HIRDETÉS
„Zéccsééééééé!” – üvöltötte Cristian Țopescu, minden idők egyik legnagyobb román sportkommentátora, aki a rendszerváltás után másodvirágzását élte épp a Szabadnak nevezett Román Televízióban, amikor Lavinia Miloșovici talajgyakorlatát maximálisra értékelte a zsűri.
Új román tornasztár született azokban a pillanatokban, ám a katalán fővárosban lezajlott nyári olimpiai játékok több szempontból is mérföldköveket adtak az olimpiai mozgalomnak.
A szöuli olimpia után a barcelonai volt az, amelyen igazából „helyreállt” a rend, hiszen ezen a két ötkarikás játékokon már elmaradtak a korábbi bojkottok, közben véget ért a hidegháború, rendszerváltások zajlottak le Kelet-Európában, felbomlott a Szovjetunió, és kitört a délszláv polgárháború.
Ez volt az első olimpia a kelet-európai rendszerváltások után, amelyen a balti államok (Litvánia, Lettország és Észtország) már külön indultak, a többi volt szovjet tagköztársaság sportolói pedig Független Államok Közössége néven voltak egy küldöttség és csapat.
A borzasztó háború miatt szétszakadt Jugoszlávia már csak Szerbiából és Montenegróból állt, ezt a csapatot akkor Független résztvevőknek hívták, a megnevezések pikantériájához tartozik, hogy a függetlenségét már diplomáciai és fegyveres úton kivívó, illetve érte harcoló Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina külön indultak. Így összesen 169 nemzet 9356 sportolója versenyzett Barcelonában. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
