Időjósló napok Katalinon innen és túl

Régebben, főként vidéken sokféle előjelből következtettek az időjárási viszonyok alakulására, az év egyes napjaihoz fűződő időjóslások pedig többnyire névnapokhoz vagy naptári ünnepekhez kötődtek. Bár napjainkban egyre kevesebben ismerik – és még kevesebben tartják valósnak – ezeket az előrejelzéseket, az idősebb generáció talán emlékszik azokra az időkre, amikor még kétségbe vonás nélkül hittek a népi megfigyelésekben. A legismertebbeket Mirk László marosvásárhelyi születésű, Csíkszeredában élő néprajzkutató segítségével foglaltuk össze, a szakember pedig arra is rávilágított, hogy az idősebbek hatására Csíkszéken még ma is fennmaradt néhány olyan hiedelem, amelyet a fiatalok is tiszteletben tartanak.

A hétvégén a magyar nép egyik legjelesebb egyházi jellegű naptári ünnepe, emléknapja következik, a Katalin-naphoz (november 25.) ugyanis számos hagyomány, szokás, mondás, jóslás és tiltás is fűződik – mutatott rá Mirk László. Mint mondta, 1471-ben született az első írásos feljegyzés arról, hogy a Katalin-nap nem egy mozgó ünnep, ami azt is jelenti, hogy

több mint 500 éve ünnepként tartják számon:

a római katolikus egyházban november 25-e Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére szentelt nap.

A hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára kínhalált szenvedett. Több hazai templom védőszentjévé választották, a róla készült festményeken rendszerint kerékkel ábrázolva látható. Ennek oka, hogy először éles késekkel ellátott kerékkel akarták szétmarcangolni, ez azonban darabokra tört, így végül lefejezték.

A szakember szerint a Katalin-naphoz kapcsolódó hiedelmekben nagyrészt a népi tapasztalat tükröződött. Mivel régebben a leggyakoribb női keresztnevek közé tartozott, szokás volt – és ma is az – a Katalin-bál megrendezése.

Ezzel zárult le a mulatságok időszaka: mivel az emléknap közvetlenül az adventi időszak elé esik, a néphiedelem szerint Katalin-nap után nem szabad lakodalmat vagy táncmulatságot tartani.

Mirk László elmondta azt is: a csíki térségben, ahol mélyen gyökerezik a hit, főként az idősebbek tanácsára ma is betartják ezt, sőt megszólják azokat a társaságokat, akik a szokás ellen vétenek. Szerelmi jóslások is kapcsolódnak ehhez a naphoz, általában az eladósorban lévő fiatal lányok szórakoztak ezekkel a hosszú téli estéken. Az egyik ilyen szokás az volt, hogy készítettek tizenhárom gombócot, tizenkettőnek a közepébe egy-egy férfinevet tettek, az utolsót pedig üresen hagyták. A gombócokat vízben forralták, és amelyik elsőnek jött fel a víz tetejére, komoly üzenettel bírt: ha egy név volt benne, a hiedelem szerint az lesz majd a férjük neve, ha pedig az üres gombóc jött fel először, a lány nem ment férjhez a következő évben. A másik ehhez hasonló népszokás, amely még ma is előfordul, az úgynevezett Katalin-gally vagy -ág. E szerint a fiatal lányok vízbe állítanak egy ágat Katalin-napon, és amennyiben egy lány ága karácsonyig kizöldül, a következő évben férjet talál magának. Emellett ezen a napon gyakran a lányok és a fiúk is böjtöltek annak érdekében, hogy éjszaka megálmodják jövendőbelijüket.

Az időjárással kapcsolatosan is sok hiedelem kötődik a Katalin-naphoz. A téli időjárást például úgy jósolták meg, hogy levágtak a nyers bükkfáról egy nagy forgácsot. Ha ez száraz volt, akkor meleg télre számítottak, ha pedig nedves volt a forgács, hideg telük lett. A legismertebb időjósló eljárás ezen a napon azonban a „ha Katalin kopog, karácsony locsog, illetve ha Katalin locsog, karácsony kopog” mondáshoz kapcsolódik. Ez tulajdonképpen arra utal, hogy a Katalin napi időjárással ellentétes időre kell számítani karácsonykor.

