HIRDETÉS
Mindenkit más és más emlék köt a LEGO kockáihoz: az útmutató böngészése,
a hiányzó darab keresgélése, az építés befejezésének öröme mind hozzájárulnak az alkotási folyamathoz, legyen szó felnőttről vagy gyerekről.
Azt azonban kevesen mondhatják el magukról, hogy a játékkockák összeillesztéséből meg is tudnak élni, pedig mára már ez is hivatássá vált.
A Mathias Corvinus Collegium sepsiszentgyörgyi idei utolsó nyílt előadásán középpontba kerülő,
rendhagyó mesterségről Dóczy Balázs, a világ első magyar LEGO-építője mesélt, akit már gyermekkorában is vonzottak a formák és a színek.
Az 1980-as években szerezték be testvérével közösen az első készletet, egy űrhajót, ugyanis a LEGO éppen ekkor vitte csúcsra az űr-témájú szettek kiadását. A bátyjával építgetett együtt, és bár ő nagy törésként élte meg, amikor testvére az űrhajót Technic-készletre cserélte, végül részben azt is megszerette. Kamaszkorára már alábbhagyott a legózás iránti érdeklődés egészen addig, ameddig a két unokaöccse is el nem kezdett kockákkal játszani. Innentől kezdve
saját magának is elkezdett készleteket vásárolni.
Az első épület-makettjéhez a Tower Bridge készlet kockáit használta, amelyeknek homokszíne tökéletesen megfelelt a célnak, ugyanis ebből készítette el Szent István Bazilika kicsinyített LEGO-hasonmását 2013-ban.
A makett akkora sikernek örvendett, hogy nem sokkal a bemutatás után a bazilikában is kiállították, ahová Dóczy Balázs a LEGO Hungária munkatársait is meghívta. Az együttműködésük ekkor kezdődött el, innentől pedig folyamatosan kapott kisebb-nagyobb megbízásokat. 2017-től a LEGO Certified Professionals program részese, továbbá a LEGO masters zsűrije is.
„Ez nem csak játék” – szól a mottója a tíz évvel ezelőtt megalakult Kockaműhely nevű családi vállalkozásnak, amelyet az alkotó édesapjával, bátyjával és unokaöccseivel közösen hozott létre.
A műhelyben nem csak egyedi maketteket álmodtak meg és készítettek el, hanem céges és gyerekprogramokat is szerveztek, ajándékokat, mozaikokat, épület-maketteket, köztéri szobrok mását alkották meg.
Az elmúlt évtizedben több mint 500 projektet vittek együtt végig.
Dóczy Balázs az alkotás kreatív folyamatát a frusztrációhoz hasonlította az előadás során. „Ha ezt tapasztalod, ez természtes velejáró.
– vallja az építő, aki munkája során többször is ütközött már falakba, amikor meg kellett állnia, és újragondolnia azt az építményt, amelyen hetekig dolgozott. Mint mondta,
sokszor egy hét is rámegy a tervezésre, mert sokszor egy helyben toporog az ötleteléssel, mielőtt egy nap alatt végül teljesen összeállna a kép.
Az évek alatt megtanulta azt is, hogy tudni kell nemet mondani. Mára már rájött, hogy nem érdemes elvállalnia olyan megbízásokat, amelyeket nem tud szívvel-lélekkel megépíteni.
– fogalmazott. Éppen ezért pályája során főként az épületek makettezésére fókuszál, viszont az autókat mellőzi, mert azok kevésbé ragadják meg a fantáziáját.
A közönség soraiban ülő gyerekek élvezettel hallgatták az előadót, aki elmondása szerint a fiatalkori szenvedélyét alakította át hivatássá. Az építő hasznos tippeket is ismertetett a LEGO-kedvelőkkel, ilyen volt a Bricklink oldal bemutatása is, amelyről
egyesével is be lehet szerezni kockákat egy-egy projekthez, olyanokat is, amelyeket a cég már nem gyárt, de valahol a világban másnak még megvan, és továbbadná.
Beszélt emellett a LEGO Ideas programról is, ahová bárki, aki betöltötte a 13 évet, elküldheti a saját alkotásait és amennyiben az megkapja a tízezer szavazatot, döntőbizottság elé kerülhet. Ha ezután is kedvező bírálatban részesül az építmény, akkor a cég készletben kezdi el forgalmazni. 11 év alatt 40 ilyen szettet adtak ki, köztük működő zongorát, de Van Gogh festményt is, de mint ismert, így valósulhat meg akár a Székelykapu-legószett is.
