Egy csokiműhely titkai: édes kísérletezés

D. Balázs Ildikó 2020. október 16., 19:00 utolsó módosítás: 2020. október 16., 19:01

Aki szereti a csokoládét, annak valósággal földi paradicsom az a csíkszeredai műhely, amelyet Bálint Eszter és Burján Zsolt álmodott meg. Fűszeres csokikrémek, töltött csokoládégolyók, csokoládéalapú ízesített desszertek világába csöppentünk a kis manufaktúrában, ahol természetesen csokit kóstoltunk, és a csokiról is beszélgettünk.

Egy csokiműhely titkai: édes kísérletezés
galéria
Senki sem gondolná, hogy csokival foglalkozni mivel jár, mondja Bálint Eszter Fotó: Veres Nándor

Jó móka lehet egy csokiműhelyben dolgozni, hiszen minduntalan akad egy kis kóstolgatni való – gondolhatná a kívülálló, s ez részben igaz is. Eszter, Erika és Zsolt persze nem csak a kóstolgatásból veszi ki a részét, hanem a munkából is. A kis csokimanufaktúra létrehozásának ötlete mintegy két évvel ezelőtt fogalmazódott meg Bálint Eszter fejében. Az akkor még javában gyógypedagógusként dolgozó fiatal lány valami mással is szeretett volna foglalkozni, s mivel mindig is édesszájú volt, adta magát a lehetőség: legyen egy csokiműhelye.

„Mindig is érdeklődtem a gasztronómia iránt, és azt, hogy adalékanyagmentes alapanyagokat használjak, tulajdonképpen már gyerekkoromban nagymamámtól megtanultam, akinek fontos volt a háztáji termékek használata sütés-főzés közben. Egy idő után észrevettem, hogy álmodtam egy receptről, s fejben már foglalkozni is kezdtem vele. Korábban otthon is sokat kísérleteztem a csokoládéval, volt, hogy csokikrémet készítettem ajándékba karácsonykor, de annyira megdermedt, hogy nem tudtam kitölteni az üvegből. Így kaptak a barátaim forrócsoki-alapot. Igazából akkor még fogalmam sem volt a hőfokokról. Jókor jött két évvel ezelőtt egy pályázati lehetőség, mi belevágtunk s megnyertük. Na akkor felgyorsultak az események, mert céget kellett alapítani, alkalmazottat keresni” – meséli Eszter, miközben forró csokoládéval kínál. Természetesen saját készítésű és különleges. Hiszen a csokoládé nem por formájában kerül a forró tejbe, hanem ez tulajdonképpen egy kis fapálcikán lévő csokoládétömb, ami a tejben elolvad.

Mesélik, elég nehéz időszakon vannak túl, hiszen tavasszal, amikor indulhatott volna a munka, nem tudtak dolgozni, mert a határzárak miatt a legfontosabb gépre várni kellett.

Volt, ami kárba veszett

„Úgy indultunk, hogy sok hónapig csak kísérleteztünk, csak kavargattunk, volt, hogy nem jól temperáltunk, megkeményedett a csoki, eleinte elég nehezen alakultak a dolgok. A sok kísérletezés azzal is járt, hogy volt, ami kárba veszett, ilyenkor fájt a szívem, de egyből nem minden sikerült. Persze mindig kis mennyiségekkel dolgoztunk.

Nagyon sok ízzel kísérleteztünk, de most leszűkítettük a lehetőségeket, rájöttünk, hogy nem lehet egyszerre sokféle ízkombinációval dolgozni úgy, hogy ne menjen a nagy kínálat a minőség rovására.

Hat ízzel maradtunk, van két két trüffelünk, újdonság a forró csoki, és karácsonyra csokikrémet szeretnénk piacra dobni, ebből is kétfélét, egyszerű sima krémet és egy narancsos fűszeres csokikrémet” – magyarázza Eszter.

