Közösséget bíztak rá

 Az iskolalelkészi feladatát még ő is most tanulja, s úgy érzi, az, hogy a Jóisten ennyi gyermeket, s egy egész iskolányi közösséget rábízott, az jóval több, mint amennyi volt az életében ezidáig. „Az iskolalelkész igazából előkészítőtől 12. osztályig rendelkezésére áll a diákoknak, azon kívül pedig a teológia osztályoknak szentmiséket mutat be, pedagógusokkal kapcsolatot tart.

– mesél munkájáról Tuzson Attila, azt is elismerve, hogy bizony kihívás a fiatalokkal foglalkozni.

Mint kifejti, a 9-12. osztályosok már kamaszok, ők feszegetik a határokat, már inkább kérdeznek, nagyon sokszor provokálnak. A kicsik, viszont ismerkednek a világgal, ami őket körülveszi. „A közös pont bennük, ez a technika nyújtotta világ, mert abban érzik otthon magukat. Tehát, az a félóra nagyon nehéz kütyü nélkül. Ha frontális oktatás van, ahol a tanár átadja az ismereteket, kérdez, az nem annyira érdekfeszítő a gyerekek számára. A hittan és a hitélet egy sajátos területe az életünknek, hiszen adódik a kérdés, hogy miért kell reggel, délben, este imádkozni, miért kell szentmisére menni, miért kell ennyi hittanórán részt venni?” – mondja. Az interjú teljes szövegét megtalálják a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében.