13 + 1 kihagyhatatlan film az év elejére

Az év egyik legizgalmasabb időszaka van mozis szempontból, ugyanis az Oscar-szezonban kiemelt figyelmet kapnak a tavalyi filmes év legjobb alkotásai, végre széleskörű forgalmazásba kerülnek a tavalyi filmfesztiválokon bemutatott nagypresztízsű filmek is.

Legújabb összeállításunkban nem csak az Oscar-jelölt filmek közül válogattunk, hanem azokból is, amelyek egyáltalán nem, vagy csak kevés jelölést kaptak, illetve nemzetközi (európai) produkciók révén nem fértek be az öt legjobb idegen nyelvű film közé, ám ennek ellenére különleges néznivalók, amiket nem érdemes kihagyni.

Előző életek (Past Lives) – rendező: Celine Song

A Dél-Koreai Celine Song első rendezése, és első nagyjátékfilmje tavaly januárban debütált a Sundance Filmfesztiválon, majd nyáron amerikai moziforgalmazásba is került, azóta pedig a díjszezon kellős közepében „találta magát”, és két Oscar-jelölést is begyűjtött: a legjobb film díjára is jelölték a legjobb eredeti forgatókönyv kategória mellett. Az író-rendező saját életéből is inspirálódó film egy férfi és egy nő gyerekkori barátságát és szétváló életüket mutatja be egy 24 évvel későbbi találkozáson keresztül. A film sajnos hozzánk nem érkezett a mozikba, egyelőre pedig egyik hazai streamingplatform kínálatában sem elérhető, viszont többek között Amazon és az A24 felületein kikölcsönözhető. Reméljük, hogy az Oscar-jelölés szélesebb körű forgalmazást is eredményez számára, hiszen az év egyik legjobb filmjei között tartják számon.

Egy zuhanás anatómiája (Anatomy of a Fall) – rendező: Justine Triet

A 2023-as Arany Pálma-díjas Egy zuhanás anatómiáját már nem kell bemutatni az igazi filmrajongóknak, akiknek többsége már nagy valószínűség szerint látta is az alkotást, hiszen már moziforgalmazásba került. A francia Justine Triet filmje öt Oscar-jelölést kapott: a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb női főszereplő (Sandra Hüller), a legjobb eredeti forgatókönyv és a legjobb vágás Oscarjára is esélyes, de 11 César-jelölést is kapott (ami tulajdonképpen a francia Oscar), ugyanakkor már két Golden Globe-ot is nyert (az egyiket a legjobb idegen nyelvű film kategóriában). A férje megölésével megvádolt írónő történetét még el lehet kapni a mozikban, valószínűleg az Oscar-hajrában még műsorra tűzik, ahogy ez lesz többek között a Csíki Moziban is az elkövetkezőkben.

All of Us Strangers – rendező: Andrew Haigh

Egészen biztosan könnyfakasztó élmény Andrew Haigh legújabb rendezése, a hat Bafta-díjra jelölt, Andrew Scott és Paul Mescal főszereplésével készült romantikus dráma. Az elmagányosodásról, egymásra találásról, halottnak hitt, de életben levő szülőkről szóló történet biztosan megbotránkoztatónak tűnik első látásra a konzervatív nézőknek, amiatt, hogy két férfi szerelmét mutatja be, ez azonban ne tántorítson el senkit attól, hogy esélyt adjon neki, hiszen az év egyik legjobb filmjéről van szó. Ha moziban nem is kapjuk el itthon, várhatóan majd a Disney+ kínálatában elérhető lesz a későbbiekben.

Téli szünet (The Holdovers) – rendező: Alexander Payne

A legjobb tavalyi karácsonyi film, amit sajnos nem karácsonykor nézhettünk – így foglalható össze számunkra a Téli szünet, amely öt Oscar-jelölésig jutott, többek között a legjobb filmnek járó kategóriában is. A 70-es években egy angol bentlakásos iskola téli szünetében játszódó történet egy bumfordi történelemtanár, egy különc fiú és egy érzelmes konyhás néni hármasáról szól, és Alexander Payne (Nebraska, Utódok, Kerülőutak, Smidt története) talán eddigi legjobb filmje. Mi még reménykedünk abban, hogy hamarosan moziban is láthatjuk ezt az alkotást, amit majd jövő karácsonykor otthon is újranézhetünk majd.

