Asztal mellett és könyvvel a kezünkben: olvasmány a hétvégi szurkoláshoz

Többszöri halasztást követően ezen a hétvégén végre elindulhat az Európa Kupa küzdelmeiben a Székelyudvarhelyi Asztalitenisz Klub (SZAK). A járvány miatt persze nézők nélkül, de legalább megrendezik ennek a „buboréktornának” a küzdelmeit, amelynek házigazdája a székelyudvarhelyi sportcsarnok lesz.

Sport- és várostörténeti pillanat ez a javából, nagy kár, hogy nézők nem lehetnek a helyszínen tanúi, igaz, hogy maga a „buboréktorna” jelensége is a járványidőkkel kapcsolatos. Korábban is voltak azonban csoportküzdelmek, majd az egyenes kieséses szakaszban két résztvevős találkozók formájában is zajlottak a küzdelmek. Így az Európa Kupa vagy 2019 előtt az ETTU Kupa nem először jár Székelyudvarhelyen, tavaly a negyeddöntőig meneteltek az udvarhelyiek, és ezt éppen Katona Zoltán: Asztal felett, asztal mellett című kötetéből is megtudhatjuk, ha a hétvégi torna előtt kézbe vennénk. És bizony ajánlatos is lehet áthámoznunk magunkat a sportág városbéli történetén, hogy lássuk: hogyan jutottunk el idáig, mielőtt – még ha a helyszínen nem is, de az online közvetítéseknek hála a nappalikból – nekiállnánk szurkolni az SZAK legénységének.

A nálunk, a Ligetben is írásokkal jelentkező kollégánknak nem ez az első sporttörténeti kiadványa, és nem az első helytörténeti sem: írt már a székelyudvarhelyi labdarúgás történetéről, a labdarúgó Európa Bajnokságokról, ugyanakkor a mostanihoz hasonló helyi sporttörténeti kiadványa volt neki a másik udvarhelyi sikersportág, a kézilabdáról szóló 2014-ben. Ezen kívül azonban többek között a Székely Dalegylet vagy a Príma Rádió történetét is megírta.

Az Asztal felett, asztal mellett a sportbarátok otthoni kollekciójába kívánkozó könyv, mondhatnánk azt is, hogy kötelező darab.

A Top Invest Kft. által kiváló nyomdai minőségben kivitelezett, keménykötésű, színes kiadvány, minőségi darab, ami végülis nem is csoda, hisz ha még valamiben rendelkezik nagy hagyományokkal Székelyudvarhely, akkor a nyomdaiparban mindenképpen. Nem is lehet szégyent vallani ezzel a könyvvel, ami jelzi, elmúlt már a magánkiadású füzetecskék, brosúrák ideje, amelyek ugyan szintén elmondhatják akár jól is a történetet, és meg is őrzik az utókornak a könyvtárak, de odahaza a könyvespolcon már nem mutatnak sehogy. A mérce magasra van téve.

A történet maga, mint a ma űzött sportágak legtöbbjének esetében, a 19-20. század fordulóján kezdődik, még egy másik országban – kétszeres értelemben is, hisz a sportág ebben a formában Angliában született meg, míg Erdélyben való megjelenésekor Ausztria-Magyarországnak hívták azt az országot, amelyben a régió élte fejlődő mindennapjait. Az udvarhelyi asztalitenisz kezdeteit azonban már az impériumváltás utánra lehet keltezni. Katona Zoltán végigvezet minket a kezdeti lelkesedésen és a buktatókon, a seregnyi hátráltató és segítő tényezőn. Forrásaival a tényekre, adatokra, eredményekre épít, de a sztorit sem hallgatja el, ha oda kívánkozik. A kötet további erőssége kétségkívül az igen gazdag képanyag: korabeli fotográfiáktól a családi archívumokban féltve őrzött kincsekig egyaránt bőven találunk a könyvben. Az udvarhelyi asztalitenisz mindeddig legsikeresebb fejezete éppen az, amelyben vagyunk, így a legutóbbi Szuperliga- és Európa Kupa-szerepléseket, ahogy mondani szokás, adatbőséggel írja le a szerző.

A történelemről ugyan, de a jelenről és a jövőnek is szól a kötet,

s ennek legfőbb bizonyítéka, hogy az utolsó oldalakon a Székelyudvarhelyi Asztalitenisz Klub jelenének kiemelkedő ifjúsági sportolóiról találunk képeket fontosabb eredményekkel. Olyan ifjú reménységek számbavétele ez, akikről remélhetőleg majd sokat hallhatunk az elkövetkezendő években.

De addig is most hétvégére: hajrá Udvarhely!