Kényelmes, izgalmas, sokszínű: ilyen az élet New Yorkban

Barabás Hajnal 2018. március 28., 17:37 utolsó módosítás: 2018. március 28., 23:44

Sokszínű és többetnikumú, izgalmas hely az Egyesült Államok legnépesebb metropolisza, ahol sok hazánkfia is él. Például a csíkszeredai Búzás József, aki fagyiárusként kezdte, de ma már szakmájában talált állást. Most nekünk mesél arról, hogy milyen a New York-i élet.

Tipikus New York-i látkép és Jozsó. 9 éve él a világ egyik legnépesebb városában Fotó: Búzás József

A Jozsóként ismert csíkszeredai Búzás Józsefet arról faggattuk, milyen is az egyik legnépesebb világvárosban lakni és a kilenc év távolléte alatt sikerült-e megvalósítani-a az amerikai álmot. Búzás József szerint New York egyik legnagyobb előnye, hogy hogy kiválóan és hatékonyan működik a tömegközlekedése. „Eltévedni szinte lehetetlen, annyira egyszerű eligazodni a metropoliszban, a világon a legjobb tömegközlekedés működik itt. Nagyon könnyű a metróhálózattal közlekedni, éjjel-nappal igénybe lehet venni, és általában tíz percnél nem kell többet metróra várni” – emelte ki a csíki fiatal. A rácsos utcaszerkezetű városban könnyű tájékozódni, hiszen az utcák és sétányok többsége számozott.

„Ráadásul akárhol vagy, megnézed a felhőkarcolókat, és azokhoz képest egyből tudod, hogy éppen hol vagy”

– tette hozzá. Érdekességként elmondta, a helyiek többsége azért használja a tömegközlekedést, mert ott nem éri meg autóval közlekedni, annyira nehéz parkolóhelyet találni. Autózás helyett inkább metróznak, buszoznak, taxiznak, vagy bicikliznek. „Nekem szerencsém van, mert ahol lakom, ott van parkolóhelyem. Viszont oda kell figyelni, hogy amikor takarítják az utcát, heti egyszer, akkor nem lehet parkolni az éppen érintett oldalon, mert ezért bírság jár” – magyarázta. Hozzátette, a városvezetés nem ösztönzi autóhasználatra a lakosságot, inkább fejlesztik a tömegközlekedést. A metrójegy megfizethető: amikor Jozsó először érkezett New Yorkba, egy dollár volt a jegy ára, ma már 2,75 dollár, de ez az ottani bérekhez képest megfizethető ár az utazásért. 

A bőrszín minden áranyalatával lehet találkozni

A város igazi különlegessége, hogy a New Yorkban élők nyolcvan százaléka nem amerikai, hanem más nemzetiségű, így nem okozott gondot a csíki fiatalnak sem a beilleszkedés. „Ott nem kell szégyellni, ha akcentussal beszéled az angol nyelvet. Olyan munkatársam is van, aki huszonöt éve él a metropoliszban, de nem tud folyékonyan angolul, a spanyol nyelvvel jól lehet érvényesülni. Én magam is kezdtem spanyolul tanulni” – mesélte a csíkszeredai fiatal. Hozzátette, a világ minden részéről élnek ott, a bőrszín minden árnyalatával lehet találkozni, és mindenféle nyelvet lehet hallani a metróban. „Nem nyomják el senki nemzetiségét, olyan nyelven beszélsz, amilyenen akarsz” – mondta.

Ez a reggeli látvány fogadja Jozsót Fotó: Búzás József

De nem csak sokszínűsége miatt szeret a világvárosban élni, hanem például azért is, mert sok minden, ami itthon körülményes és bonyolult, például a bürokratikus ügyintézés, az New Yorkban egyszerű és kényelmes. „Amikor járt le a járművezetői engedélyem érvényessége, akkor Amerikában egyszerűen online kifizettem a 12 dollárt, majd postán házhoz küldték az új jogosítványt. Itthon ehhez képest egészségügyi vizsgát kell elvégeztetni, mindenért sorba kell állni. Bármiről is legyen szó, minden ügyintézés nehézkes. Az Amerikai Egyesült Államokban azonban igyekeznek megkönnyíteni az emberek életét. Ha valami nehezen működik, az emberek elkezdenek panaszkodni, és akkor megpróbálják a helyzetet megoldani” – mutatott rá Jozsó. Kivételt csak a bevándorlás ügyintézése képez – jegyezte meg.

Azt is szereti a világvárosban, hogy minden könnyen elérhető:

„van egy olyan mondás, hogyha valamit nem kapsz meg 24 órán belül New Yorkban, akkor sehol nem kapod meg”.