A néprajzban a szakember szerint gyakran megfigyelhető jelenség, hogy egy napi időjárásból következtettek más napok vagy időszakok időjárására,

és a Katalin-nap mellett számos más névnaphoz és naptári ünnephez kötődik időjárásjóslás. A következő ilyen névnap Luca napja (december 13.), amelytől kezdődően 12 napon keresztül felírták, hogy melyik nap milyen idő volt, és ebből következtettek a következő év 12 hónapjának időjárására.

Az új évre vonatkozó időjóslások egyike szerint ha nincs fagy januárban, meghozza majd azt a március és az április. Emellett a január elsejei, hajnali időjárásból is jósoltak: ha szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó esztendőre, ha csillagos volt az ég, rövid télre számítottak. Vízkereszt napját (január 6.) téljósló napként tartották számon: ha megcsordul az eresz, hamarosan vége a télnek, és jó termés ígérkezik. Piroska napja (január 18.) a hiedelem szerint negyvenes időjósló nap:

Bár Csík környéke nem a boráról híres, itt is jól ismert az a verses regula, amely szerint „ha megcsordul Vince (január 22.), tele lesz a pince”. A január 25-ei Pál napját pálfordulásnak tartják, azaz a tél az ellenkezőjére fordul: ha napos az idő, akkor rövid télre számíthatnak. Ugyanakkor egy mondóka is kapcsolódik hozzá:

Ha süt a nap Gyertyaszentelőn (február 2.), akkor még kemény tél jön. Erről a napról több népi hiedelem is ismert, az egyik legelterjedtebb a téli álmot alvó medvéhez kapcsolódik, amely kijön a barlangjából, hogy megnézze, milyen az idő. Ha süt a nap, és meglátja az árnyékát, visszamegy a barlangjába, mert tudja, hogy még nincs vége a télnek. Ha viszont hideg téli időt talál, kint marad, mert érzi, hogy rövidesen megenyhül az idő.

Dorottya és Julianna napjáról (február 6. és 16.) az időjós mondóka így szól: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”. Ez azt jelenti, hogy ha február 6-án hideg volt, akkor rá tíz napra jobb lesz az idő. A néphiedelem szerint Mátyás (február 24.) megkönyörül az embereken, bárdjával megtöri a jeget, és elűzi a hideget. Azonban ha nem talál jeget, „akkor csinál”. Franciska (március 9.) napjáról azt tartják, hogy amilyen az idő aznap, olyan lesz egész márciusban, ha pedig Gergely (március 12.) megrázza a szakállát, havazásra lehet még számítani. Sándor, József és Benedek (március 18., 19. és 21.) viszont már „zsákban hozzák a meleget”. A néphit szerint ugyanis ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek, és ekkor kezdődik a tavasz.

Áprilist a bolondos időjárás hónapjának tartják, amikor a forróságtól a fagyig minden lehetséges. Emellett a hiedelem szerint „április esője elkergeti a fagyot”. A fagyosszentek, Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12., 13., 14.)  továbbá Orbán (május 25.) napján az időjárás hirtelen hűvösre fordul, illetve nem ritkák az éjszakai fagyok sem. E napokon a gazdák nem vetnek, nem palántáznak, és füstöléssel védekeznek a fagy ellen. Ősi megfigyelés, hogy ha Medárd napján (június 8.) esik, akkor utána negyven napig esős lesz az idő. Illés napján (július 20.) régebben munkatilalom volt, mert úgy hitték, hogy belecsaphat a villám abba, aki a mezőn dolgozik, a termést pedig jég érheti. Mária Magdolna (július 22.) napján azt tartják, hogy esnie kell az esőnek, mivel a bűnös életből megtért szent siratja bűneit. Ha Lőrincz-napkor (augusztus 10.) szép az idő, hosszú lesz az ősz, az e napi esőt pedig jó előjelnek tartották a bőséges termésre vonatkozóan. Bertalan napját (augusztus 24.) a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti, az e napi időjárásból a várható őszi időjárásra következtettek. Ha Mihály napján (szeptember 29.) dörög, szép lesz az idő, de hosszú, kemény lesz a tél. Ha ezen a napon még itt vannak a fecskék, újévig nem lesz nagy hideg. Ha Orsolya napján (október 21.) szép az idő, karácsonyig az is marad. Ha Márton (november 11.) fehér lovon érkezik (azaz havazik), akkor enyhe, ha pedig barna lovon, akkor kemény tél várható.