Amikor Kelet-Magyarországon járok, mindig rácsodálkozom, hogy milyen kiváló marketinggel tudják értékesíteni a települések helyi adottságait. Legtöbbször nem rendkívüli természeti adottságokról van szó, hanem egy-egy fürdő köré szerveződő, jó programokkal és egyéb kínálattal eladott turizmusról beszélünk, ami nemcsak a belföldi pihenni vágyó vendégeket, hanem a szomszédos országokból, így Erdélyből is vonzzák a turistákat. A kelet-magyarországi vendéghelyek hosszú sorából a Békés megyei Gyomaendrőd annyiban „lóg ki”, hogy számára a természeti adottságokból az átlagosnál is több jutott.
A Hármas-Körös, valamint holtágainak összefüggő vízhálózata igazi horgászparadicsom a pecázni vágyók számára.
De nemcsak a horgászok örülhetnek egy ilyen alföldi oázisnak, hanem a természetet és a vizet kedvelő turisták is, akik a kilátóhoz vezető lombkorona tanösvényen tapasztalhatják meg a Körösök vízvilágának egyedi szépségét. A séta mellett lehet itt sárkányhajózni, túrakenuzni vagy egyszerűen napozni a rendbe tett vízpartok gyepén.
Ahányszor újságíróként meghívnak, mindig örömmel megyek ezekre a magyarországi kiruccanásokra. Ezúttal Gyomaendrőd Polgármesteri Hivatala, személyesen Toldi Balázs polgármester volt a meghívó, aki egy csapatnyi erdélyi magyar és román újságírónak kínálta fel bő kétnapos kalandra településének látnivalóit. Természetesen hivatalának nem titkolt szándéka az erdélyi turisták elcsábítása Gyomaendrődre és környékére.
A helyi önkormányzat törekvése nem új keletű elképzelés: jó marketinggel számos kelet-magyarországi település – Gyula, Makó, Szarvas, Gyopárosfürdő vagy az Erdélyben legismertebb Hajduszoboszló – évi rendszerességgel romániai turisták tízezreit vonzza. Ezt a „felzárkózást” Gyomaendrőd csak mostanában kezdte el, habár a Hármas-Körös holtágán tett látogatásunk alkalmából az egyik kényelmes vendégház tulajdonosa elújságolta: eddig is szép számmal jöttek erdélyiek több napos kiruccanásokra.
A helyben kiváltható horgászengedély, illetve a napijegy tulajdonosa nem annyi pontyot vagy harcsát kap itt horogra, mint odahaza.
A 2300 hektár vízterülettel rendelkező Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége – amely Magyarország legnagyobb horgászati hasznosítójaként működik – mintegy 300 kilométernyi élővizet kezel és gondoz. Horogra akad itt tőponty, balin, süllő, harcsa, csuka, sügér, domolykó, márna, amur, ezüstkárász, fehér busa, paduc vagy menyhal, hogy csak a leggyakoribb halászzsákmányt említsük. Fontos különbség az erdélyi és a magyarországi horgászegyesületek között, hogy a határ túloldalán nemcsak elszedik az emberektől a pénzt, hanem cserébe halat is telepítenek a vizekbe. Aki tehát a holtágakon pecázik, az nem csak a horgászbotot fogja.
A kelet-magyarországi turizmus alapja azonban a termálvíz, változatlanul ez vonzza a legtöbb turistát Erdélyből. Gyomaendrőd sem akar lemaradni a sorban, ezért korszerűsítik a Liget Gyógyfürdő és Kemping telepét, ahova nyaranta sokan egy-egy hétvégére is átruccannak a határon. Az 1960-ban gyógyvízzé nyilvánított fürdő kiválóan alkalmas idült betegségek kezelésére. Az alkalihidrogénkarbonátos termálvízben való rendszeres fürdés kiváló hatású az idült reumatikus-, köszvényes bántalmak, idegzsába, isiász ellen, és gyógyító hatású a törések, zsugorodások, petefészek-gyulladás és más idült gyulladások enyhítésére vagy gyógyítására is. A helyszínen szakorvos és szakszemélyzet segít az eligazodásban, illetve a megfelelő kezelés kiválasztásában.
