Mezőörményes barokk kastélya

Liget 2021. március 04., 10:09

A Beszterce-Naszód megyei Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. A korábbi udvarházakból átépített kastélyt a 19. században újították fel. Az Erdélyi Napló Erdély épített örökségét bemutató sorozatának ezúttal a mezőségi barokk kastély a főszereplője.

Mezőörményes barokk kastélya
galéria
Az épület az utcafrontról: a hosszú évek óta lakatlan kastély mielőbbi felújításra vár Fotó: Demján László

Mezőörményes történelme sok más Kárpát-medencei település történetére hasonlít, amelyet a magyar királyok alattvalóiknak adományoztak. A birtokot 1329-ben I. Károly király a Hontpázmány nemzetségbeli Pogány Istvánnal cserélte el. A cserét bizonyító okmányból fény derül Örményesbirtok történetére is. A település később visszaszállt a királyra, miután László vajda fellázadt uralkodója ellen. 1369-ben I. Lajos király engedélyt adott Zyluasi Sumburfi a Gyulának, hogy leánya, Katalin leánynegyedét – amelynek Örményes is része volt – ne pénzben, hanem földben adja ki, lévén, hogy a lány birtoktalan emberhez ment férjhez.

A mezőörményesi kastély tágas árkádjait mára kikezdte az idő vasfoga Fotó: Demján László

A tordai közgyűlésen 1372-ben Szentgyörgyi István, Zyluasi Sumburfi a Gyula elárvult unokáinak, Balázsnak és Sandurnak a gyámja, megvádolta a fiúk nagynénjét, Katalint, hogy az őt megillető leánynegyednél nagyobb részt foglalt el. A vádat alátámasztandó egy I. Lajos pecsétje alatt 1370-ben kelt pátens oklevelet mutatott be. A vádra Katalin férje, Miklós a kolozsmonostori apátság konventjének ügyvédvalló oklevelével válaszolt, amely igazolta, hogy Gyula birtokaiból csak a feleségét jog szerint megillető részt kapták. A teljes cikket megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.