Csoda, amely távol tartja a plusz kilókat

A fiatal szakember pár éve kezdte a pályát, mégis elmondhatja, az elején nem volt ennyi diétatípus. Naponta jelennek meg az újabb és újabb, nagy népszerűségnek örvendő fogyókúratípusok: évek óta hódít a Dukan-diéta, az Atkinson-diéta, amelyek főként fehérjefogyasztáson és a szénhidrátok megvonásán alapulnak, vagy a 90 napos, amely az ételek szétválasztásán alapul, de van citromdiéta, főtt krumplis diéta, menő a léböjtkúra is, különböző shake-ekkel is sokan diétáznak, nem is beszélve arról, amikor valamilyen csodaszert ajánlanak, hogy ha bevesszük, majd attól megszabadulunk a felesleges kilóinktól.

Márpedig Nagy Bea dietetikus szerint csodadiéta, jó fogyókúra nem létezik. „Nincs olyan, hogy valamit tartunk egy fél évig, három hónapig, két hétig, beveszünk valami csodagyógyszert, s ezektől majd egész további életünkön át meg tudjuk tartani az ideális súlyunkat” – magyarázza a szakember.

Ha valamelyik kiválasztott diéta működik is, amint abbahagyjuk, visszaszaladnak a kilók.

Ráadásul legtöbbször nem zsírból való fogyást érünk el, hanem a víz megy ki a szervezetünkből, és izomtömegünkből veszítünk, ha pedig csökken az izomtömegünk, csökken az alapmetabolizmusunk is, így a leadott izom helyett később zsír jön vissza, s hiába vagyunk mondjuk, ugyanannyi kilók, mint diéta előtt, a tükör még rosszabb képet mutat.

Nagy Bea szerint a legnagyobb probléma az, hogy mindenki gyors fogyást, azonnali hatást szeretne, ha nincs eredmény, abbahagyja egy picit, majd újrakezdi ismét, de a jojó-effektus nagyon sok embert negatívan befolyásol.

Nyilván változhat ez nagyobb súlynál. Ha egy 130 kilós próbál fogyókúrázni, több fog lemenni az elején, mint ha egy 70 kilós fogyókúrázik ugyanazzal a módszerrel” – magyarázza a dietetikus, aki nem azt mondja, hogy mindenkinek személyre szabott étrendre van szüksége, mert az egészséges táplálkozásnak is megvannak az alapjai de nem mindenkinek működik ugyanolyan szinten. A fogyás nem fekete-fehér, nincs egy olyan szabály, ami biztosan beválik mindenkinél.

A legtöbb diéta ráadásul valamelyik kategóriájú ételt teljesen megvonja a szervezettől, legtöbb esetben a szénhidrátot, és korlátlan fehérjefogyasztásra biztat. De bizony vannak olyan fogyókúrák, amelyekben nem lehet salátát, uborkát, paradicsomot enni – mutat rá erre a számára teljesen abszurd szabályra a dietetikus. „A zsírt nyilván jobban tudja hasznosítani a szervezetünk, mint a szénhidrátot, de egy egészséges táplálkozás alapja 50-55 százalék szénhidrát, 15-20-százalék fehérje, 30-35 százalék zsír. Ennek a legtöbb fogyókúra teljesen ellentmond. Látványosnak látványos lehet az eredmény, de nem nézzük meg, hogy utána a vérünkben, a vesénkben milyen változások vannak, megnő a húgysavszintünk a sok fehérjétől, egekben a koleszterinszintünk is, mert egyesek úgy értelmezik, hogy egész nap kolbászt meg szalonnát tudnak enni. Ráadásul nem tudjuk sokáig tartani, ha elmegyünk egy vacsorára, szülinapra, s elfogyasztunk egy szelet pizzát, az a mérlegen másnap rögtön meglátszik, mert szénhidrátból hiányt szenved a szervezet, s ezért tartalékol, ha kap” – magyarázza a szakember.

Nagy Bea szerint a válasz erre igazából az, hogy mindent. Egy egészséges étrendben ugyanis mindenre szüksége van a szervezetünknek, akár arra a szelet sonkára, amit a fél szelet barna kenyérre teszünk reggel, a zöldségekre, a gyümölcsökre, a fehér és vörös húsokra, halakra, olajos magvakra, valamint jó minőségű tejtermékekre is.

– magyarázza a nutricionista. A szakember nem győzi hangsúlyozni, hogy a fogyás titka bizony az agyonszajkózott egészséges életmódban rejlik.

A hosszú távú életmódváltás az egyetlen „csoda”, amely távol tartja a pluszkilókat.

Hogy az ételekben minőségit válasszunk, kevesebb mennyiséget együnk, napi többször, nem elfeledve a reggeli létfontosságát, a folyamatos folyadékpótlást – ami nyilván nem kávé és alkohol.

Ugyanakkor az aktív pihenés, a mozgás és a megfelelő alvás is elengedhetetlen feltétele az életmódváltásnak. Nem vicc: éjszaka alvás közben termelődik a leptin nevű hormon, ami az étvágyért és az anyagcseréért felelős, ha nem alszunk eleget, nem termelődik elég, napközben pedig megnőtt az étvágy és az igény a szénhidrátok fogyasztására. Ez pedig nem túl jó hír annak, aki veszíteni akar a súlyából.

A nutricionista amúgy amikor étrendet ír egy fogyni-vágyónak, mindenkinek személyreszabja az étrendjét. Bár az egészséges étrendnek vannak alapjai, Nagy Bea szerint meg kell nézni az adott személy életmódját, temperamentumát, s ahhoz igazítani az étrendet is. „Van, aki azt szereti, hogy ha megmondják pontról pontra, hogy mit egyen, mások azt szeretik, hogy ha válogathatnak valamiben. Van olyan ember is, akinek ha elmondom, hogy nem ehet három perecet ezentúl reggelire, akkor megriad, de ha azt mondom, hogy ezen a héten egyen másfél perecet, jövő héten egyet, s utána egy felet, akkor lassanként le tud szokni a reggeli szokásáról” – mutat rá a dietetikus, aki amúgy régen kalóriaadagokat írt fel a pácienseinek, most már inkább a grammokra esküszik. Mert, ha párszor leméri az ember, hogy mennyi a 100 gram hús, hány kanál rizs az ő adagja, akkor gyorsan megszokja, s nem kell sokat méricskélni.

A másik jelszó pedig a kitartás, mert az mindig meghozza gyümölcsét. „Lehet, hogy első hónapban lefogytunk öt kilót, a másodikban pedig csak kettőt, de ez nem azt jelenti, hogy vissza kell térni régi életmódunkhoz. Akkor kell még jobban kitartani, még több fizikai aktivitást bevetni. Ez nem azt jelenti, hogy még csökkenteni kell a bevitt energiaszinten, ugyanis egy 1000-1100 kalória alatti bevitel is nagyon káros a szervezetre. Ha nagyon kevés kalóriát viszünk be az ugyanolyan rossz, mintha túlennénk magunkat” – hangsúlyozza a szakember.