Vaskarom (The Iron Claw) – rendező: Sean Durkin

A Von Erlich-család és a négy pankrátorfivér igaz történetét feldolgozó, a független, de egyre nagyobb presztízsű A24 stúdiónál készült film karácsonykor került az amerikai mozik műsorára, most pedig a nemzetközi piacra is megérkezik. A tragikus sorsú Von Erlich pankrátorfivérek eljátszására olyan népszerű színészeket kértek fel, mint Zack Efron és A mackóban hatalmasat alakító Jeremy Allen White, vagy az éppen szárnyait bontogató Harris Dickinson (A szomorúság háromszöge, Ahol a folyami rákok énekelnek), a szüleiket pedig a Vészhelyzet és A viszony sorozatokból is ismert Maura Tierney, és a Mindhunter Bill Tench-ét alakító Holt McCallany játsszák. A 15 millió dolláros költségvetésből készült film már több mint 33 milliót hozott az amerikai piacon, aminek köszönhetően 2024 egyik legjobb bevételét termelő filmje eddig, mi pedig várjuk, hogy a nemzetközi piacról is hozzájárhassunk a film bevételeihez, és láthassuk ezt a tragikus sportdrámát, amit a kritikusok is agyondicsérnek.

Érdekvédelmi terület (The Zone of Interest) – rendező: Jonathan Glazer

Talán 2023 legfontosabb filmje, ami egy teljesen új, eddig nem látott megközelítésben mutatja be a holokauszt borzalmait: a Rudolf Höss SS-tiszt és családjáról szóló alkotásban azt láthatjuk, hogy miként élt elképesztő luxusban egy német család, közvetlenül az Auswitzi koncentrációs tábor mellett, de annak borzalmaitól teljesen elzárva. Jonathan Glazer alkotása elnyerte a Cannes-i Fesztivál Grand Prix és FIPRESCI-díját, öt Oscar- és Bafta-jelölést gyűjtött, ugyanakkor az Egyesült Királyság Oscar-jelöltje a legjobb nemzetközi film-kategóriában, de Glazert is jelölték a legjobb rendező Oscarjára. Érdekesség, hogy ebben a filmben is kiemelt szerepet játszik Sandra Hüller, az Egy zuhanás anatómiájából.

Álmaid hőse (Dream Scenario) – rendező: Kristoffer Borgli

Összeállításunk talán legfurább darabja, hiszen lassan külön műfajt képviselnek Nicholas Cage filmjei, amikben újabb, formabontó szerepekben tűnik fel. Ezúttal egy tök átlagos professzort és családapát játszik, aki egyszer csak mások álmaiban kezd feltűnni. A szintén az A24 stúdiónál készült alkotás épp most nézhető a romániai mozik műsorán is, és bár rétegfilm, érdemes megnézni, már csak a nem mindennapi alapszituáció és annak fura és váratlan fordulatokban bővelkedő kibontása miatt. Na és persze, ha szeretnénk látni Nicholas Cage újabb rendhagyó alakítását.

Egy élet (One Life) – rendező: James Hawes

Hihetetlen, hogy a 88-ik életévébe lépő Anthony Hopkins még mindig mennyire aktív, a világhírű Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyjának eljátszása után a Freud's Last Session-ben, egy újabb, könnyfakasztó drámában láthatjuk őt. Az Egy élet két idősíkon játszódó cselekményében Sir Nicholas Winton bróker történetét dolgozza fel a film, aki a második világháború elején a németek által megszállt Csehszlovákiából rengeteg zsidó gyermeket mentett meg. Első blikkre egy Schindler listája-utánérzésnek is tűnhet, azonban nem annak egy olcsó koppintása, hanem egy újabb, letaglózó történet elmesélése egy emberről, aki mindent megtett azért, hogy kevesebb áldozata legyen a holokausztnak. A Toronto Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott alkotás január elsejétől érkezett az Egyesült Királyságbeli mozikba, mi pedig várhatóan márciustól láthatjuk majd a nagyvásznon.

A fattyú (Promised Land) – rendező: Nikolaj Arcel

A dán színészlegendát, Mads Mikkelsent már nem kell bemutatni senkinek, most pedig egy újabb kosztümös filmben láthatjuk, amiben egy visszavonult német katonatisztet alakít a 18-ik században, aki szeretne letelepedni a Jütland-félsziget lápvidékén, ez azonban nem megy egyszerűen, ugyanis konfrontálódik egy ottani nemessel, aki a terület kisajátításában érdekelt. A helyenként vérgőzös és meglehetősen erőszakos film újabb ékköve Mikkelsen rendkívül gazdag és változatos filmográfiájának, a dán-német-svéd koprodukcióban készült alkotás pedig Dánia idei Oscar-nevezettje volt, sajnos azonban nem kapott jelölést a legjobb idegen nyelvű film-kategóriában. Reméljük, hogy a tavasz folyamán mi is megnézhetjük moziban ezt az alkotást.

