Mi történik a szerelemmel a háború árnyékában?

Száztizenöt éve született és nyolcvan éve hunyt el Radnóti Miklós költő – e kettős évforduló ösztönözte a magyarországi QJÚB formációt legújabb előadásának elkészítésére, és a Petőfi Kulturális Ügynökséget, hogy Kárpát-medence-szerte emléket állítson a kiemelkedő életműnek.

A november 22-29. között zajló erdélyi programok alkalmával Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Temesvár közönsége tekintheti meg, napokkal a budapesti premier után az „Ázott hajában hét halott bogár ragyog” című vetített koncertszínházi előadást.

Az összművészeti produkció Radnóti Miklósnak és feleségének, majd özvegyének, Gyarmati Fanninak a belső valóságát mutatja be.

A QJÚB csapata – Hegedűs Bori, Frimmel Jakab, Ratkóczi Huba, Mihalik Ábel, Paczári Viktor és Vecsei H. Miklós – a tőlük megszokott formavilággal, Palkovits Edina archív anyagokkal is vetített díszletében hozza közelebb egy legendás szerelem és egy tragikus életút történetét.

A program részeként két POKET Zsebkönyvek kiadványt – a Bori notesz, illetve a „mindig rohantam az uccán” – Radnóti Miklós Budapestje – életrajzi könyvet mutat be Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomszakmai programjainak vezetője és Vecsei H. Miklós, a POKET Zsebkönyvek egyik alapítója.

A Radnóti-turné állomásain az előadást megelőzően az Oscar-díjra jelölt, Koltai Lajos rendezte Semmelweis című filmet vetítik és tartanak közönségtalálkozót a főszerepet játszó Vecsei H. Miklóssal. „Azért is visszük most a filmet a turnéra, mert amikor a film erdélyi turnéja volt, nem tudtam egyeztetni a naptárammal, nem lehettem ott a közönségtalálkozókon.

Így délutánonként bepótolom ezt az elmaradásomat, és az esti idősávban pedig bemutatjuk az új projektünket, mert minden előadásunkat elvisszük Erdélybe, ez alap” – magyarázta Vecsei H. Miklós.

A koncertszínház műfajával kapcsolatban elmondta, azt tapasztalta, hogy nincs igazán új a nap alatt sem szakmai, sem magánéleti szempontból, egyszerűen szembesülni kell azzal, hogy a történeteink ismétlődnek.

A Jóisten a legjobb forgatókönyvíró, tehát nem nagyon tudnánk jobb darabokat írni, mint amilyenek ezek a múltban megtörtént és jól dokumentált életek. Tehát én most ezt gondolom a legérvényesebb színházi formának, hogy ezekkel az életművekkel foglalkozzak.”

„Mit adhat nekünk a háború?” Ma, amikor minden hír, minden beszélgetés, viszony vagy épp elfordulás a háborúról szól, kevesen teszik fel a kérdést, hogy mit tanulunk mi ebből? Elfelejtjük, hogy nem is olyan régen, 80 évvel ezelőtt hunyt el a magyar, de talán mondhatjuk, hogy a világirodalom egyik legnagyobb költője, Radnóti Miklós. Özvegye, Gyarmati Fanni pedig 14 éves korától 102 éves koráig hűséges volt férjéhez, és közös életművükhöz. Kettejük története, leveleik, és a Radnóti-versek kirajzolják előttünk, hogy mi az az alapállás, amiben ma érdemes léteznünk. Hogy a legnehezebb időkben is észre lehet venni, hogy a „tajtékos égen ring a hold” – írják az előadás alkotói.

Nemcsak Radnóti-évforduló van most, hanem egy nyolcvan évvel elezőtt történt tömegmészárlásnak az évfordulója is – hangsúlyozta Vecsei H. Miklós. „Nem egy középkori időpontra tekintünk vissza, hanem egy nyolcvan évvel ezelőtti dátumra, ami nagyon-nagyon kevés idő. Szinte felfoghatatlan, hogy még ebben az emberöltőben történt meg mindez.

Már csak azért is, mert most megint a háborúról szól minden. Tehát mind a Romániával, mind a Magyarországgal szomszédos országban háború van, de tekinthetünk távolabbra is. Újra itt van ez a borzalom, és fel kell tennünk a kérdést, hogy ez pontosan mit is ad. A Radnóti-életmű, a három munkatáborban írt naplója és versei elég intenzív érzeteket nyújtanaj, hogy mi történik ilyenkor az emberrel, vagy mi történik egy szerelemmel, egy párkapcsolattal. Ez nem egy múltidézés, hanem valójában sok-sok millió ember ezt éli a ma is.”.

