HIRDETÉS
„Augusztus 20. az államalapítás ünnepe. Csak éppen semmi köze az államalapításhoz. Mi is történt augusztus 20-án? 1083. augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait a székesfehérvári Nagyboldogaszszony-bazilikában Imre herceg és Gellért püspök ereklyéivel együtt, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.
1771-ben a Szent Jobbot Ragusából – ma Dubrovnik – Bécsbe, majd pedig Budára vitette, ahol a királyi vár Zsigmond-kápolnájában őrizték. Az első körmenetre a 19. század elején került sor, amelyet 1945-ig a budai várban rendeztek” – magyarázza dr. Kálmán Attila.
A marosvásárhelyi tanár, történész szavaiból az is kiderül, hogy 1891-ben augusztus 20-át Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet írta elő a középületek fellobogózását címeres zászlóval.
A trianoni békeszerződés után az addig elsősorban egyházi ünnep nemzeti tartalommal egészült ki, előtérbe kerültek a Szent István-i Magyarország visszaállítását követelő rendezvények.
Az ünnep megtartása kibővült tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással és 1927 óta tűzijátékkal. Szent István halálának 900. évfordulóján az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés kimondta, hogy az országgyűlés Szent István király dicső emlékét a magyar nemzet örök hálájának és mélységes hódolatának bizonyságául törvénybe iktatja. Illetve, hogy az országgyűlés augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánítja. Az Erdélyi Napló csütörtöki számában a teljes cikket elolvashatják.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
