Templomépítés 1500-ban: új lelet Csíkszentlélekről

A középkori csíkszentléleki katolikus templomban néhány évvel ezelőtt végeztek falkutatást, és akkor azonosítottak be a déli főbejárat fölött, a déli előcsarnok padlásán – viszonylag nehezen megközelíthető helyen – egy olyan pár négyzetméteres felületet, amely épp a később hozzáépülő tető miatt védve maradt a javításoktól az utóbbi százötven évben.

„Korábban nem volt mindig szokás a vakolatoknak az eltávolítása és új vakolatnak a felhúzása, úgyhogy ezen a felületen a korábbi rétegek szerencsésen megmaradtak. Többek között, közvetlenül a bejárat fölött,

Ezeknek viszonylag gyenge volt a megtartása, és ezért kért az egyház Hargita Megye Tanácsától támogatást, hogy ennek a tanulmányozását, illetve részleges feltárását megtehessük” – magyarázta Kósa Béla, akinek Lázár Levente falképrestaurátorral, a Csíki Székely Múzeum munkatársával együtt sikerült a feliratot feltárnia.

A felirat két évszámot tartalmaz, az első egy 1500-as évszám. A második az 1733-as, amikor a szöveg készült, és a templomot renoválták. A szövegben hivatkoznak arra, hogy az 1500-as évszám beljebb vagy lejjebb (nem lehet pontosan kiolvasni) látható, és hogy akkor magasították meg a templomot.

„Erről szól a szöveg. Nevek nincsenek benne, csak két évszám. Feltételezzük, hogy ez az 1500-as felirat, amit ők még láttak, pont az a réteg, amire rámeszeltek, és ráírták az újabb feliratot 1733-ban. Ezért is örökítik meg, ezért hivatkoznak rá. 1733-ban egy javítás történt a templomon, akkor került fel ez a szöveg, majd aztán később megépült a mostani déli előcsarnok és annak a teteje, és a tető eltakarja ezt. Bár már korábban egy külső javításkor ezt az egészet levakolták és lemeszelték. Ezt kellett mi részlegesen letisztítsuk” – avatott be a részletekbe a szakember. 

Rámutatott, ez azért is érdekes, mert

a Csíki-medencében nincs túlságosan sok vagy pontosan datálható középkori templomépítkezés.

Az már tudott, hogy az Árpád-kor végén vagy a 14. században megépül több templom, amelyeken a középkorban kisebb-nagyobb átalakításokat végeztek. Több helyen is elbontották a régi szentélyeket, és nagyobbakat építettek helyettük. A nagyobb szentélyekhez hozzámagasították a kisebb hajót is, azaz a kisebb templomból egy nagyobb templomot hoztak létre úgy, hogy a hajót esetleg magasították, a szentélyt pedig kicserélték. Ilyen bővítésről Csíkrákosról van egy építési adatunk és nevünk is, 1507-ből, amely Zabja Péterhez köthető.

„A minták, formanyelv alapján úgy sejtjük, hogy több helyen is ezek az átalakítások az 1400-as évek végén, az 1500-as évek elején lehettek, akkor, amikor

És talán azért a szentélyt építették át, mert ezek a családok már külön akartak ülni a gyülekezet többi tagjától, és a szentélyben helyezték el a stallumjaikat úgy, ahogy máshol is a nemesek vagy a gyülekezet fenntartói ebben az időben tették.”

Például egy ilyen, feltehetőleg a Becz családhoz köthető ülőpad, stallum maradt meg a csíkkozmási templomban is. Nagyjából erre a korra tehető több szentélynek is az átépítése, többek között a delnei Szent János templomnak vagy feltételezhetően a csíkmindszenti templomnak. De ez általános jelenség a környéken, csak ezidáig nem igazán tudták dátumhoz kötni ezeket.

„Szentléleken az a szerencsés, hogy most már pontosan tudjuk a dátumot, hogy ez 1500-ban történt, és feltételezhetjük, hogy ahhoz a Czakó családhoz lehet köze, amely tíz esztendővel később az oltárt készíttette, illetve rá egy évre a harangot öntette ugyanezen a településen. Tudjuk azt, hogy a Czakó család címerével ellátott szárnyas oltár 1510-ben készült, és 1511-ben harangot is öntettek. Valószínű, hogy ahogy ez a család rangban előrelépett, anyagilag megerősödött, úgy a templomát elkezdte építeni, szépíteni, gazdagítani, és ennek az eredménye a szentélyátépítés, majd az oltárkészítés és a harangöntetés. Eddig tudtunk két adatot erről a családról, most már van egy harmadik, amely nem csak a berendezéshez, hanem a templomépítéshez is kötődik” – hangsúlyozta a falkutató.

A mostani kutatás eredménye nem csak a településre nézve fontos tehát, hanem az egész Csíki-medencére nézve is.

Kósa Béla elmondta, a levéltári forrásokból, valamint az építészeti elemekből – elsősorban az egyházi építkezéseknél – érzékelhető, hogy az 1400-as évek végén, az 1500-as évek elején valami történt, ezen családok tagjai egyre sűrűbben szerepelnek az iratokban. Az építkezéseknek a formanyelve, az ablakok, ajtók mintája, formája, a boltozatoknak a kiképzése arra utal, hogy valamikor abban a korban történtek ezek az átépítések, és ehhez van most egy újabb évszám, egy újabb adalék. Az egyházi építkezések esetében a csíkrákosi után ez a második konkrét dátum a Csíki-medencéből, amely ezt a későközépkori fázist datálja.