Az előadás rendezője és szövegkönyvének összeállítója rámutatott, Radnótit belengi egyfajta romantikus rózsaszín köd, és a versei nagy részét sokan ezen a szűrőn keresztül olvassák. „Ezzel nem értek egyet, így mindenképp komplexebbé szerettem volna tenni ezt a képet és megrajzolni azt, amit én látok. A színház primer történetmesélési formája engem nem annyira érdekel, inkább hatásokat szeretek mesélni és hatásokban gondolkozni. És akkor így hatásról hatásra próbáltam meg elképzelni az ő életét, meg a Fannival közös életüket. Ehhez verbuváltam magam köré csapatot, és tulajdonképpen az az egyszerű munkafolyamat volt, hogy van itt egy mondat, ami iszonyatosan erős és éles, de ha kimondjuk, akkor holnapra elvesztődik. Az foglalkoztatott, hogy milyen hatásokat kell e köré a mondat köré tenni, hogy ez a mondat egy életre, vagy legalábbis hosszú időre megmaradjon. És aztán ebből a mondatból lesz már egy oldal, abból az oldalból lesz egy fejezet, és abból a fejezetből végül összeáll egy előadás.”

Ugyancsak a Radnóti-évfordulóhoz kapcsolódóan jelentek meg november elején a POKET Zsebkönyvek sorozat új részei. A Bori notesz Radnóti Miklósnak a bori munkaszolgálat során keletkezett verseit és dokumentumait tartalmazza. „Radnóti a bori munkatáborban egy apró kis füzetbe írta az utolsó verseit, ezeket lemásolta több példányban is, és odaadta a verseket egy barátjának. Ezt az odaadott paksamétát hívjuk az abdai dokumentumoknak. A Bori notesznek pedig – amit másfél évvel a halála után találtak meg a holttestén lévő ruhában – egy fakszimile kiadása is egyúttal ez a kötet.

Ez egy megrázó tárgy, és maga az előadás is azzal fejeződik be, hogy a megtalálót kéri Radnóti, hogy juttassa el Budapestre Ortutay Gyulához. És nekünk is ez a célunk, hogy az előadás végén azt érezzék az emberek, hogy nekik ezt a kötetet el kell juttatniuk valaki máshoz, hogy tovább kell vinniük” – magyarázta Vecsei H. Miklós.

És nemcsak azért, mert a szüleink, nagyszüleink végigélték ezt a sok traumával teli időszakot, hanem azért is, mert azok a szerzők, akik a 20. században éltek, állnak a legközelebb a mi nyelvünkhöz, érzésvilágunkhoz.

„Épp ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy azokon az évfordulókon, amelyeket a Petőfi Kulturális Ügynökséggel most már 2021 óta kiemelt évfordulóként számon tartunk és amelyekre változatos programokkal készülünk, mindig kapcsolódjunk valamiképpen a 20. századi irodalomhoz. Mert tényleg ez a közös múltunk, a közös jelenünk, és ezekből az életművekből tudunk leginkább építkezni.”

Az általa megszólaltatott hangon talán egyedüliként tudta – talán nem erős túlzás azt mondani –, hogy a halálba beleszületve, és egy olyan sorsot kapva az élettől, ami nagyon sok nehézséggel volt teli, mégis igen: tudta megmutatni a napfényt, a gyönyörű tiszta eget, a vágyat, a megérkezést, a nevetést, a közös szép pillanatokat. Miközben mindig tudjuk, ha az életét és verseit tanulmányozzuk, hogy ott van mindezek árnyékában az a rémület, amivel ide született, és ami rá várt.

Úgyhogy ez az, ami nekünk az idei évben Vecsei H. Miklóssal közös pont lett ismét – közös kutatással, egyeztetéssel, hogy kit melyik vers, naplórészlet szólít meg.”

Hozzátette, édesapja, Juhász Ferenc költő, aki 1971-ben az első Radnóti-díjas lírikus lett, számára is máig érvényesen fogalmazta meg Radnói Miklós örökségét. „Keressük a szavakat, mit jelent nekünk Radnóti, miképp áll ma előttünk szavaival, verseivel mit hordoz. Juhász azt írta,

»a költészet hit és szeretet és erre a hitre, szeretetre, erre a cselekvés-válaszra szüksége volt Radnóti Miklósnak. És ezért Szolgálat! Ezt tudta Radnóti Miklós, amelyért meghalt megalázó kegyetlen halállal: a maga-ásta sírba zuhanva csontváz-egyszerű panasztalanul. Mert Ő, Radnóti Miklós hitt az Emberben, tarkón-lövetvén a földbe-omolva: ott is hitt a Megváltó Szép Közösség erejében és szeretetében.«

Ezek a szavak adtak utat az idei munkánkhoz.”