Iskolai kiközösítések: áldozatok egymás ellen

Az iskolai kiközösítés okait és ennek orvoslását Városi Emőke iskolai tanácsadóval jártuk körül. A kiközösítés fő oka az önbizalom hiánya, különösen azért, mert általában azok a személyek, akik hajlamosak zaklatókká válni, azok a náluknál „gyengébbnek” észlelt személyt választják ki – hívja fel a figyelmet a szakember. „Az alacsony önbizalom frusztrációval, agresszivitással vagy magányossággal ötvöződhet. Vannak esetek, amikor akár dühkitörések is megjelenhetnek a kiközösített viselkedésben, vagy épp az ellenkezője, van, aki félrevonul és magányosan létezik a közösségben” – mondja a tanácsadó.

De nem kell túlságosan különcnek lennünk ahhoz, hogy áldozatokká váljunk. Sok esetben az „átlagtól való eltérés” már elegendő ok a kiközösítésre, ez környezetenként, csoportonként változik. Létezik fizikai, viselkedésbeli, stílusbeli, öltözködésbeli, zenei preferencia szerinti, tanulmányi eredmények szerinti (túl alacsony, kiemelkedő) másság – teszi hozzá.

Más indokok lehetnek a családból származóak is, amelyek másodlagosnak tűnhetnek, de nagyon nagy erővel bírnak: autoriter szülő, agresszív családi légkör, elfogadás megtapasztalásának hiánya. Például Vekerdy Tamás pszichológus szerint agresszív anyák gyerekei nagyobb valószínűséggel lesznek iskolai kirekesztés áldozatai” – mondja Városi Emőke.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ha már valakire rásütötték a bélyeget, van-e esélye arra, hogy kitörjön ebből a helyzetből. A szakember válasza megnyugtató:

elsősorban az önbizalom megerősítése a fontos, és esetleges más problémák elfogadása.

Leginkább a családból kell jöjjenek a pozitív megerősítések, a támogatás, a feltétel nélküli elfogadás, ki kell alakítani a pozitív szülő-gyerek kapcsolatot. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag ebben nem kap támaszt a gyerek, akkor más közösségekben kell ismerkednie, máshol érdemes baráti kapcsolatokat kialakítania, és egy önismereti utat ajánlatos elkezdeni, akár önállóan is, tudjuk meg.

ugyanis az egészséges önértékeléssel rendelkező személy nem érzi szükségét mások ellen fellépni, vagy hatalmi harcokat indítani az önérvényesítésért vagy egy szerep megszerzéséért” – hangsúlyozza a szakember.

Személyenként változik az, hogy mennyire sérül a kiközösített, az biztos, hogy senki számára nem kellemes érzés. „Minden gyerek vágyik az elfogadásra, a szeretetre, támogatásra. Ezért inkább azt mondanám, hogy nagyon széles és változatos a sérülések skálája. Van, aki elfogadja az áldozat szerepet, és nem is akar rajta változtatni, és van olyan, akiben elindít egy önismereti folyamatot, és tesz azért, hogy ez változzon. Önmagán változtat, a fellépésén, a közösségén, nyitni kezd más személyek felé” – teszi hozzá Városi Emőke.

De mit tehet a szülő vagy a pedagógus akkor, ha észreveszi, hogy a gyereket kiközösítik?

Szülőként nyitott kell lenni, kommunikálni kell a gyerekkel, szeretettel, elfogadással, átgondolni az otthoni légkört például. Pedagógusként és osztályfőnökként pedig a szociometriás felmérés mindenképp egy jó eszköz az osztályon belüli viszonyok felmérésére. Az iskolai tanácsadó szerint a csapatépítés, önismereti tevékenységek, összerázók, interaktív játékok megmozgatják a diákokat, kizökkennek a megszokott környezetükből, mások mellé kerülnek, jobban megismerik egymást, ezért ezek mind jó módszerek erre. A pedagógus is egy fontos személy a diák életében, ezért sok szempontból segíthet, akár elfogadó, szeretetteljes odafigyeléssel és támogatással. „Sok diák elmondhatja, hogy volt olyan pedagógusa, akinek a szavai, odafigyelése, észrevételei változást eredményeztek az életében.

– mondja az iskolai tanácsadó.

A kirekesztéssel, gúnyolódással nem csak a kirekesztett sérül, hanem a környezete is. A többi gyerek is félhet a kiközösítéstől, és akár szorongást válthat ki bennük a helyzet. A kiközösítéssel társuló angol fogalmak a tinédzserek szóhasználatában nem ismeretlenek: a bullying, mobbing, cyberbullying. Ez utóbbi elsősorban interneten keresztül való zaklatást, csúfolódást, fenyegetést jelent. Az áldozat személyiségfejlődésének, illetve önbecsülésének szempontjából rendkívül káros módon fejti ki hatását. Ha a kiközösítés már zaklatással társul, és elfajulnak a helyzetek, a sérülések sokkal súlyosabbakká válnak, akár az öngyilkosságig is eljuthat az áldozat – figyelmeztet az iskolai tanácsadó.

A kiközösítés még nem egyenlő ugyan a zaklatással, de a cyberbulling témakörben érdemes Amanda Todd kanadai tinédzser halálának történetére rákeresni, aki 2012-ben lett öngyilkos. Amanda 2012 szeptemberében készített egy videót, melyben segítséget kért, és elmondta történetét.