Mint mesélte, állandóan nagy a pörgés a városban, a járdák mindig tele vannak emberekkel. Bármit meg lehet rendelni, bármikor, mindent kiszállítanak. Nem kell aggódni,  hogy mikor zár be a bolt. „Néhány utcára a lakhelyemtől van egy kisbolt, és ha nekem eszembe jut főzés közben, hogy nincs elég hagymám, vagy szükségem van még egy tejfölre, akkor felhívom, és egy fej hagymát vagy egy tejfölt kiszállítanak nekem” – magyarázta. Érdekességként megemlítette, hogy a zöldségek, gyümölcsök általában nagyobb méretűek, mint az itthoniak és az ételadagok is nagyobbak. 

Amikor eljön a nagy havazás

A csíkszeredai fiatal számára azért is otthonos New York, mert éghajlata hasonlít valamelyest a csíkihoz, de azért általában 5 Celsius-fokkal magasabb szokott lenni a hőmérséklet.

Szakmájában tudott elhelyezkedni Amerikában is Fotó: Búzás József

„Nyáron nagyon meleg van, és a tél nem annyira hideg” – jellemezte az innen kitelepült fiatal. Hozzátette, hogy sár és por nincs a városban, szemét ugyan van valamennyi, de nem sok. Kóborkutyák pedig egyáltalán nincsenek – említett meg egy újabb különbséget. Bár a tél nem annyira hideg, mint nálunk, ebben az időszakban azért előfordul ott egy-két nagyobb erejű hóvihar.

„Megtörténik, hogy akár 24 órán át, vagy hosszabb ideig is havazik, akár fél méteres hó is összegyűl, vagy még több. Ilyenkor kijárási tilalmat vezetnek be, nem szabad az utakon autózni, ha megszeged a rendeletet, megbírságolnak. Ez azért van, hogy az úteltakarítók tudjanak akadálymentesen dolgozni, ne kelljen az autókat kerülgessék. Előre jelzik, amikor hóvihar várható,  betelefonálnak minden céghez, hogy küldjék haza az embereket, mert a tömegközlekedés is leáll erre az időszakra”

– mesélte. Mint folytatta, ilyenkor a boltok kiürülnek, az emberek mindent megvesznek, hiába, hogy egy-két nap múlva elvonul a vihar, legalább két hónapra való élelmet és italt szereznek be szükség esetére. 

Hat évig nem látogatott haza

A csíkszeredai fiatal a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban tanult matematika-informatika szakon, majd Marosvásárhelyen végezte el egyetemi tanulmányait automatika- és villamosmérnök szakon. Egyetemistaként egy diákmunka-program révén jutott ki az Amerikai Egyesült Államokba 2006-ban, kezdetben fagylaltot árult. Ezután eljutott Spanyolországba is cserediákként, majd ismét Amerikába utazott 2009-ben, egy kis bőrönddel és egy pár görkorcsolyával. Ekkor végleg ott maradt, úgy, hogy abbahagyta a mesteri képzését. 

„Legalább hat éven át nem mertem hazajönni, mert nem voltam biztos abban, hogy visszaengednek, és nem akartam elveszíteni az ott felépített életemet”

– magyarázta. Időközben ugyanis megtalálta a helyét egy liftek és mozgólépcsők vezérléséhez szükséges, nyomtatott áramkörök tervezésével, valamint gyártásával foglalkozó cégnél. Azóta is ennél a vállalkozásnál dolgozik, a szakmájának megfelelő állást kapott, megbecsülik és meg is fizetik jól a munkáját.

A Niagaránál. Munka mellett kirándulásra is jut idő Fotó: Búzás József

„New Yorkban becslésem szerint 70-100 ezer lift van, és mozgólépcsőben sincs hiány, így akad munkánk bőven. Egyik nagy büszkeségem, hogy a Grand Central Terminál-vasúti pályaudvarnál lévő mozgólépcsőknél én programoztam be a kommunikációs rendszerbe azt, hogy sms-t és e-mail-t küldjön, ha netán meghibásodik a szerkezet vagy megáll” – részletezte. Hozzátette, a munkahelyét nagyon szereti, úgy működnek, mint egy nagy család. Szerencsésnek mondhatja magát, hogy a szakmájában kapott állást, mint mondta, sokakat „beszippantott a mókuskerék” és nem tudnak kilépni belőle. Például

vannak, akik fogorvosi vagy más egyetemi oklevéllel mosogatnak, 

mert nehézkes elfogadtatni az oklevelüket. Búzás ahhoz, hogy törvényesen Amerikában tartózkodhasson, elindította a hosszas eljárást és két éve sikerült megszereznie a letelepedési engedélyét, ezután három év múlva igényelheti az amerikai állampolgárságot. Amióta megkapta a letelepedési engedélyét, azóta évente egyszer-kétszer hazautazik.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat