A korpásodás és „társai”. Mi állhat a háttérben?

Iszlai Katalin 2019. május 29., 15:08 utolsó módosítás: 2019. május 30., 07:35

Ha viszket a fejbőrünk, általában nem tulajdonítunk neki nagy jelentőséget, azonban ha ez gyakran előfordul, illetve észrevesszük, hogy a viszketéshez pirosas, hámló fejbőr is társul, azt jelenti, hogy komolyabb panaszok állhatnak a háttérben. A tüneteket okozhatja korpásodás, szaruképződési zavar vagy mikrobás fertőzés is, amelyek hajhullással is járhatnak. A leggyakoribb fejbőrbetegségekről, okaikról és kezelésükről Mihály Gyöngyvér bőrgyógyásszal beszélgettünk.

Számos problémánk lehet a hajunkkal, amit kezelni kell Fotó: 123RF

Szeborreás dermatitis, psoriasis – a legtöbb ember számára ismeretlen kifejezések, pedig nem is gondolnánk, milyen gyakori fejbőrbetegségeket takarnak. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy rendszeresen viszket a fejbőre, esetleg pirosságot, hámlást, felrakódásokat fedez fel, a „biztosan semmiség, majd magától elmúlik” hozzáállás helyett inkább azonnal forduljon szakemberhez – hívja fel a figyelmet Mihály Gyöngyvér bőrgyógyász. A problémás fejbőr ugyanis az esztétikai kellemetlenség mellett komolyabb veszélyeket is rejthet, ráadásul a felsorolt betegségeket csak kezelni lehet, gyógyítani nem, ezért az érintetteknek meg kell tanulniuk, hogyan lehet ezzel együtt élni.

A hajhullás okai

A szakember érdekességként elöljáróban elmondta:

a hajnak elsősorban védő szerepe van, egyebek közt védi a fejbőrt, szabályozza a hőmérsékletet, hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet ne veszítsen vizet, és véd az ultraviola sugárzásokkal szemben is.

A haj életciklusa három folyamatosan ismétlődő fázisból áll: a növekedési, az átmeneti, illetve a nyugalmi állapotból. A növekvő fázisban található a hajszálak 85–99 százaléka, ez a ciklus a leghosszabb, általában négy-hat évig tart, ekkor képződnek és növekednek a hajszálak. Ezt követi egy rövid, mindössze néhány hétig tartó átmeneti időszak, melynek során megszűnik a növekedés, majd következik a nyugalmi fázis. Utóbbi mintegy négy hónapot tart, ebben a ciklusban azonban csak a hajszálak legtöbb 15 százaléka található. Az utolsó fázisban a hajszál kihull, így egy bizonyos mértékig természetesnek tekinthető a hajhullás, ha azonban napi száz hajszálnál is többet veszít valaki, már valamilyen probléma állhat a háttérben.

Mihály Gyöngyvér bőrgyógyász Fotó: Péter Beáta

A hajhullásnak is több típusa létezik, visszafordíthatatlan és visszafordítható, heget adó vagy heg nélküli, az egész fejbőrt érintő vagy csak foltos. A visszafordíthatatlan típusok közül az androgén hajhullás a leggyakoribb, amely főként hormonális alapon történik, és elsősorban a férfiakra jellemző, de megjelenhet nőknél is. A hajhullásnak egyébként számos oka lehet a problémás fejbőr okozta hajhullástól a különböző fertőző gócok adta problémákig, fontos azonban kiemelni, hogy az életesemények is befolyásolhatják. Nem hiába léteznek olyan régi mondások a magyar nyelvben, hogy valamilyen bosszantó dologtól kihull a hajunk vagy éppen beleőszülünk, hiszen a stressz valóban hatással lehet a hajra és a fejbőrre egyaránt. Az alkalmi (például egy műtét) vagy a hosszú ideje fennálló stressz egyaránt okozhat hajhullást, amikor pedig hirtelen bekövetkezett nagy trauma, sokk éri a szervezetet (például haláleset a családban), a pszichés stressz a pigmentet termelő sejtek azonnali elpusztulását okozza, ennek hatására hirtelen őszülés következhet be.

