Túrázási kisokos: csak a lábnyomunk maradjon utánunk

D. Balázs Ildikó 2019. április 17., 14:30

Tegyük azt két lábon vagy két keréken, a túrázásnak, kirándulásnak megvannak az írott és íratlan szabályai. Hogyan viselkedjünk, hogyan öltözködjünk, mit vigyünk magunkkal, mire készüljünk fel, ha túrázni indulunk? Egyáltalán merre induljunk? Túrázással kapcsolatos hasznos tanácsokkal lát el Bertóti Zsolt hegyimentő.

Túrázási kisokos: csak a lábnyomunk maradjon utánunk
galéria
Merre és hogyan? Erre ad tanácsokat a hegyimentő Fotó: Veres Nándor

Mindamellett, hogy nem rongálunk és nem szemetelünk, lehetőleg csak a lábnyomunkat hagyjuk a helyszínen, a terepnek megfelelően öltözzünk, figyelembe véve az időjárási viszonyokat – hívja fel a figyelmet beszélgetőpartnerem.

„Az első és legfontosabb a megfelelő öltözet, a túrabakancs, túracipő, megfelelő alsó- és felsőruházat.

Legyen egy hátizsákunk – nem szatyor, nem kosárka –, benne szél- vagy esőkabát, egy vékony sapka, mert az idő nagyon hamar változhat, élelem és ivóvíz. A gyerekeknek el szoktuk mondani, hogy nem csak tea, üdítő, gyümölcslé, hanem legyen náluk tiszta, szomjat oltó víz. Kiegészítője a túrának, és kényelmesebbé teszi, ha van nálunk egy túrabot, leveszi a terhelést a térdekről, és bevonja a mozgásba a felsőtestet is. Ha pedig van egy távcsövünk, azzal már meg lehet figyelni a madarakat is. Ha kimegyünk a természetbe, és leülünk valahová, mindent hagyjunk úgy, ahogy kaptunk. Ne bántsuk a kígyót, a békát, a madárfiókát, ne szedjük le mindjárt az első lépés után a virágokat. Én szoktam vinni magammal sípot, ez eltévedés, riasztás, hangjelzés szempontjából fontos lehet” – sorolja a biztonságos túrázás kellékeit  Bertóti Zsolt.

Bertóti Zsolt Fotó: Veres Nándor

Ha pedig két kerékre pattanunk, itt is elengedhetetlen a megfelelő öltözet, bukósisak, kesztyű, láthatósági mellény. A bicikli legyen felszerelve macskaszemekkel, lámpákkal, csengővel. A kis hátizsákban jó, ha van gumijavító készlet, pompa. A Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat munkatársa szerint

a tavasz talán jobban kedvez a túrázásnak, ugyanis ilyenkor nincsenek kint még a nyájak, a juhászkutyák.

Ez utóbbiak megjelenésével bizony már a legrosszabbra is fel lehet készülni. Akkor már tanácsos nagyobb csoportokban kirándulni, „felfegyverkezve” a juhászkutyák ellen.

„Engem turistaként a medve sosem támadott meg, sőt tizenhat hegyimentő kollégám közül még egyet sem. Az igaz, hogy ha hangjelzéssel felhívom a medve figyelmét az érkezésemre, akkor ő elmenekül. A juhászkutyával sajnos nem ez a helyzet, ő megtámad. Én beszereztem egy elektromos sokkolót, azzal nem kell a kutyát megérinteni, nem is akarok a kutyában kárt tenni, ellenben ha megnyomom a gombot, ez egy éles, cserszegő hangot ad ki, amitől a kutyák megtorpannak” – magyarázza.

Tájékozódjunk indulás előtt

Ha már útra kelünk – mondja Bertóti –, nem árt tájékozódni arról, hogy mire számíthatunk a túra során. Ma már viszonylag pontos időjárás előrejelzéseket kaphatunk régióra lebontva, erre figyelni kell. A térképen sem árt utánanézni, hogy merre, milyen útvonalon haladunk majd. „Ha bepötyögjük a 0 SALVAMONT szót a telefonba, egy brassói országos diszpécserszolgálat fogadja a hívást, és miután elmondjuk, hogy hová szeretnénk menni, kapcsolják a helyi hegyimentő szolgálatot, és ők tájékoztatnak az időjárásról, a menedékházakról, illetve ellátnak minden olyan információval, amire szükségünk lehet. Bennünket is elég sokszor hívnak főként az ország déli részéből” – mondja.

A természetjárás során egy síp fontos lehet eltévedés, riasztás, hangjelzés szempontjából. Fotó: Veres Nándor

Úgy véli, manapság a barát, ismerős által a közösségi médiába feltöltött fotók hatására az emberek egyre gyakrabban és bátrabban indulnak útnak, de ez nem azt jelenti, hogy minden esetben fel is vannak rá készülve. „Beülnek az autóba, és elmennek a Bucsecs-hegységbe. De nem számolnak azzal, hogy felmennek kétezer méterre, ahol legalább 15 fokkal hidegebb van, s az is lehet, semmit sem látnak, mert a hegy felhőben van. Ez a fajta »én is meg tudom csinálni« indíttatású kirándulás télen a sípályákon, nyáron a hegyekben érezhető” – mondja Bertóti Zsolt.

A hegyimentő szerint egyébként e téren a Székelyföldön jobban állnak, mint az országos átlag, és ez részben a nevelésnek tulajdonítható. A Csíki Hegyimentő Csapat önkéntesei például évek óta járják az iskolákat, és ingyenes, vetítéssel összekötött, élethelyzetekkel, tapasztalatokkal fűszerezett előadásokat tartanak 5–8. osztályosoknak biztonságos turizmus témában.

Merre mehetnénk?

Egy kisgyerekes család merre kirándulhat a környéken? – teszem fel a kérdést, beszélgetőpartnerem pedig sorolja is. Ötlet van bőven. Abból indul ki, hogy Csíkszeredából autóval indulunk el, legtöbb fél órát kocsikázunk, aztán kirándulunk.

Fotó: Veres Nándor

„Kimehetünk autóval a Gyimesi-hágóra, és onnan elsétálunk a Pogány-havasra, ami egy órás séta. Most érdemes arra menni, mert rengeteg tavaszi virág nyílik. Megcsinálták a Szénás utat, Szépvízen a tó mögött, föl lehet menni Motorsirülőig, és onnan másfél kilométerre ott van a Szellő-tető. Vagy kimegyünk a Hármas-keresztig, a Tolvajos-tetőig, onnan eltúrázhatunk jobbra is és balra is. Vagy ott van Hargitafürdő, az is fél órán belül van, kimegyünk oda autóval, és onnan rengeteg a túraútvonal, amit gyerekekkel bevállalhatunk. El lehet menni Kalibáskőre, ott van a tanösvény, vagy elmegyünk Kirulysarkáig, és onnan lehet túrázgatni. Akár le is biciklizhetünk Zsögödbe az Olt hídig, és kimehetünk a turistaösvényen a Harom-várig. Meglátogathatjuk a mindszenti hársfát, a Mindszenti- tetőig elmegyünk autóval, és onnan már gyalogosan. Negyven percnyire van autóval Csíkszeredától Balánbánya, én onnan több útvonalon is megközelíthető az Egyeskő” – sorolja Bertóti Zsolt, aki két kisgyerekével már alaposan bebarangolta a környéket.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.