HIRDETÉS
Lóth Balázs filmje az első magyar film volt, amit a magyarországi mozikban bemutattak a járványhelyzet enyhülését követően.
A magyar heist-film hivatalos szinopszisa szerint a a szereplők gyerekkorukban elválaszthatatlan haverok voltak, csak kicsit rosszak: ártatlan kalandozásaik nyomában lángoló gyerektáborok és rémült pedagógusok maradtak. Azután felnőttek – de szerencsére nem komolyodtak meg.
Marcell (Mészáros Béla) kivételével, aki kőgazdag, de nem túl boldog mérnök lett, mind ugyanolyan gátlástalan, pihentagyú tréfacsinálók, mint voltak. És amikor a banda (Szabó Simon, Elek Ferenc, Petrik Andrea, Jászberényi Gábor, Inotay Ákos) egyik tagjának az az ötlete támad, hogy egy fura festményét társai James Bondot megszégyenítő ügyességgel lopják be az évszázad műkincs-árverésére, még a tőlük eltávolodott régi cimborát is sikerül rábeszélni az eszement bűntényre. De nincs tökéletes terv. Vagy hát: náluk biztos nincs. Egy profi bűnöző (Reviczky Gábor) bevonása után is csak káosz, kaland, küzdelem és sok béka marad. De ők épp az ilyen helyzeteket szeretik…
A tavalyi Velencei Filmfesztiválon bemutatkozó, legutoljára pedig az augusztus elején tartott kolozsvári TIFF (Transilvania International Film Festival) fődíját elnyerő Babyteeth egy coming-of-age történet (azaz amelyben a főszereplő felnövését, idősödését követhetjük figyelemmel – szerk. megj.), amelyben a halálos beteg Milla beleszeret a drogkereskedő Mosesbe, alaposan felforgatva a szülei életét azzal, hogy úgy megmutatja, hogyan élhet az, akinek már nincs vesztenivalója.
A Békeidő egy filmantológia, több, egymásba kapcsolódó történettel. Különböző emberi viszonyokban járja körül a dominancia és kiszolgáltatottság kérdését, képzelet és valóság határán, legyen szó párkapcsolatról, barátságról, szülő és gyerek, állam és polgár viszonyáról. A cselekmény egy éjszaka alatt zajlik, és több fő történetszálat ötvöz, melyek újabb történetek és karakterek felé ágaznak el: egy protestáns pap és családja közötti konfliktus; egy politikai aktivista nő tizenéves lányának kalandjai; egy középkorú színész és a felesége házassági válsága, valamint egy híres színházrendező és fiatal pártfogoltjának története – olvasható Hajdú Szabolcs legújabb filmjének hivatalos szinopszisában. A járványhelyzet miatt online, a Vimeo videómegosztó portálon április 23-án debütált film eredetileg színészi gyakorlatnak indult, amit aztán az író-rendező és csapata továbbgondolt és filmmé állított össze.
„Nem a jobb időkről, hanem épp ellenkezőleg: olyan élethelyzeteket taglal, amikből épp a béke hiányzik” – írtuk a filmről szóló kritikánkban.
A film egy karizmatikus huszonéves, Daniel történetét meséli el, aki egy javítóintézet erőszakos falai között talált rá Istenre. Pap szeretne lenni, de büntetett előélete miatt ez lehetetlennek tűnik. Jó magaviselete miatt egy messzi faluba küldik, hogy fűrésztelepen dolgozzon, ám úgy alakul, hogy véletlenül papnak nézik, és ő szívesen ugrik be a helyi plébános szerepébe. Az ifjú prédikátor azonban más nyelvet kezd beszélni, és új nézőpontokat kínál a falunak, hogy megbirkózzanak a közösséget megosztó súlyos traumával. A fiatal papnak hamarosan rajongókkal és ellenségekkel kell szembesülnie – olvasható a film kedvcsináló összefoglalójában.
Radu Jude új filmje a színház és a mozi egyvelege, ami, a kommunizmusban 17 éves Mugur Călinescuról szól, aki rendszerellenes feliratokat festett egy kerítésre. A szekusdossziékban lejegyzett történetet színészek mondják fel, miközben a Román Televízió archív filmfelvétele jelennek meg a filmben.