A szenvedély íze (The Taste of Things) – rendező: Anh Hung Tran

Ha valaki egy igazán szép és „ízes” filmre vágyik, akkor nem kell tovább keresgélnie, ugyanis Franciaország idei Oscar-nevezettje a Cannesban bemutatott, eredeti címén a La passion de Dodin Bouffant egy Dodin Bouffant nevű ínyenc séfről és a neki dolgozó Eugénie-ről (Juliette Binoche alakításában), és az ő szeretetteljes kapcsolatuk kibontakozásáról szól. A gyönyörű operatőri munka igazi kulináris élményeket mutat a szemnek, így ajánlott, hogy ne éhesen menjünk a moziba, ha ezt a filmet néznénk meg. Remélhetőleg a közeljövőben nálunk is látható lesz.

Szegény párák (Poor Things) – rendező Yorgos Lanthimos

A homár, az Egy szent szarvas meggyilkolása és A kedvenc című filmekkel a Hollywood élvonalába kerülő görög Yorgos Lanthimos legújabb alkotása is díjesőben fürdik, ugyanis többek között 11 kategóriában versenyez az Oscarért idén. Az Emma Stone és Mark Ruffalo főszereplésével készült alkotást a kritikusok is nagyon dicsérik, elmondásuk szerint egy megbotránkoztató, de ugyanakkor páratlan és egyedi filmélmény egy nő szexuális szabadságának kibontakozásáról, meglehetősen abszurd tálalásban, ahogy azt már a rendezőtől megszokhattuk. A legjobb vígjátéknak járó Golden Globe-ot már elnyerte, kíváncsian várjuk, hogy hány aranyszobrot sikerül begyűjtenie az Oscar-gálán.

Priscilla – rendező: Sofia Coppola

A 2022-es, Baz Luhrman-féle Elvis-film után ismét elmerülhetünk a legendás zenei ikon életében, ezúttal Sofia Coppola legújabb rendezésében, Elvis felesége, Priscilla szemszögéből. Coppola filmjében az éppen A-listás sztárrá váló Jacob Elordi (Eufória, Saltburn) alakítja a rocklegendát, míg a kevésbé ismert, fiatal Cailee Spaenyt láthatjuk felesége, Priscilla szerepében, a cselekmény pedig kettejük nem hétköznapi kapcsolatára és házasságára fókuszál. Az A24 Stúdiónál készült alkotás még tavaly mutatkozott be a Velencei Filmfesztiválon, novembertől pedig szélesebb moziforgalmazást kapott, februártól pedig a magyarországi és remélhetőleg a romániai mozikba is megérkezik.

May December – rendező: Todd Haynes

Julianne Moore és Natalie Portman közös filmje? Ide vele! Todd Haynes legújabb rendezését már láthatták a Netflix amerikai előfizetői (szeparált tartalom, szeparált piac ugyebár), remélhetőleg valamikor a „mi” netflixünkre is felkerül az alkotás, amelyben Natalie Portman egy színésznőt alakít, akinek el kell játszania egy ellentmondásos nőt, így felkeresi a Julianne Moore által alakított Gracie-t, aki egy nála jóval fiatalabb férfival él házasságban, akit anno, még a fiú 13 éves korában csábított el. Biztosan láthatunk majd jó néhány, nem várt fordulatot a cselekmény során, Portman és Moore pedig újabb erős alakításokkal bővítik a színészi repertoárjukat. A filmnek mindössze egy Oscar-jelölést sikerült megcsípnie: a legjobb eredeti forgatókönyv-kategóriában versenyez az aranyszobrocskáért.

Elszáradt füvekről (About Dry Grasses) – rendező: Nuri Bilge Ceylan

A kissé erőltetett párhuzammal a török filmgyártás Tarr Bélájának is tekinthető Nuri Bilge Ceylan (Egyszer volt, hol nem volt Anatóliában, Téli álom), újabb maratoni hosszúságú, több mint háromórás játékidejű filmmel rukkolt elő, amelyben egy tanár drámáját nézhetjük végig, aki abban reménykedik, hogy a világvégi kis településről áthelyezik Isztambulba, azonban két diákja zaklatásával vádolják meg. Aki szereti a lassan, komótosan kibontakozó, letaglózó drámákat, mint amilyeneket kitermelt magából a román filmes újhullám is, az semmiképp se hagyja ki ezt az alkotást, amelynek női főszereplőjét Merve Dizdart Cannesban a legjobb színésznőnek kiáltották ki tavaly. Az Elszáradt füvekről többek között a Csíki Moziban is megnézhető lesz február elsején, csütörtökön, 19 órától.