HIRDETÉS
Az élménypedagógus szerint a megfelelő érzelmi intelligenciával nem rendelkező gyermekek később nehezebben boldogulnak az életben, és a problémáikat is nehezebben oldják meg, agresszívabbak lesznek, mert nincsenek megoldási stratégiáik, eszközeik. Amit segítségképpen mindenki megtehet, az az, hogy időt tölt a gyermekével, mutatott rá Surányi Zoltán.
A magyarországi szakember a Grafirka Egyesület Röptető elnevezésű csíksomlyói táborában segített, ahol a bábozás, élménypedagógia, zene és mozgás révén a gyermekek érzelmi intelligenciájának a fejlesztése volt a cél. Fontosnak tartják ezt, hasonló jellegű tábort pedig nem láttak a különböző szervezetek kínálatában, ezért szervezték meg – mondta el Máthé Tünde szervező, mentálhigiénés szakember és óvópedagógus. A tábor alkalmával Surányi Zoltán trénerrel beszélgettünk arról, hogy mi is az érzelmi intelligencia. Kifejtette, ez
a képességek összetett halmaza, beletartozik az önértékelés, az, hogy hogyan találja fel magát az ember a társas kapcsolataiban,
hogyan tud kapcsolatot teremteni, kommunikálni, beazonosítani az érzelmeket, azokra hogyan reagál, hogyan képviseli magát egy csoportban, hogyan tud vezetni, meghallgatni – ez mind az érzelmi intelligencia egy-egy komponense.
A tréner szerint a felsoroltak terén a gyermekek nem állnak túl jól, de ez nem az ő hibájuk, hisz sok esetben nincs ahol elsajátítsák ezeket a készségeket. „Nincs hol megtanulják. Meg lehetne ezt tanulni a családban, a közösségben, az utcai játszótársak közösségében, ahol konfliktusaik vannak és megoldják szülők vagy más nélkül, mint ahogy régen megoldották, vagy a nagycsaládokban, több generációval találkozva megtanulták, hogy mit jelent az idősebbekhez, fiatalokhoz kapcsolódni. Ezek a terek, ahol mindez megtörténhetne, már nem nagyon állnak rendelkezésre” – mutatott rá.
Az érzelmi intelligencia hiányának következménye, hogy az érintett gyermekek sokkal nehezebben oldják meg a felmerülő problémáikat, ugyanakkor agresszívebbek lesznek, mert nincsenek megoldási stratégiáik, és eszköztelennek érzik magukat bizonyos helyzetekben.
ha nincs más eszközünk arra, hogy érvényesítsük magunkat” – fejtette ki a szakember.
A táborban szakemberek segítettek a gyermekeknek megtanulni többek között azt, hogy ismerhetik meg jobban önmagukat, érzelmeiket, hogyan juttathatják érvényre azt, ha valami nem jó nekik, hogyan mondhatják el, milyen magatartást várnak el mástól. Mi az, amit otthon a családokban tehet meg mindenki a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztéséért? Surányi Zoltán szerint az elsődleges, hogy időt töltsenek a szülők együtt a gyermekkel.
„Együtt lenni vele, felismerni a magunk működési mintáit, hogy mi hogyan kezeljük a konfliktusokat, megtanítani őket konfliktusokat kezelni, felismertetni, hogy vannak konfliktusok és azok nem feltétlenül rosszak, megtanítani arra, hogyan fejezze ki magát, hogyan kapcsolódjon a másik emberhez, megtanítani azt, hogy értékes.
– tanácsolta a tréner.
A szakember úgy látja, az érzelmi intelligencia és szociális készségek terén nincs nagy eltérés az anyagországi és a székelyföldi gyermekek között, annyi a különbség, hogy azok a gyermekek, akikkel itt találkozott, szabálykövetőbbek magyarországi társaiknál.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