Kézműves finomság a csokiműhelyből Fotó: Veres Nándor

Munkájuknak megvan a gyümölcse, lelkesen mutatják az elmúlt időszak terméseit. Megkóstolhatjuk a karácsonyi, narancsos csokikrémet, elkészült a mogyorós, valamint a narancslikőrös trüffel, a pralinék fahéjas, tonkababos, vaníliás, gesztenyés és kávés-narancslikőrös krémmel vannak töltve, és ott van az igazi nagy meglepetésük, a tejben felolvadó csoki, pálcikán.

Amikor csak a mennyezet nem csokis

Sándor Erika közben csokit temperál, ő éppen a beoltásos módszert használja, a felmelegített csokihoz csokidarabokat adagol, és így olvasztja. Kavargat, és közben megjegyzi, maga sem hitte, amikor korábban azt tanították, hogy a csokikészítés milyen piszkos munka. „Senki sem gondolná, hogy csokival foglalkozni mivel jár, mindamellett, hogy maszatosak leszünk, körülöttünk minden csokis, állandóan törölgetni kell” – mondja nevetve.

Burján Zsolt. 3D-nyomtatót is bevetnek a tervezésbe Fotó: Veres Nándor

Erikának egyébként, ha nem csokit temperál, hokimeccseken hallhatjuk a hangját, ő a Vákár Lajos Műjégpálya hangosbemondója. Korábban csak ő rendelkezett cukrász végzettséggel a csapatból, ő egy álláshirdetés nyomán csatlakozott Eszterhez és Zsolthoz. Kiderül, amíg a lányok a műhelyben kavargatnak, csokit temperálnak és klasszikus párizsi krémet, azaz ganázskrémet készítenek, addig Zsolt tervezéssel, reklámkampánnyal, marketinggel foglalkozik. És persze kóstol. Egyszóval jól kiegészítik egymást.

A mennyei olvasztott csokoládé Fotó: Veres Nándor

„Mindenkinek megvan az erőssége, Erikának fontosak a pontos számok, a mérések, ő néha kicsit visszaránt a földre, mert nekem néha szárnyal a fantáziám, én még raknék egy kis fűszert ide-oda. A sok papírmunka miatt egy adott pillanatban elment a kedvem az egésztől. Aztán elmentünk mindhárman egy csokikészítő képzésre, és ahogy kevergettük, kavargattuk a csokoládét, fokozatosan visszatért a kedvem, újra megerősödött bennem, hogy én ezt akarom csinálni, és igenis lesz a papírmunkának és értelme” – meséli Eszter. Neki a narancslikőrös kávés csokoládé a kedvence, Erika a mogyorós trüffelre esküszik, Zsolt számára a tonkababos csokoládé mindent visz. Ő közben mutatja is a fűszeres illatú különleges tonkababot. Azt mondja, szívesen ment ő is a képzésre, hasznosnak találta, hiszen mégiscsak jó, ha többet tud a csokik világáról.

Fontos a jó alapanyag

Csak kiváló minőségi alapanyaggal dolgoznak – hangsúlyozzák – azt olvasztják, temperálják a megfelelő állag elérése érdekében, majd elkészül a ganázskrém, amelyet fűszereznek, és ezzel töltik a csokoládékat. És ez még nem minden. Arról már Zsolt mesél, és mutatja is a gépeket, hogy még mi mindenre képesek a műhelyben. Nem csak bonbon készül itt, beszereztek ugyanis például egy 3D-s nyomtatót, így személyre szabott mintákkal is a megrendelők kedvébe tudnak járni. Természetesen ezek is kézműves csokival készülnek majd.

Bálint Eszter és Sándor Erika Fotó: Veres Nándor

A lányok kacagva ismerik el, a csokoládékészítés bizony nem egy alakkímélő foglalatosság, sokszor tán jobb, ha bele sem gondolnak a kalóriákba. „Eleinte mindent kóstolgattunk, most már megelégszünk azzal a kevéssel, ami a lapáton marad. De szívesen kóstolunk. A csokikrémet is rengeteget ízlelgettük, tulajdonképpen már csak az állagán kellett dolgozni, de mi minden kavarásnál megkóstoltuk. A szüleim is várják, hogy mikor lesz már olyan termék, amely külalakra nem megfelelő, mert azt ők kapják. Itt a környékbeli irodákban dolgozóktól is sokszor kértünk segítséget, volt, amikor arra számítottak hűtőt kell cipelni, de nem, csokit kellett kóstolni” –- jegyzi meg nevetve Eszter. A hűtőszekrényben – mutatja – már a krémek várakoznak a másnapi csokiöntésre, általában úgy szervezik a munkát, hogy heti két nap öntenek csokoládét.

Termék és lelkes készítője Fotó: Veres Nándor

„Imádom. Ez tényleg más, mint a korábbi munkám, a gyógypedagógia, amit szintén szeretek, és hosszú távon az az elképzelésem, hogy majd mindkettővel foglalkozok” – jegyzi meg csillogó szemekkel Eszter. A kis csapatnak rengeteg terve van. Eszter például gyermekfoglalkozásokat szeretne, természetesen csokit sem hagyva ki a dologból, de további ízkombinációkon is dolgoznak.

Kis csokoládészótár

Párizsi krém – egy, a cukrászatban használatos főzött, vajas, intenzív csokoládé ízű, kesernyés alapkrém, amely tejet, tejszínt, kakaót, cukrot, vajat (vagy margarint, illetve sütőmargarint) tartalmaz. Keverhető bele rum (vagy rumaroma) vagy más likőr, brandy, étcsokoládé, vanília (vagy vaníliás cukor), mogyoró, kávé, méz és – a fényesség és a feldolgozhatóság fokozása érdekében – 10%-nyi glükózszirup is. A tej és a tejszín egy része helyettesíthető vízzel, így a krém kesernyésebb ízű lesz. Fehér csokoládé használatával a krém világossárga színt kap. A klasszikus párizsi krém (magyarul ganázskrém, franciául ganache vagy canache) csupán tejszín és csokoládébevonó 1:2 arányú keveréke, ami egy szilárd trüffelmassza. Főleg bonbonok előállítására használják.

Trüffel – csokoládé alapanyagú, gömbölyű, rücskös felületű bonbon. Németül a Trüffel szó szarvasgombát jelent, erről nevezték el ezt az édességet a hasonlóságuk alapján. Régen a szarvasgomba tartósításához konyakot vagy portóit használtak, majd a gomba eltávolítása után az alkohollal bonbonokat töltöttek meg. A trüffelhez szükséges hozzávalókat összegyúrják, majd a masszát golyóvá formálják és kakaóporban, csokoládéreszelékben vagy -darában meghempergetik. A trüffel készítésekor a csokoládéfajták közül fehércsoki, tejcsoki és étcsoki is használható, az alkoholt el lehet hagyni.

Tonkabab – a pillangósvirágúak családjába tartozó, Guyanából és az Orinoco vidékéről származó, Cumarou fán termő, hosszúkás, fakó héjú babfajta. Igen összetett íze és illata van: mandula, dohány, vanília, szegfűszeg. A gasztronómiában főként desszertek fűszerezésére használják. Kumarin tartalma miatt csak kis mennyiségben szabad használni, mert nagy dózisban mérgező (véralvadásgátló). Élelmiszer-ipari felhasználása az Egyesült Államokban tiltott.

Temperálás – a latin temperare szóból, melynek jelentése: mérsékelni, finomítani, beállítani. A gasztronómia világában jelenti az egyes italok, ételek hőmérsékletének beállítását felszolgálás előtti hőmérsékletre, (pl. pezsgő, vörös bor). Használják még a csokoládé kristályszerkezetének kialakítására is. 42-43 Celsius-fokosra melegített csokoládét kb. 32 °C eléréséig keverik, alvadási próba után használják fel.

(Forrás: Wikipédia, Tudásgalaxis, Nosalty)
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. október 16-án.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.