is kevésbé ismert az oázis, pedig pár évvel ezelőtt Székelyföld hét csodájának egyike lett.

Út a marosvásárhelyi botanikus kertbe. Hetven éve hozták létre, de alig ismerik Fotó: Gálna Zoltán

Ha ismerőseinktől megkérdeznénk, tudják-e, hogy Marosvásárhelyen hol van a botanikus kert, sokan azt hinnék, ugratjuk őket, esetleg visszakérdeznének, a kolozsvári botanikus kertre gondolunk-e? Tény, a nevesebb és híresebb kolozsvári botanikus kertnél jóval kisebb, de a marosvásárhelyi is megér egy sétát.

Hol is van pontosan?

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem udvarán,

a jelenlegi gyermekkórház háta mögött lehet „rátalálni” a botanikus kertre.

Háromnyelvű tábla jelzi a bejáratot, s késő délutánig bárki bemehet és sétálhat egyet, ha kedve tartja. Az útmutató táblák már csak román nyelvűek, a növények mellett pedig a latin elnevezés van feltüntetve. Ottjártunkkor is kertészek gondozták a teret, lenyesték az elnőtt bokrokat, öntöztek, s az új sétányokon látszik, hogy némiképp új ruhába öltöztették a hetven éves oázist.

Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem udvarán, a jelenlegi gyermekkórház háta mögött lehet „rátalálni” a botanikus kertre Fotó: Gálna Zoltán

A különböző ismert és teljesen ismeretlen, egzotikus növényből összesen mintegy 800 található ott,

de a botanikus kert része a dendrológiai park is, amely 150-nél több őshonos és tájidegen fának és cserjének ad otthont. Több helyen padok, fedett árnyékos részek vannak kialakítva, így egy kellemes pihenőhely is lehet. Ezt is leginkább csak az orvosis egyetemisták tudják, akik közül néhánnyal ottjártunkkor  találkoztunk is: egyikük sem a növényeket vizsgálgatta, hanem az árnyékban beszélgetett vagy magányosan készült a vizsgáira.

Háromnyelvű tábla jelzi a bejáratot, s késő délutánig bárki bemehet és sétálhat egyet, ha kedve tartja. Fotó: Gálna Zoltán

A marosvásárhelyi botanikus kertet pár éve a Zöld Székelyföld Egyesület is felfedezte, amikor keresték Székelyföld 7 csodáját, s ide több Maros, Hargita és Kovászna megyei különleges területet, tájat is jelöltek, s kétfordulós szavazás után a botanikus kert is bekerült a hét csoda közé.

Hetven évvel ezelőtt

A kertet a magyarországi származású Jablonkay István földrajz és természetismeretes szakon végzett tanár hozta létre, aki a Kolozsvárról Marosvásárhelyre áthelyezett Általános Orvosi Karon tanított. Őt bízták meg 1948-ban a gyógyszerészeti növénytani tanszék megszervezésére és vezetésére. Dr. Csedő Károly akadémikus feljegyzéseiből kiderül, hogy

Jablonkay engedélyt kért a botanikus kert létrehozására, hogy a gyógyszerészeti karon tanuló egyetemisták megismerhessék és felismerhessék a növényeket, természetes életterükben tanulmányozni tudják.

De a kert megtervezője szerint tudományos céljai is vannak a botanikus kertnek, hiszen tanulmányozni lehet a növények fejlődését, hatóanyagait. Nem utolsó sorban a botanikus kert felfrissítheti a munkában elfáradt embereket és fejlesztheti esztétikai érzéküket.

A botanikus kertet Jablonkay István tervezte és hozta létre 1948-ban Fotó: Gálna Zoltán

A Botanikus Kertbizottság tagjai voltak: dr. Haranghy László egyetemi tanár, dékán, a kertbizottság elnöke, dr. Jablonkay István egyetemi adjunktus, a Botanikai Tanszék vezetője és a kertbizottság ügyvezetője, dr. Székely Károly egyetemi tanár, a Biológiai Intézet vezetője, Ádám Lajos gyakornok, Kovács Ibolya gyakornok, Somodi Árpád intézeti főkertész, Sütő István, az igazgatóság képviselője, Rácz Gábor gyakornok, a diákszervezet képviselője, Nagy Ödön nyugalmazott középiskolai tanár és botanikus, Csontos János okleveles mezőgazdász, tiszteletbeli tag, dr. Kopp Elemér érdemes egyetemi tanár, a farmakológiai tanszék vezetője, Hankó Zoltán egyetemi előadótanár, a galenika tanszék vezetője.

A különböző ismert és teljesen ismeretlen, egzotikus növényből összesen mintegy 800 található meg Fotó: Gálna Zoltán

A szakemberek, a diákokkal együtt magvakat és növényeket gyűjtöttek, hétvégi kirándulások alkalmával a hátizsákokban hozták a talajjal együtt kiemelt növényeket és ültették el a kertben. A kolozsvári botanikus kerttől is kaptak példányokat, s folyamatosan fejlesztették a kertet.

Nem emlékeztek méltó módon

A botanikus kert alapításának hetven éves évfordulójára nemrég emlékeztek a MOGYÉ-n, számos hazai és nemzetközi meghívott jelenlétében. Amint Pokorny László a Sapientia EMTE botanikatanára, a MOGYE egykori diákja és doktorandusza elmondta, az ünnepségen kizárólag román és angol nyelven szólaltak fel, s épp csak megemlítették a botanikus kert alapítójának és munkatársainak nevét. „A meghívó, programfüzet és az előadások román és angol nyelven hangzottak el, sem a programfüzetben, sem az előadások kivonataiban nincs megemlítve, hogy ki is alapította ezt a kertet és hosszú évtizedekig ki gondozta, bővítette. A MOGYE vezetői a multikulturalitás szót olyan nagy előszeretettel emlegetik, de a gyakorlatban ez nem valósul meg. Sajnos” – mondta Pokorny László, aki hozzátette: éppen ezért fontos elmondani, hogy minél többen tudják, hogy ki is hozta létre a botanikus kertet. S hamarosan esedékes lesz a szintén az orvosi mellett levő, s a diákok fejlődése érdekékében létrehozott gyógynövénykert alapítási évfordulója is,  s azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyógynövénykertet  dr. Kopp Elemér professzor  és dr. Rácz Gábor professzor hozták létre és fejlesztették.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat