Szórványsors és közösségépítés

Lelkészi beiktatóján Pál apostol szavaival fogalmazta meg célkitűzéseit: arra törekszik, hogy a lelkiismerete tiszta legyen Isten és ember előtt. Úgy érzi, ez teljesült, és ezért hálás – mondta el Sándor Botond. „Sok mindent építettünk a gyülekezetben – többek között a 16. században Nagyenyeden született Enyedi György püspök tiszteletére egy tanácstermet és kopjafát avattunk –,

38 év alatt ezek csak kétszer maradtak el: 1990-ben, amikor súlyos beteg voltam, és tavaly a pandémia idején. Ez nehéz műfaj a lelkészek számára, én mégis nagy szeretettel vállaltam, mert ilyenkor lehet lelkileg igazán közel kerülni a gyülekezet tagjaihoz” – mutatott rá.

Az interjúban többek között mesélt a demográfiai helyzetről, a református és a katolikus közösségekkel való együttműködésről, valamint arról is, hogy mi fogadta 38 évvel ezelőtt, amikor Székelyföldről megérkezett Nagyenyedre. „A Ceaușescu-rendszer utolsó hét esztendeje nagyon nehéz időszak volt. Nem csak azért, mert az üzletekben semmiféle élelmiszert nem lehetett kapni, hanem anyagilag olyan helyzetbe vergődött az egyházközség, hogy a fizetésemet sem tudtam felvenni.

A szószékről hirdettem az igét, harangoztam, takarítottuk a templomot, irtottuk a gazt, építkeztünk, kevertem a maltert az építkezéshez...”

Az interjú az Erdélyi Napló február 25-ei számában olvasható.