Ezüstben újjászülető természet Kovács Andreától

Ha egy vásárban látjuk, biztosan feltűnik Kovács Andrea standja. Nem csak azért, mert ilyen környezetben ritka, aki nem gyönggyel, üveggel, fával, hanem éppen nemesfémmel dolgozik, emellett azért is, mert egyedi stílusú munkák kerülnek ki a kezei közül. Legjellemzőbb rá éppen az, hogy a növényeket öltözteti ezüstbe. Mini tobozból lesz medál, baba krizántémból fülbevaló vagy épp egy vadszőlő, egy éretlen málna vagy valamilyen tökéletes rügy, ágacska kerül gyűrűre, nyakláncra, fülönfüggőre.

Bár stílusa egyedi, munkái összetéveszthetetlenek, nem azért, mert egész életében ezzel foglalkozott volna. A marosvásárhelyi Kovács Andrea kommunikációt végzett,

marketingesként dolgozott tíz évet, ahhoz azonban, hogy keresett kézműves ékszerész legyen belőle, kellett elsősorban az, hogy Brassóba menjen férjhez, s a férje meglásson benne valamit, amit ő sosem látott magában

– mondja. A kézműveskedés, az ékszerekkel való bíbelődés mindig is vonzotta Andreát, de sosem gondolta „komolyan”.

„Otthon készítgettem gyöngyékszereket, fűzögettem különböző bizsukat, egyszer pedig azt mondta a férjem, hogy elege van ezekből, és foglalkozzak valami értékesebbel. Karácsonyra kaptam is tőle egy kézi fúrógépet, ostoros fúrófejeket, s mondta, hogy fogjak neki ilyesmiknek” – eleveníti fel a nem is olyan régi kezdeteket Andrea. Hozzáteszi, első lépésként a férje és apósa az ő régi ezüst ékszereit olvasztották be és készítettek belőle ezüstlemezt, ő pedig azt kezdte kézzel vagdosni.

„A legelső fülbevalóm egy kicsi házikó forma volt, egy sziluett, rögtön el is adtam. Nagy volt az öröm, nem hittem el, hogy ezt lehet” – meséli. Hozzáteszi, bár nagy volt a vágy benne, hogy készítsen, alkosson, sokáig azt sem tudta, hogy kezdjen hozzá. Vettek néhány gépet, olvasztótégelyeket, kellett volna tanulni, de bizony ő még azt sem tudta, mire keressen rá az interneten. Aztán egy hasonló pályakezdő társa indította el a szaknyelv világában, valamint vásárolt is angol nyelvű könyveket, s amikor már tudott pár fogalmat, technikai elnevezést, akkor rájött, hogy a Youtube-on minden fent van, akár meg lehet tanulni egy egész mesterséget.

– magyarázza Andrea. Ő hagyományos kézi módszerrel vágja ki a formákat az ezüstlemezből, valamint az öntés a rá jellemző technika. Utóbbit másfél éve űzi, s ezzel érezte igazán, hogy megtalálta a „saját hangját” ebben a mesterségben.

Úgy készülnek ezek az ezüstbe öltözött virágok, hogy a növényt belenyomja gipszformába, majd kemencébe teszi, a növény teljesen kiég, de megmarad a formája, abba kell majd beleönteni a forró ezüstöt, így veszi fel az ezüst a növény formáját.

– mondja Andrea, miközben mutat egy baba krizántém fülbevalót, amelyen egyértelműen látszik, hogy más-más krizántémból készültek, egyik közepe picit „hibás”, mintha megsérült volna a virág közepe. És ez adja igazából a fülbevaló különlegességét. „Semmi sem egyforma a természetben, így egy idő után nem is törekedtem arra, hogy annyira szimmetrikus dolgokat készítsek, sőt, kezdtem két különböző ágat, növényt tenni egy pár fülbevalóba” – meséli.

Sokáig úgy járkált a természetben is, hogy a kiönthető növényeket, rügyeket, virágokat kereste. Miniatűr tobozokat például hónapokig keresett, míg rájött, hogy Brassóban az egyik díszparkban lehet találni, de csakis áprilisban, mert utána megnőnek. Az egyik medált éretlen málnából készítette, a másikat szárított vadszőlőből, az egyik gyűrűn szereplő rügy egy marosvásárhelyi fáról van – sorolja. Hozzáteszi, most már a kiskertje is jól fel van szerelve pozsgásokkkal, kövirózsával és más, kiöntve is szép növényekkel. Andrea szerint ez igazán „slow fashion”, hiszen egy-egy növény másfél-két év alatt nő akkorára, hogy ékszer készülhessen belőle. Megtudjuk, nem is lehet minden növényt kiönteni. Ha túl puha, túl sérülékeny, akkor nem marad meg a formája a gipszben, van, amelyiket elő kell készíteni, s csak utána lehet kiönteni.

Sokat kísérletezett a levél-lenyomatottakkal is, úgy a negyedik-ötödik módszer működött. Így egy örökzöld levél lenyomatából, erezetéből készít egy ezüst levél lemezt, azokat vágja karikára. Egy levélből több pár fülbevaló is kijön, de egyik sem teljesen ugyanolyan, mint a másik.

Az egyik kedvence talán mégis kőfoglalás, arról régóta szeretne minél többet tanulni,

vagy négy kőfoglalási technikát használ, nagyon szereti, de könnyű elrontani is, nemrég például eltörte élete első gyémántját.

Bár kezdetben meglévő ezüst ékszereket olvasztott be, most már ezüstlemezeket, ezüstdrótokat vesz, vagy a 999-es tisztaságú ezüstgranulátumot, majd azt keveri más fémekkel, hogy 925-ös ékszert készíthessen. Az az tisztaságú ezüst, amely jó ékszereknek, lehet vele dolgozni is. Időnként aranyból is dolgozik, de leginkább rendelésre, néhány igazán egyedi jegygyűrűt készített már aranyból, s jelenleg is dolgozik egy páron.

Andrea – sok más női vállalkozóhoz hasonlóan – gyermeknevelési szabadsága alatt kezdte el a vállalkozása alapját letenni. 2016-ban született a fia, s akkor születtek az első ezüst ékszerei, komolyabb munkái is. Amikor kezdett nőni a fia, visszament dolgozni a marketinges állásába, kezdte úgy érezni, hogy sok ennyi minden egyszerre, aztán megszületett a kislánya is, az ékszerkészítés pedig takaréklángra került. Csak miután a kislánya is óvodás lett, akkor kezdte el teljes erőbedobással, céget nyitott, s intenzíven ezzel foglalkozik azóta is. Persze akkor, amikor a gyerekek nem betegek, van ovi, s meg van főzve a leves is – teszi hozzá nevetve. Andrea ugyanis tényleg fő céljának tartja, hogy a vállalkozása ne vegye el annyi idejét, hogy az a gyerekek kárára legyen.

Amikor a terveiről kérdezem, azt mondja, marad egyelőre a növények ezüstbe öltöztetésénél, bár gondolkodik azon is, hogy kicsi rovarokat próbáljon meg ezüstből kiönteni. Ez hajazna akár a cégnevére is, hiszen Golden Beetle Jewelry néven forgalmazza a munkáit.

– teszi hozzá.