De nyilván nem csak egészségügyi panaszokkal érkezők kedvenc helye a Liget fürdő. Benti tágas úszómedencéje, illetve kinti strandjai pihenőkkel és gyerekcsúszdákkal várják a vendégeket. Gere Krisztián, a fürdő igazgatója szerint többféle fejlesztési projekten dolgoznak, hogy a mostaninál is vonzóbbá tegyék a főleg gyerekekkel és fiatalokkal érkező szülők számára a strandot.
A korábban egymást túlságosan nem kedvelő két nagyfaluból, Gyomából és Endrődből 1982-ben „összegyúrt” településen mára már jórészt kiveszett a nézeteltérés és a rivalizálás. Azaz nem teljesen, hiszen
a helyi önkormányzat „két településéről” érkező képviselők időnként manapság is keményen vitáznak, hogy egyik-másik intézmény hova kerüljön,
melyik városrész élvezzen elsőbbséget bizonyos beruházások támogatásánál. Ezzel magyarázható, hogy a városka két főtértervvel is pályázott budapesti kormányforrásokra, így aztán később fog kiderülni, melyik fertálynak kedvez a szerencse.
A rivalizálásról, az egykori nem túl barátságos szomszédságról Szonda István muzeológus mesél az Endrődi Tájházban.
Az 1862-ben épített, majd korhűen felújított épület 1977 óta őrzi a környék igen gazdag paraszti kultúrájának emlékeit.
Gyomát és Endrődöt nagy kiterjedésű tanyavilág övezte. A nagygazdák 80–90, a középbirtokosok 30, a kisgazdák pedig 10–12 hold mezőgazdasági területtel és a termőföld nagyságával arányos létszámú állatállománnyal – marhákkal, lovakkal, birkákkal és aprójószággal – rendelkeztek. A nincstelenek hozzájuk szegődtek el dolgozni.
A törökdúlás után zömében a végekről érkező családokkal újra benépesedett Békés megye, ekkor kapott új életre a római katolikus lakosságú Endrőd és a protestáns, elsősorban református Gyoma. Míg előbbit a nagycsaládosok településeként tartották számon – átlagban 8-10 gyerek született egy családban –, addig Gyoma az egykézéséről volt híres. A nagycsalád hagyománya azonban kiveszett a kényszerszövetkezetesítés és a tanyavilág gyors és módszeres felszámolásával. Ezt felgyorsította az egyházi értékek és hagyományok tűzzel-vassal történő irtása előbb a Rákosi-, majd a Kádár-rendszerben.
Jó dolog egy ilyen tájházban megpihenni, és egy-egy kisfilm erejéig megnézni eleink küzdelmét a földdel vagy az életet adó folyóvizekkel. És elmesélni a gyerekeknek – ahogyan a szűkös anyagiakkal rendelkező egykori világban, a sokba kerülő gyertya vagy olaj miatt korán lefekvő nagycsaládok legidősebb tagjai tették –, milyen élet folyt egykor a magyar parasztok háza táján.
A legendássá vált Tanú című magyar film főszereplőjével, Kállai Ferenccel találkozhatunk a belváros közkedvelt Szabadság terén egy padon. A hely szülöttje, a jeles magyar színész, igaz, bronzba öntve, egy padon ülve várja csodálóit, hogy mellé telepedjenek. De nem csak a Nemzet Színészének állított emléket a 13 ezres lakosú kisváros. A Kner Nyomdaipari Múzeumban a névadó Kner Izidor nyomdász, könyvkiadó, a magyar könyvkiadás és könyvkötészet meghatározó alakjára is emlékeznek.
Akit inkább a természet közelsége vonz, az a Körös Látogatóközpontban tölthet el egy-két kellemes órát a gyerekkel. Aki viszont valamilyen különlegességre vágyik, az ellátogathat a Nemzetközi Sajt- és Túrófesztiválra, a Nemzetközi Halfőző Versenyre vagy a VW Bogár-találkozóra, ahol a régi kocsik szerelmesei mutogathatják egymásnak és a népes közönségnek féltve őrzött kincseiket.
Kisréti Zsombor
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.