A boldogság hetedik lépcsőfokán: ami a számok mögött van

– Milyen felismerés szülte ezt a boldogságkutatást, és milyen célt szolgált?
– A világlistát látva gondoltuk, meg kellene nézni, hogy Székelyföldön milyen a helyzet. A március 20-ai boldogság világnapjára el is készült a kutatási jelentés.

– Hogy talált a boldogság mérőmódszerére?
– Figyelmembe ajánlották a Happy Planet Indexet, és letöltöttem az egész kutatási módszertant. Ez nemcsak a boldogságot méri, hanem hogy minél tovább legyünk boldogok, vagyis magában foglalja az élethosszt, az ökológiai lábnyomot, azaz ne tegyük tönkre a bolygót, hanem biztosítsuk gyerekeink jövőjét. A negyedik faktor pedig egy szóráskorrigálási szám, ami abból indul ki, hogy egy átlagosan boldog országban jobb élni, mint amelyet két véglet jellemez, tehát nagyon boldog és nagyon boldogtalan emberek lakják.

Megmérték a mérhetetlent: nem áll rosszul a boldogság terén a székely

Összetett kérdés és szubjektív, hogy kit mi tesz boldoggá, az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozások Szövetsége mégis arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy tudományos kutatással keresi a választ arra, mennyire boldog a székely.

– Mennyi ideje volt a kutatásra, és milyen szempontok szerint állította össze a kérdőívet?
– Február végén lett éles a kérdőív, és kb. két hétig volt elérhető, március 8-án zártam le. Ez elég szűk időkorlát. Interneten keresztül bonyolítottuk le, mert úgy gyorsabb volt, máskülönben kellettek volna kérdezőbiztosok, több szervezésbe és hosszabb időbe került volna. A kérdőívet is úgy alakítottuk ki, hogy két perc alatt ki lehessen tölteni, ne raboljuk az emberek idejét. Sokat dilemmáztam, hogy Székelyföldet gazdaságilag vagy történelmileg határozzam-e meg, végül a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumát vettem alapul, amely nyolc fő széket említ, így Aranyosszék nem szerepelt a választási opciók között.

– A big data korában már nem is meglepő, hogy a boldogságot is számszerűsíteni próbáljuk. Mennyire mérhető interneten a boldogság?
– Romániában kb. nyolcvan százalék körül van a lakosság internet-elérhetősége, ami elég jó, csak ez azt jelenti, hogy az emberek egy ötöde startból kiesik. Ezért ha nagyon komolyan és tudományos szemmel akarjuk vizsgálni a dolgokat, jelen kutatás nem reprezentatív. Másfelől ha az emberek nyakán ott ül egy kérdezőbiztos, annak félnek nemet mondani, és válaszolnak, míg az internetes változatot önként töltik ki, kedvük szerint.

– Mennyire vehető komolyan egy internetes kutatás és eredménye? Mennyire tükrözi a valóságot?
– Tudomásul kell venni ezeket az eltolódásokat, és azt is, hogy lehet, sokan csak a felajánlott wellnesshétvége elnyeréséért ikszeltek. Nem tudni, mennyire válaszoltak komolyan a kérdésekre. A pillanatnyi hangulat is befolyásolhatta a válaszadást: végül is van egy internetes kérdőív, ami gyorsan kitölthető – ha mélyebben elgondolkodik, lehet, más, épp az ellenkezője jönne ki. Lehetségesek rossz szándékú válaszadók is. A Facebook-eseményt elég sok negatív komment kísérte, amiből azt lehet feltételezni, hogy nem vagy kevésbé boldog emberek nemigen töltötték ki, inkább azok válaszolták meg a kérdéseket, akik nyitottabbak és elégedettebbek a helyzetükkel.

Összességében az 1432 kitöltött kérdőívből 1422 lett érvényes.

– Mit tudott meg a válaszadókról?
– Többségük Hargita megyéből származik, inkább nők, felsőfokú végzettségűek, munkahellyel rendelkeznek, és városban élnek.

– Ez azt jelenti, hogy az ő boldogságuk emelte a székelyek boldogságindexét a 6,97-es értékre?
– Ha az alkalmazott Cantril-skála 0-tól 10-ig terjedő boldogságlétráját nézzük, ez már szinte a hetedik lépcsőfok, vagyis a közepesnél jóval boldogabbak vagyunk. De ez csak egy szám, az összehasonlítások már jóval érdekesebbek.

Ez talán azért lehet, mert ha sokat jár iskolába, jobban kinyílik a látóköre, fentről látja a dolgokat, és úgy érzi, van befolyása az életére. Városon pedig inkább van internetlehetőség, mint falun, ez indokolhatja, hogy vidékről kevesebben jelentkeztek be és a városlakók jöttek ki boldogabbaknak. A kitöltött kérdőívekből több mint ezret Hargita megyeiek jegyeznek, azon belül inkább Csíkszékről, mégis az udvarhelyszékiek bizonyultak boldogabbaknak, tehát igaz lehet az a bizonyos mondás... Összesítésben a legboldogabb székelyeknek a kézdiszékiek jöttek ki.

Így vélekedik a boldogságról az irodalmár, a filozófus, a pszichológus és a lelkész

Mennyire boldog a székely? A lelkész, a pszichológus, a filozófus és az irodalmár is kifejtette, hogy saját szakterületén miként magyarázható a boldogság, illetve arról is szó volt, hogy mi teszi boldoggá a székelyt, avagy mi áll boldogságának útjában.

– Mi derült még ki a kutatásból?
– A vállalkozók, a vallásosak és a jótékony lelkek boldogabbak. Utóbbiakra egy olyan kérdés vonatkozott, hogy szokott-e pénzzel vagy önkéntes munkával embereken, szervezeteken segíteni. Azt mondják a kutatók, hogy az ilyen embereknek oxitocin kerül a vérükbe, és ettől boldogabbak lesznek. Nos, ez nagyon markánsan kijött.

Tehát létezik társadalmi szolidaritás nálunk.

Megmutatkozott továbbá, hogy a három- vagy többgyerekes családmodell a székelyeknél most éppen nem divat, pedig az világosan látszik az eredményekből, hogy akik öten élnek egy háztartásban, jóval boldogabbak, valószínűleg az összetartozás érzése miatt. A várható élettartamot is megnéztem, ami 75 körüli. Itt viszont a marosszékiek állnak legrosszabbul, de hát ott van a kombinát… Az ökológiai lábnyom mérésekor jobb híján Románia adatait vettem alapul, ebben benne van az, hogy mennyi elektromos áramot fogyasztunk, gázzal vagy villannyal fűtünk-e, mennyit utazunk repülőgéppel, és ebben az értelemben Székelyföld jobban áll, mint az ország többi része, tehát errefelé tudatosabban élünk. Visszatérve a boldogsághoz: feltételezett összetevőinek felmérésére egy életkerékmodellt vetettem be, ahol a küllők a különféle területeket jelképezték. Ennek alapján családi kapcsolatainkat és egészségünket tartjuk elsődlegesnek, míg a spiritualitással és az anyagiakkal rosszul állunk.

– Ha már szóba jöttek az anyagiak, kiderült, hogy a pénz boldogít-e?
– A legboldogabbak a 2000–2500 lejt keresők lettek, még a 3000 lejnél többet keresőknél is – ennek hátterében az a bizonyos Easterlin-paradoxon állhat, amelyet sokan kritizálnak és próbálják az ellenkezőjét bizonyítani, miszerint – bár a gazdagabbak elégedettebbek az életükkel – a gazdasági növekedés és a GDP nem korrelál az ember boldogságérzetével.

– Derült ki olyasmi, ami különösen meglepte?
– Bevallom, eléggé meglepett ez az előkelő hely. A kutatómunka kezdetén felállítottam azt a feltevést, miszerint Románia közepén élve, de kulturálisan Magyarországhoz kötődve a két ország értékei közt helyezkedik majd el a székelyek boldogságindexe. Ehhez képest magasabb lett, még akkor is, ha belátom, hogy nem volt reprezentatív a minta, és valójában kicsit kisebb, olyan 6–6,5 körül lehet az érték, de még úgy is jobban állnánk. A románok boldogságindexét erősen befolyásolhatja a rossz kormányzat, a magyarok pedig a köznyelv szerint búskomorak és panaszkodósak.

– Lehet-e egy ország boldog vagy boldogtalan? Létezik-e nemzeti boldogság?
– Azt merném mondani, hogy tulajdonképpen nem. Inkább leszűkíteném regionálisra, a szűkebb környezet meghatározhatja az egyén boldogságérzetét.

– És mi a helyzet a boldogságlétra alsó fokán állókkal?
– Rákérdeztünk a depresszióra és az öngyilkosságra is. A megkérdezettek 11 százalékának családjában volt már kísérlet, 14 százaléka pedig maga is megpróbálta eldobni az életét. Magasnak mondanám, de az eredmény értékelésére nem vállalkoznék.

– Egyik kérdés a politikusok korruptságát firtatta. Kicsit mintha kilógott volna a lóláb…
– Az ENSZ két módszerrel végzi a maga globális kutatásait. A már említett Happy Planet Indexen kívül a World Happiness Riport is egy nagyívű felmérés, ebből vettem a kérdést, és azt is, hogy van-e döntési szabadság. Megdöbbentett, hogy egy erre irányuló kérdésben sokan, vagy háromszázan nemmel válaszoltak.

– Az emberiség története egyébről sem szól, mint a boldogságkeresésről. Mint örök változó mi a huszonegyedik századi boldogságfogalom? És ön szerint mi a boldogság?
– Ez egy szubjektív érzés, és mindenkinek mást jelent. Egyébként volt egy kis ferdítés a kérdőívben, mert a Gallup Intézet eredeti angol szövegében nem happiness, hanem well being, tehát jóllét szerepel, de végül is ha az ember jól érzi magát a bőrében, akkor boldog…

Szerintem akkor boldog valaki, ha testi, lelki, anyagi egyensúlyban van, jól mennek a dolgai.

– Ön boldog ember? Azon a bizonyos boldogságlétrán hányadik fokra tenné magát?
– Én annak tartom magamat. A 7–8-as között lennék.