Száraz és zsíros korpa

A fejbőrt érintő betegségek közül a leggyakoribb az elszarusodás és a hámleválás, azaz a korpa. Ennek két fajtája létezik, a száraz és a zsíros. A bőrgyógyász szerint száraz korpával főként száraz bőr esetén találkozhatunk, például érzékeny bőrűeknél, gyerekeknél vagy idős korban, amikor a bőr már elveszíti ruganyosságát. Fokozottabban jelenik meg télen, nyáron pedig enyhül, mivel megszűnik a száraz levegő a lakásban. Ebben az esetben a száraz fejbőr hidratálása nagyon fontos, ezért olajosabb samponok, hajpakolások használata ajánlott, és a rendszeres vízfogyasztás is. Ha nagyon fokozott a probléma, érdemes szakember segítségét kérni.

A korpásodás súlyos méreteket ölthet Fotó: 123RF

Kényesebb a helyzet azonban a zsíros korpa, vagyis a szeborreás dermatitis esetében, amely általában adottság kérdése, azaz genetikailag meghatározott, öröklődő. Elsősorban a faggyútermelés fokozódásával magyarázható, aminek hatására a pirosas, hámló fejbőrön zsíros korpa jelenik meg, amely lehúzódhat a homlokra, a szemöldökökre, az arcra, az orr körüli sáncokba, de akár a mellkasig is. Másik jellemző tünete az erős viszketés. Kezelésére gyógysamponokat, helyileg alkalmazandó gyulladáscsökkentőket és különböző szolúciókat használhatnak a betegek, amelyekkel ideiglenesen kezelhetők a tünetek, fontos azonban tudni, hogy a szeborreás dermatitis egy nem gyógyítható, élethosszig tartó probléma, amelynek nyugalmi és aktív szakaszai váltják egymást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy kezelés után a páciens tünetmentessé válik, különböző stresszhelyzetek hatására azonban ismét fellángolhat a betegség. Ez lehet pszichés vagy fizikai stressz, de egy egyszerű megfázás is. Ezekben az esetekben fontos az újabb kezelés, hiszen egy nagyfokú gyulladás hajhullást is okozhat, a begyulladt hajhagymák ugyanis kilökhetik magukból a hajszálat. Mihály Gyöngyvér szerint a betegség visszatérő jellege miatt a szakembereknek elsősorban azt kell megtanítaniuk a pácienseknek, hogy miként lehet együtt élni ezzel, illetve hogyan lehet a fellángolásokat kezelni.

Szaruképződési zavarok

A korpásodás mellett a szaruképződési zavarok, betegségek képezik a fejbőrbetegségek másik nagy csoportját. Ide tartozik például a psoriasis, azaz a pikkelysömör, amelyet általában fokozottabb, erősebb pirosság, gyulladt fejbőr jellemez, amelyen vastagon felrakódott, többrétegű szarupikkelyek jelennek meg. Utóbbiak ezüstös, fehér színben csillognak, a probléma pedig kialakulhat csak egy kis részen, foltokban, de érintheti a teljes fejbőrt is.

A fejbőrnek is számos betegsége van Fotó: 123RF

A betegség egyébként nemcsak a hajas fejbőrt érintheti, de ez az egyik leggyakoribb előfordulási helye. Kialakulásában szintén fő szerepet játszik a genetika, tehát az öröklött hajlam, és fokozódhat a stressz hatására. Ebből fakadóan a pikkelysömör is visszatérő jelleggel bírhat. Alapkezelésére helyi szteroid készítményeket, hámlasztókat használnak, végleges gyógymód azonban erre sem létezik. A korpa és a szaruképződési zavarok mellett a mikrobás fertőzések, azaz a baktériumok és a gombák is okozhatnak fejbőrproblémákat, amelyek szintén kellemetlen tünetekkel és hajhullással is járhatnak. Ennek fényében a számos hasonló tünet miatt mindenképpen ajánlott egy szakember felkeresése a pontos diagnózis és kezelés érdekében.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat