Ha szükség van rá, robogóra pattan, és segít

„Azt csinálom, amit a legjobban szeretek. Segítek másokon” – foglalja össze a csíkszeredai fiatalember, amikor arról faggatom – szinte hitetlenkedve –, hogy akkor mi is áll az önzetlen segítségnyújtás hátterében. Olyan sokszor kérték ismerősei, ismerőseinek ismerősei, hogy különböző helyzetekben segítsen, hogy arra gondolt, ezt szervezettebb formában is megteheti. Mert számára a segítségnyújtás nem teher. Hogy mikor és milyen kéréssel lehet hozzá fordulni? Egyszerű, ha nincs idő bevásárolni, ha a gyermeket nincs, aki iskolába vigye vagy edzésre, esetleg nincs aki hazavigye, ha virágot küldenénk egy számunkra kedves embernek, vagy nincs aki idős hozzátartozónk gyógyszerét kiváltsa, esetleg meleg ebédet vigyen, mert mi dolgozunk, de számtalan olyan helyzettel szembesülünk a mindennapokban, amikor segítségre lenne szükségünk, de nincs kihez fordulni. „Létrehoztam a Facebookon a Segít Any oldalt (angolosan), ahol ha valaki hozzám fordulna segítéségért időpontot és szolgáltatást foglalhat. Eddig több olyan megkeresés volt, amikor külföldön vagy akár Csíkszeredától távol élő hozzátartozók küldtek virágot születésnapra, anyák napjára szeretteiknek. Én már az első születésnapi csokor kiszállításakor, az ünnepelt meghatódott könnyeit látva azt mondtam, ha csak ezzel az egy megbízással is maradok, akkor is megérte. Ezek nagyon felemelő, csodálatos pillanatok, nagyon bensőségesek. Meg szoktam kérni a távolban élő személyt, hogy kézzel írjon egy kis üzenetet, elküldi, én kinyomtatom, és azt is átadom, így ez az egész még személyesebb” – meséli csillogó tekintettel. Ez egy bizalmi dolog – jegyzi meg.

– mondja.

Imre az év elején tért haza az Amerikai Egyesült Államokból, ahol néhány hónapot egy idősek otthonában dolgozott. Azt mondja, sok mindenre megtanította ez az időszak és még jobban megerősítette benne a segítségnyújtási szándékot. „Sokat beszélgettem az idős emberekkel, a hozzátartozókkal, mindenki rohan, foglalt, nem marad idő egymásra. Egy-egy idős ember bármit megtett volna, hogy az otthonában éldegéljen békésen, de otthonba vitték” – eleveníti fel.

Miklós Imre programozóként dolgozik, számára ez a munka jelenti a megélhetést. Nyílt szívű, nyílt tekintetű fiatalember, aki, ha hívják, robogóra pattan és segít. Hacsak éppen nem vásárol be valakinek, vagy nem egy megbízó gyerekét viszi edzésre.