Kis ékszerdoboz Borszéken – kipróbáltuk a Fontana gyógyfürdőt

Bevallom, Borszék-imádó vagyok. Minden évben több napot szoktunk a sokak által kevéssé ismert, eldugott Hargita megyei üdülőtelepülésen tölteni.

Voltunk itt már sátortáborban a 90-es évek közepén, később gyermekeket is táboroztattunk, barátokkal is kikapcsolódtunk, és legutóbb, éppen fagyosszentekkor egy 22 fős, összeszokott felnőtt csoporttal töltöttünk egy hétvégét Borszéken.

Az évek során követtem a település fejlődését, változását, láttam a gyógyfürdő alapját, gazosan is, kipróbáltam többször az Ó-sáros fürdőt, és vártam, hogy végre megnézhessem a gyógyfürdőt is.

Láttam többször a félkész és majdnem kész épültet kívülről és kíváncsian olvastam a megnyitás utáni első véleményeket. Legtöbben arra panaszkodtak, hogy nem lehet online bejelentkezni, kicsi és egyáltalán nem az, amire számítottak.

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a magyarországi élmény- és gyógyfürdőkhöz hasonlítsuk a mi kisebb központjainkat, és emiatt csalódjunk, hogy a mieink nem olyan nagyok, szépek, ennek ellenére sokba kerül a belépő azokba.

Ha látogatás előtt elolvassuk a szökőkútról elnevezett Fontana honlapján, hogy mire számíthatunk, akkor nem érhet csalódás. Hiszen pontosan írja, hogy mekkora az élményfürdő rész, milyen a szakrális fürdő, és mire számíthatunk, ha jegyet váltunk.

Mi egy esős péntek délután néztük meg közelebbről a helyet, de szombaton, nyitáskor is felkerestük, vagyis tíz órakor váltottunk jegyet. Mivel csoportos jegyet kértünk, 55 lejbe került egy személynek három órára a belépő, és aki a szakrális fürdőbe is be szeretett volna menni, az még 25 lejt kellett fizessen, vagyis három órára 80 lejt hagytunk ott.

Az édesvízzel, vagyis nem borvízzel töltött beltéri medencék lubickolásra, beszélgetésre alkalmasak. Van egy nagyobb, aminek közepén egy kis wellness-rész is van, ahol időnként a derekat is masszírozzák a vízsugarak. A medencében két helyen nyakzuhany is van, véleményem szerint túl erős. Ha valaki használja őket, több méteres körzetbe mindenkit lespriccel vele. Van egy igazán kicsi gyermekmedence, egészen apró gyereknek, és egy meleg vizes, maximum 6-7 személy befogadására alkalmas rész is. Amikor reggel tíz órakor mi 22-en elfoglaltuk ezt a teret kényelmesen elég volt számunkra. Dél körül már kétszer annyian voltunk,

majd amikor már félszázan, sőt annál is többen, akkor már kerülgetni kellett egymást.

A szakrális fürdőnek nevezett részt egy hosszú folyosón átsétálva lehet megközelíteni. Ez a rész különösen tetszett: a közepén van egy borvizes édesvizes medence, körben pedig kisebb, különböző hőfokú beugrók, továbbá gőz- és finn szauna. Ide egyszerre elvileg csak 25 személyt engednek be, de senki nem számolta, hogy épp hányan vagyunk. Egy órát lehet itt eltölteni, elég is annyi egyszerre.

Kicsi és csendes, pihenésre és gyógyulásra is igazán alkalmas, hiszen testet, lelket melengető a környezet és a borvíz is.

Jó tudni, hogy szombaton és vasárnap a gyógykezelési rész nem működik, nem lehet relaxáló masszázst kérni, vagy az arcpakolásokat kipróbálni csak előjegyzéssel vehető igénybe. Hétköznapokon sokféle kezelés és gyógyító kúra áll az érdeklődők rendelkezésére, ezekről érdemes a honlapon tájékozódni.

Kő és fa a fő alapanyag, odafigyeltek a részletekre, a szakrális fürdő kupolája képeslapra való. Plusz pont nálam, hogy

az öltöző tágas és jó sok szekrény van, igaz öltözőfülke már jóval kevesebb, de sokan már otthon felveszik a fürdőruhájukat, hogy gyorsabban csobbanni tudjanak.

Viszonylag jól lehet tájékozódni, táblák mutatják, hogyan lehet lejutni az alagsorban lévő öltözőkbe és onnan vissza a medencékhez.

Jó meleg volt mindkét fürdőrészen, ami egy nagy plusz pont, hiszen amióta megdrágult a földgáz és az áram, Maroshévízen és Szovátán is fáztunk már a fürdőkben.

A beltéri medencerészt és a szakrális fürdőt összekötő folyóson több borvíz-ivókutat is találunk. Érdemes megengedni és várni, hogy a vezetékben felmelegedett borvíz kifolyjon, ha nem akarunk langyos vizet kortyolgatni. A sószoba helyszíne nem volt jól kijelölve, de az alkalmazottak útbaigazítása nyomán megtaláltuk és kipróbáltuk, érdemes tehát betérni ide is. Mindenki, akitől eligazítást kértünk kedves volt. Mindenkihez magyarul szóltunk, nem mindenki értette ezt, de ez is teljesen rendben volt.

Az édesvízű medencetérben, de a szakrális fürdőben is sokkal kevesebb szék, napozóágy van, mint ahány személyt beengednek. Ezt azt jelenti, hogy

az elsőként érkezőknek van, ahová letegyék a törölközőjüket, táskáikat, de bizony sokan maradnak, akiknek nem.

Ők jobb híján, korlátokra pakoltak le, és a bent töltött idő alatt nem volt helyük, ahova leüljenek, így sétáltak vagy a medencében, szaunákban tartózkodtak.

Mivel van hatórás és egész napos jegy is, biztosítani kellene az étkezést, hiszen annyi időt nehéz éhesen eltölteni. A medencetérben volt egy kis kávézó, az teljesen rendben volt, és a pénztárak mellett volt egy kis falatozó is, ahol szendvicset is lehetett vásárolni. De ezen a két helyen, illetve a folyóson sokkal kevesebb szék és asztal volt, mint ahány személyt beengednek. Persze nem akar mindenki egyszerre falatozni, ebédelni, uzsonnázni, de azért erre jobban oda kellene figyelni, hiszen így

a vendégek a medencetérben veszik elő, és fogyasztják el az otthonról hozott ennivalóikat.

Ha valaki csak azért utazik Borszékre, hogy kipróbálja a gyógyfürdőt, akkor előtte érdemes alaposan áttanulmányozni a lehetőségeket, és úgy indulni útnak, hogy tisztában legyünk vele, hogy mekkora a hely és milyen lehetőségeket kínál. Jó hír, hogy

tervben van a kültéri medencék megnyitása is, erről biztosan tájékoztatnak majd a honlapon.

Ha valaki egy hétvégét tölt Borszéken, annak is érdemes kipróbálni a Fontana gyógyfürdőt, mint ahogy a bobpályát is, de megéri elsétálni a Kilátó napfürdőhöz, a barlangokhoz, de a Tündérkertbe is.

Mi mindenképpen visszatérünk Borszékre (is).