„Radu Jude filmje nem moralizál. Színházat és negyven évvel ezelőtti Románia-hangulatot hoz a vászonra, egy olyan filmet tesz elénk, amely a szerkezetével, újszerűségével meghökkenést fog okozni, nemcsak filmes körökben” – írtuk az alkotásról szóló, márciusban megjelent kritikánkban.
A Mindenki című rövidfilmjével Oscar-díjat nyert Deák Kristóf tévéfilmje a magyarországi kommunista rezsim egy valós történetét mutatja be.
A hivatalos szinopszis szerint 1951-ben Budapesten egy átlagos család élete a feje tetejére áll, amikor hajnalban a hatalom képviselői toppannak be hozzájuk – ám kitelepítés helyett beköltöznek, a saját lakásukban ejtve foglyul a családot. És mindenki mást, aki csak az ajtóhoz merészkedik…
A Ligeten megjelent kritikánkban azt írtuk, hogy a legsúlyosabb, legkeményebb mondanivalója a filmnek többek között az, hogy a „foglyok” között is gyökeret ver a gyanakvás. Mivel nem kapnak semmire sem választ, kiút pedig egyáltalán nincs a helyzetből, a képzelet és a speciális helyzet különleges és elszomorító dolgokat, tulajdonságokat hoz ki belőlük.
Románia már semmivel nem tud meglepni, mondhatnánk Radu Ciorniciuc dokumentumfilmjének történetét látva: a Bukarest közepén levő lápvidéken (igen, tényleg ott) élő cigány család kilakoltatásáról és integrálásukról szóló mozgóképes alkotás a kendőzetlen rögvalóságot tárja a néző elé. Az általunk ismert Románia újabb arcának megtekintése ebben a dokumentumfilmben nem ígérkezik hétköznapi élménynek.
A Poligamy és a Coming Out rendezője, Orosz Dénes a legjobb magyar színészek több generációját hívta meg új, korunk párkapcsolati bajait, örömeit és botrányait feltérképező, önfeledt romantikus vígjátékába – ennyi elég is a film hivatalos ajánlójából, hogy eldöntsük, látni akarjuk-e, ha még nem volt rá alkalmunk a tavalyi év egyik magyar vígjátékát.
A Básti Juli, Tenki Réka és Mészáros Béla főszereplésével készült film igazi groteszk párkapcsolati kalamajkát ígér, a könnyed filmek kedvelőinek pedig mindenképp ajánlott.
A Mesék a zárkából börtönben levő apák és otthon levő gyerekeik kapcsolatáról szóló kreatív dokumentumfilm. Büntetésüket töltő apák meséket írnak, amelyek alapján mesefilmek készülnek – saját maguk és otthon levő gyerekeik főszereplésével. A filmet keretező közös alkotói folyamat során belelátunk a fogvatartottak és családjaik párhuzamosan zajló életébe és nehezen működtethető kapcsolataik alakulásába. A mai filmes technológiának köszönhetően a mesefilmekben apa és gyereke egy mágikus, szabadon alakítható világban találkozhat, átlépve ez által a kézzelfogható valóság korlátait. Kérdés viszont, hogy a fikcióban megtörténő találkozás élménye tud-e valós hatással lenni ezekre a nagyon szigorúan korlátozott, súlyosan terhelt kapcsolatokra. Tud-e valódivá válni a fantázia világában létrejövő közelség, vagy megreked valamiféle mesterségesen létrehozott illúzió szintjén – olvasható az alkotásról a Proton Cinema weboldalán, amelyet legutóbb a kolozsvári TIFF-en vetítettek, de a Filmtettnek köszönhetően most több erdélyi városban is bemutatják.
Igazi klasszikust is láthatunk a huszadik kiadását megért Filmtettfesztnek köszönhetően. Zolnay Pál alkotása improvizatív módszerrel, vagyis hagyományos forgatókönyv nélkül készült, ami ritkaságnak számított a korabeli hazai játékfilmgyártásban – olvasható az alkotásról született Wikipédia-szócikkben. A Fotográfia a bemutató évében megkapta a magyar filmkritikusok díját, az 1973-as moszkvai filmfesztiválon pedig a zsűri különdíját. 1973 januárjában a budapesti Toldi filmszínház kizárólag művészfilmekre specializálódott stúdiómozivá alakult át, első – premier előtti – bemutatója a Fotográfia volt. 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.
„Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri!” – így hangzik az egyik ikonikus mondat az 1973-ban és 1974-ben négyrészes sorozatként, 1978-ban pedig egybevágott filmként bemutatott alkotásból, aminek ismétléseibe rengetegszer bele lehetett futni a Duna Televízión. A Csukás István által írt és Bácskai Lauró István által rendezett alkotás révén ismerhették meg generációk a nemrégiben tragikusan elhunyt Szilágyi István által alakított Lópici Gáspárt is, a gyerekekről nem is beszélve.
Egy film arról, hogy az emberiségnek már nincs hová menekülnie saját maga elől. Éva allergiás a kémiai anyagokra, a légszennyezésre, a rádióhullámokra és az elektromos mezőre. Teljes elszigeteltségben kell élnie, környezetével nem érintkezhet. Akár a legapróbb figyelmetlenség is a halálát okozhatja. Kizárólag öccsével és a rajta állandóan kísérletező orvosokkal van kapcsolata. Egy napon pszichiáter érkezik, hogy kiderítse, Éva betegsége valódi, vagy csak a képzeletének szüleménye. Vajon elég-e a szeretet, hogy Évát megmentse? – tevődik fel a kérdés a szinopszisban, erre pedig csak akkor tudhatjuk meg a választ, ha megnézzük Kocsis Ágnes, a Friss levegő és a Pál Adrienn rendezőjének harmadik játékfilmjét.
A Sohavégetnemérős és a Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :) után újabb generációs film készült Magyarországon. A többek között a Mary PopKids, a Fran Palermo, Deep Glaze és a Hősök zenéivel aláfestett FOMO az ezredfordulón születettek hiteles filmje. Olyan lendülettel visz be a fiatalok mindennapjaiba – és éjszakáiba –, ahogy magyar filmtől még nem láthattuk – így a hivatalos szinopszis arról az alkotásról, aminek a hivatalos plakátja egy kiinstasztorizott bulifotó.
Szász Attila filmrendező és Köbli Norbert újabb együttműködésének gyümölcse ez a film. A Félvilág, A berni követ és az Örök tél alkotói ezúttal a II. világháború utáni zűrzavaros és kaotikus Magyarországra viszik el a nézőt. A Kerekes Vica, Szabó Kimmel Tamás és a kolozsvári Molnár Levente főszereplésével készült, a magyarországi mozikban 2019 tavaszán bemutatott alkotás az ajánlója szerint sok izgalmat, fordulatot és érzelmet ígér.
A 18 éves Dávid egy ifjúsági zenekar tehetséges szólistája. Az országos versenyre készülés finisében a zenekarhoz csatlakozik az elsőéves Nóri. Dávid hamarosan megsejti, hogy a 13 éves csellista lánynak viszonya van a 60 éves karmesterükkel. Őrlődve a fiatal lány és mestere között, a fiú megszállottjává válik az állítólagos afférnak, és nyomozásba kezd, hogy kiderítse az igazságot – áll az alkotás kedvcsinálójában.
A film rendezője Nagy Zoltán, akinek a Szép csendben (munkacímén: Impromptu) az első nagyjátékfilmje. A forgatókönyv a zágrábi filmfesztiválon elnyerte a „MyFirst Script” workshop fődíját. A főszereplő Dávidot a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója, Major Erik alakítja, a 13 éves Nórit az első filmszerepében debütáló Bognár Lulu, Dávid barátait pedig Lengyel Benjámin és Antóci Dorottya (mindketten az SZFE színészhallgatói) játsszák. A fiatalok mellett olyan kiváló színészek szerepelnek a filmben, mint a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója, Schell Judit Jászai Mari-díjas színész, a Thália Színház művészeti vezetője és a Jászai Mari-díjas Szamosi Zsófia.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
