Aki kóstolt már fával kifűtött sütőkemencében készülő házikenyeret, amiben az évezredek óta hagyományos négy összetevő – liszt, kovász, víz és só – található, az minden bizonnyal addig keresgél, amíg a kereskedelemben is rátalál és azt vásárolja. A hagyományos készítésű kenyérhez ragaszkodó fogyasztónak azonban nincs könnyű dolga, mert üzleteinkben
az eredeti házikenyér ritka, mint a fehér holló.
Sok forgalmazó ugyan házikenyérként állítja be a különböző színezékekkel megbarnított és adalékanyagokkal „fellazított” pékárut, de a kenyér állaga már érintésre is elárulja, hogy „hamisítványról” van szó.
Érdemes tehát kiemelni azokat a kézműves sütődéket, ahol elköteleződéssel és sok kézi munkával készül az igazi házikenyér.
Családi vállalkozásként a Máramaros megyei Koltó Bencze péksége ilyen hely.
A fiatal házaspár, Bencze Ferenc és Julianna kenyérsütő történetének előzményei Kolozsváron kezdődtek, ahol a székelyföldi fiatalasszony egyetemen tanult. Mivel odahaza az otthon sült kenyérhez szokott, a kincses városban is keresgélni kezdett, mígnem ráakadt egy kisvállalkozóra, aki kenyeres bódéjában jellegzetes házikenyeret árult. Amikor hétvégén férje szüleihez utaztak a Nagybánya melletti Koltóra, mindig vittek magukkal több napra elegendő kolozsvári házikenyeret, és a családban egyre több megrendelőjük akadt. A cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletében.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.