Birtalan István gimnazista korától érdeklődik a közügyek iránt

Antal Erika 2020. szeptember 08., 10:50 utolsó módosítás: 2020. szeptember 08., 10:51

Nem most kezdődött az érdeklődése a közélet iránt, már iskolásként is szeretett részt venni az eseményekben, a szervezésben – vallja a fiatal politikus, aki az RMDSZ színeiben a megyei önkormányzati képviselőjelöltek listáján indul az őszi helyhatósági választásokon.

Birtalan István gimnazista korától érdeklődik a közügyek iránt
galéria
A fiatal marosszentgyörgyi vállalkozó szerint van jövőjük az erdélyi fiataloknak

– Amikor 2008-ban Marosszentgyörgy változások előtt állt, egy új, lendületes csapat vette át a község irányítását Sófalvi Szabolcscsal az élen, még gyerek voltam, de már akkor éreztem, hogy hasonlónak szeretnék a részese lenni én is, szeretnék tenni valamit a szülőfalumért. 2015-ben jött a lehetőség, hogy a Maros megyei Ifjúsági Egyeztető Tanácsban kezdjek el dolgozni, előbb, mint alelnök. Most elnökként vezetem az ifjúsági szervezetet. Az elmúlt öt évben sok mindent megtapasztaltunk, több kampányban részt vettünk, sok-sok rendezvényt szerveztünk. Tavaly a Pro Economica Alapítvánnyal közösen megszerveztük az első Agrománia Expót Sáromberkén. Ez mozgat, a fiatalok lehetősége a mezőgazdaságban, a politikában és úgy általában a fiatalok helyzete a közéletben. A családunkban mindig jelen volt a politika, mindig foglalkoztatott az erdélyi magyarság sorsa. Édesapám Marosszentgyörgyön 2008 óta alpolgármester és látom, hogy egy jó csapatban milyen eredményeket lehet elérni. Ez volt az egyik motivációm. Az iskolában is szerettem ott lenni, ahol szervezni kellett és vinni az ügyet. Zöldfülüként vágtam neki a kis családi vállalkozásunknak, a mezőgadasági vállalkozás felépítésének. Akkor szembesültem számos problémával, mindazokkal, amikkel a gazdák, nemcsak a Maros megyeiek, de a romániaiak összessége is szembesül.

– Mint mezőgazdasági vállalkozás vezetője, hogyan látja, ebbe bele kell születni, vagy meg lehet tanulni?

– Gyerekkorom óta látható volt, hogy továbbviszem a családban az elkezdetteket. Édesapámmal gyakran mentem gyerekként ki a farmra, órákat töltöttünk az állatok között. Aztán suhancok voltunk, amikor egy jó barátommal egy egész hónapot dolgoztunk a farmon, úgy, hogy sátorban aludtunk, és az volt a feladatunk, hogy reggeltől estig a bárányokat legeltessük. Gyönyörű kaland volt, és akkor, mikor párszáz lejt kerestem egy hónap alatt, tudatosult bennem, hogy milyen nehéz megszerezni azt a pénzt, és milyen könnyen el lehet költeni. Beleszülettem ebbe, de ugyanakkor sokat is tanultam.

– Saját példájával azt sugallja, hogy az erdélyi magyar fiatalságnak, akár falun is, van jövője. Így van?

– Egyértelmű, hogy van jövője, számomra ez soha nem volt kérdés. Nyilván vállalkozni nehezebb, de vannak lehetőségek jól kereső nyolc órás állásokra is, a munkaerőpiac is azt diktálja, hogy a bérek egyre emelkednek, a mezőgazdaságban is jól lehet keresni kellő komolysággal, odaadással. Rengeteg olyan fiatal van, aki a külföldön összegyűjtött pénzét hazahozza és itthon a mezőgazdaságba fekteti be. Szerintem stabilabb és biztonságosabb befektetés most a mezőgazdaságnál nincs is, hiszen bármi történik, az élelmiszerállátásnak működnie kell.

– Az ember élete nem csak munkából áll, mi jelenti a kikapcsolódást, hogyan töltődik fel?

– Egy kicsit munkamániásabb vagyok és akkor marad időm kikapcsolódásra, ha belefér. Három éve párkapcsolatom van, lesznek a következőkben előrelépések is, de most a prioritás a szakmai előrehaladás, a párom is kezdő a szakmájában. Sok időt töltünk hévégeken a farmon úgy, hogy nem dolgozunk. Nyilván bármi munka van, ott vagyunk, de megpróbálunk kikapcsolódni, feltöltődni. Az utóbbi időben többet sportolok, reggelente edzőterembe járok. Teniszezek is, de versenyszerűen soha nem sportoltam.

– Hogy telik egy napja?

– A vállalkozásomnak van már vezetője, de reggel hét körül kimegyek, átnézem a dolgokat, ott töltök egy-két órát, utána jövök Vásárhelyre, ahol az ifjúsági szervezetben van tennivalóm, fejlesztések, projektek, adminisztrációs tevékenység. Délután vissza a vállalkozásomhoz, átnézem, hogy mi minden történt aznap és azzal nagyjából zárul a munka. Ez lehet nyolc, vagy akár tíz óra. Volt olyan időszak is, amikor én mentem, szedtem össze az állatokat, de igyekeztem fejleszteni, olyan emberekkel dolgozni, akik szeretik a munkát, és jó csapatot létesíteni.

– Az öltözködésben mit kedvel a leginkább?

– Én ilyen trikósan, kényelmesen, ahogy most, nem öltöztem fel hónapok óta. Kinéztem az ablakon, láttam, hogy esik az eső, ez az a nap, mondtam. Mindig ingben járok, zakóban, így nőttem fel, apámat is így láttam. Nem vagyok extravagáns, inkább a klasszikusat szeretem, Nyakkendőt, amennyire lehet kerülöm, ha nem muszáj nem hordok, csak ha nagyon megkívánja a helyzet, akkor is inkább csokornyakkendőt.

Birtalan István Marosszentgyörgyön született 1994. február 5-én, a marosszentgyörgyi Szent György Általános Iskolában tanult, majd a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban érettségizett. Két évet tanult Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetem politológia szakán, majd Bukarestben szerzett élelmiszeripari mérnöki diplomát.

(x)

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.