Dóczy Balázs egyik meggyőződése, hogy mindig tudni kell kompromisszumot kötni. „Mindennek megvan a kulcsfontosságú részlete, amiről fel lehet ismerni és az a fontos, hogy ezeket észrevegyük, beépítsük” – fogalmazott, és éppen emiatt
szerinte bizonyos elemeket néha jobb engedni és kiválasztani azokat a részeket, amelyek „eladják” azt mint látványt és akkor biztos lesz a siker.
Az elmúlt tíz évben számos szobrot, épületet kicsinyített le és épített meg kockákból. Ilyenek voltak azok Margit-szigeti LEGO-szobrok is, amelyekkel pótolták az előzőleg ellopott, valódi emlékműveket. A LEGO Store Budapest csapara a hír hallatán rövid gondolkodás után neki is látott a munkának:
míg Beck Ödön alkotását kép alapján, addig Izsó Miklós szobrát rá hasonlító, élő modell szerint másolták.
A munka itt is, mint mindegyik másik projekt esetében számítógépes tervezéssel kezdődött, építéssel és ragasztással folytatódott, és a kihelyezéssel fejeződött be.
Később a budapesti Zeneakadémiát is megépítette, méghozzá „babaház” koncepció alapján. A nagytermet elforgatta, a kis helységeket pedig éppolyan részletesen rendezte be, mint a valóságban, több százféle kockából.
Az átadásra az akadémia előtti téren került sor, ahol nagymamától a gyerekekig mindenki megcsodálta.
A Széchenyi-féle Lánchíd esetében az alkotó szerint a kihívás az arányokban rejlett, ugyanis előre meghatározott méretek alapján kellett építenie. Így
a LEGO-hasonmást kénytelenek volt eltorzítani és az útpályát rövidebbre tervezni, mint a valóságban, végül mégis esztétikus építménnyé varázsolta.
A Hősök terének kivitelezésekor a szobrokra helyezte a hangsúlyt, bár az igaziak egyszínűek, a kockák jellege miatt muszáj volt színes figurákat alkotnia, ennek ellenére is valósághűre sikeredett a végeredmény.
Miután a Lánchíd felújítása miatt a kőroszlánoknak is le kellett kerülniük a hídfőkről, így a LEGO magyarországi csapata, élén Dóczy Balázzsal elhatározta, hogy lemásolja azokat kockákból, méghozzá méretarányosan. Így
elkészítették 6 méter hosszú, 2,5 méter magas, 3,5 tonnás szobrokat, amelyekhez összesen hat raklapnyi kockát használtak fel.
Dóczy Balázs beavatta a közönséget az oroszlán készítésének kulliszatitkaiba. Mint elmondta, előbb számítógépes programmal tervezte meg az építményt, amihez az eredeti kőszobrok 3D-s szkennelésére is szükség volt, aztán felbecsülte a szükséges kockamennyiséget, később pedig egy hídmérnököt is segítségül hívott acél vázszerkezet megtervezéséhez.
A kivitelezés során a falak vastagságára, a boltívekre is figyelnie kellett a csapatnak, valamint arra is, hogy egy mozgatható, nagy teherbírású szerkezetet építsenek.
Az állkapcsát állványzatra állították, és ezután illesztették össze a testtel, a darabok összekapcsolásához ragasztóhabot használtak, és amikor akkorára nőtt a szobor, állványról folytatták a munkát, három váltásban, éjjel-nappal. Az alkotó szerint a legjobb rész akkor következett, amikor a szobor szeméhez értek:
– fogalmazott.
Végül 2022 október 25-én, hajnali 2 órához közeledve fejezték be az oroszlánt kitartó csapatmunka árán.
Dóczy Balázs vallja, hogy a felismerés öröme az, ami miatt érdemes építeni.
A hosszas tervezés, az összetett kivitelezési folyamat, a gátak, amelyekbe a munka során ütközhet az alkotó, mind-mind kompenzálódik akkor, amikor a végső makettet egy átlagember is fel- és elismer.
„Ez mindenkit megérint, visszarepít a gyerekkorba” – mesélte az építő. Szerinte mára az alkotás valóságos kihívássá válhat a LEGO kockákkal, hiszen sokkal többféle formában és színben gyártják őket, ezzel pedig a kreativitás egy másik, magasabb szintjét is elő lehet csalogatni az építőből.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
