A sportéletet is alapjaiban rengette meg a forradalom

„Ha csak arra gondolunk, hogy 1955-ben még magyar futó volt a világ legjobb sportolója (Iharos József, aki 1500 métertől 10 000 méterig minden távon a világ legjobb eredményével rendelkezett), aki egy évvel később ki sem ment az olimpiára, amelynek nyitóünnepségén gyászszalaggal átkötött Kossuth-címerrel vonultak a magyar sportolók, könnyű belátni, milyen következményekkel járt a levert forradalom és szabadságharc Magyarország sporttársadalmára (is) nézve” – írja a cikk szerzője. Hangsúlyozza, minden idők legsikeresebb magyar olimpiai szereplése, az 1952-es helsinki játékok 16 aranyérme után 1956-ban Melbourne-ben már 24 olimpiai bajnoki címmel számoltak a szakemberek.

A forradalom után azonban az Aranycsapat széthullott, olimpiai bajnokok egész sora emigrált, a forradalom során nyolc élvonalbeli sportoló is meghalt.

A melbourne-i olimpiára készülő magyar sportolók zöme a svábhegyi Vörös Csillag Szállóban tartózkodott, ahol a harcok miatt nem tudtak edzeni.

Bár a (levert) magyar forradalom, a viszontagságos kiutazás, az otthonról érkező hírek és rémhírek meghatározták az olimpiai csapat fizikai és főleg lelki állapotát, és ez kihatott a melbourne-i szereplésre, mindezek ellenére kilenc arany-, tíz ezüst- és hét bronzéremmel az éremtáblázat 4. helyén végeztünk az olimpián. Ennél becsületesebb helytállást akkor nem is lehetett kívánni…

Minden forradalom áldozatokkal jár, és ezt Magyarország sem úszta meg. A sportban sem.

Az Aranycsapat széthullását – ami éppen 1956-ban következett be – a mai napig nem heverte ki a magyar futball, de más világnagyságokat is elveszítettünk a sportban a forradalom leverése miatt. 1956 őszén a nemzetközi sportvilág alig volt túl a Moszkvában rendezett és szeptember 25-én véget ért XII. sakkolimpián, amelyen a magyar válogatott bronzérmet szerzett, és még senki sem gondolta volna, hogy a kockás mezőkön békésen menetelő figurák helyét szovjet katonabakancsok fogják átvenni Budapest utcáin.

Az akkori történésekről, terjedő álhírekről, a magyar-szovjet vízilabda mérkőzés „vérfürdőjéről”, a sportolók disszidálásáról bővebben az Erdélyi Sport október 29-ei számában olvashatnak.