HIRDETÉS

Magolás? Megértés? Tippek a hatékony tanuláshoz

Kádár Hanga 2018. július 09., 16:26

Nem akar tanulni a gyerek, nincs motivációja – hangzik a gyakori panasz szülők és oktatók részéről. Az okoknak számos arca van: többek közt a könnyű felvételi, a hiányos pedagógiai képzés vagy az, hogy nem tanítják tanulásra a diákokat. Pszichológussal, orvossal, diákokkal beszélgettünk tanulási stratégiákról és agyserkentőkről.

A leggyakrabban a vizsgára készülnek a diákok, nem azért, hogy a szerzett tudást elraktározzák. Képünk illusztráció Fotó: Barabás Ákos

Plesek Zoltán kolozsvári iskolai pszichológus szerint az egyetemi oktatást, illetve a hallgatók tanulási motivációját jelentős mértékben befolyásolja, hogy napjainkban az egyetemek részben gazdaságilag független intézmények, azaz az anyagi hátteret a diákok jelentik. A felsőoktatási intézmények elsősorban arra törekednek, hogy minél több diákot csábítsanak szakjaikra, így az egyre könnyebb felvételik miatt láthatóan megnőtt, illetve évről évre nő az egyetemi hallgatók száma. A könnyű felvételi láttán pedig a diákok hajlandósága a szorgalmas tanulásra csökken. Ugyanakkor ha könnyen bejutottak, sokan könnyen fel is adják, a félbehagyott képzések után újat kezdenek.

Vegyes felhozatal vegyes eredménnyel

A diáklétszám növelése érdekében felvett, a könnyű felvételin könnyen boldoguló, azonban kevésbé szorgalmas és kevésbé tehetséges tanulók is bejutnak az egyetemre, a vegyes összetételű csoportokat így csak átlagos szintű oktatásban lehet részesíteni. Plesek Zoltán kiemelte, bár a rendszer és a gazdasági okok is hátráltatnak, az egyetem előtti tizenkét évnyi iskolai oktatás egyoldalúsága is ront a diákok elhivatottságán, motivációján. Ugyanakkor úgy látja,

HIRDETÉS

szigorúbb felvételivel alaposabban meg kellene rostálni a felvételiző diákokat,

főleg, hogy a különböző képességű egyetemisták eltérő tempóban haladnak az anyaggal, amely a tanár munkáját és a tehetségesebbek haladását is hátráltatja, illetve csökkenti a korábban elszántak lelkesedését a további szorgalmas tanulásra.

„Emellett a gyors, szinte bárhonnan elérhető, viszonylag olcsó internethozzáférés is teljesen a feje tetejére állította a tudás megszerzéséhez vezető úthoz való klasszikus hozzáállást.

Ma már nem kell minden hasznos információért egyetemi, iskolai könyvtárba menni, otthonról könnyedén elérhetőek könyvek, források, akár kurzusok anyagai is.

A gyors információszerzés alapjaiban változtatta meg a mélyebb tudás megszerzése iránti szándékot” – részletezte a szakember. Bár egyre elterjedtebbek az auditív, vizuális, kinesztetikus tanulási stratégiák, a módszerek ennél jóval többet jelentenek. Legtöbb esetben egyes stratégiákkal csak a felszínt kapargatja a diák, tünetkezelésszerűen, ami így nem is tud beválni. A diáknak fontos letisztáznia tanulás előtt, hogy az adott anyagra rövid távon van szüksége vagy hosszú távon. Ha ezt eldönti, máris sokkal észszerűbben tudja beosztani idejét, és egy-egy témához később vissza tud térni a tudás elmélyítése érdekében, ha szüksége lesz rá a jövőben.

A fokozatos, év közbeni tanulás segít

Számos fiatal, egyetemi éveinek már első néhány hónapjában arra panaszkodik, hogy a felsőoktatás csak elméleti tudást biztosít, a gyakorlatra kevés hangsúlyt fektetnek. Azonban az egyetemi oktatás klasszikus értelemben mindig is az elméleti ismeretekre fektette a hangsúlyt, ez volt elsődleges szerepe. Az egyetemektől való alapos gyakorlati képzés elvárása rossz megközelítés. Mérő László elismert budapesti pszichológus, matematikus többször is hangsúlyozta: az egyetemi oktatók elsősorban a gyakorlatban hasznosítható tudást igyekeznek átadni, a gyakorlat megszerzéséhez pedig már a diák elszántsága, szakmai tapasztalata szükséges.

A különbséget nem az elméleti tudás és a gyakorlati tudás között kell meghúzni, hanem a kevésbé és a gyakrabban használható tudás között.

„Az elszántság mellett a diáknak rálátása kell lennie az adott szakmára, hivatásra, annak kiaknázható lehetőségeire, ágazataira, amelyet évek alatt szerezhet meg az egyetemen, utána pedig szakosodnia kell. Manapság az egyetemek felületesen képzett, általános szakembereket termelnek. Az erőteljes szakosodás mellett a fiatal végzetteknek nincs kialakulva az átfogó képük a szakmáról, az alapképzésben gyűjtött tudás nem szerveződik egységes képbe” – fejtette ki Plesek.

A diákok tanulási nehézségeit fokozza a számonkérés ritmusa is: a fiatalok a középiskolával ellentétben hónapokig gyakorlatilag csak laza tempóban kurzusokra járnak, a tanév során viszont kétszer egy-egy hónapig erőteljesen számonkérik rajtuk az anyagot. Ez nemcsak megnehezíti a tanulást, de a rövid idő alatt nagy mennyiségben beszippantott tananyagot hamar el is felejti a diák. Abban az esetben, ha a tanár a vizsgaidőszakok között nem kér számon semmit, érdemes önerőből, fokozatos tanulgatni, mintha középiskolai dolgozatírásra készülne az ember, így sokkal kevésbé lesz megerőltető a szesszióban.

A magolás és megértés is szükséges

Az erőteljes dobozolás is rontja a diák hozzáállását: ha a szülő meg van győződve arról, hogy csemetéje reál vagy humán beállítottságú, ezzel a kategorizáltsággal rányomhatja bélyegét a gyermeke későbbi szakmai fejlődésére. Plesek kifejtette, szinte minden szakmának megvan a maga humános, illetve egzaktabb jellege. Napjainkban szinte mindenkinek kell tudnia használni a számítógépet független attól, hogy milyen jellegű munkát végez. A hatékony tanuláshoz a szükséges mértékben mindkét kategória iránti érdeklődés fejlesztésére szükség van. Ugyanakkor komoly gondot jelent az is, hogy a diákokat nem tanítják meg tanulni.

Reál vagy humán beállítás? Megértő vagy magoló tanulás? Nem választani kell közülük. Képünk illusztráció Fotó: Barabás Ákos

„Kétféle tanulási folyamat létezik: a magoló és megértő tanulás, sokan pedig hol egyiket, hol a másikat részesítik előnyben, pedig mindkettőre szükség van. Ha értünk egy szabályt, de nem tanultuk meg az adatokat, struktúrákat, nem tudunk mivel dolgozni. Ha az adatokat megtanultuk, de nem értjük a szabályt, nem tudunk mit kezdeni az információval. Ezt a kettőséget a tanároknak kell elmagyarázniuk, megtanítaniuk a diákoknak mind egyetemen, mind a középiskolában” – fogalmazott Plesek Zoltán.

Hozzátette,

az itthoni rendszerben gyakran gond van a tanárok pedagógiai felkészültségével.

Az egyetemeink kutatókat képeznek, a tanároknak pedig gyermekekkel kell dolgozniuk később, a szempontváltás pedig időbe telik, ez pedig esetenként nem teljesen sikeres.

Bár sokan kiváló matematikusok, fizikusok, azonban nem tanárok, nem tudják a tudást átadni, nem értenek a gyermekekhez, így nem tudják a tantárgy hasznosságát megértetni, megszerettetni a tanulókkal. A pedagógiai modulokban pedig túl kevés a gyermeklélektan és a gyakorlat ahhoz, hogy a leendő oktatót felkészítsék a tanításra. A tanárok gyakran a gyakorlatban lesik el a mesterség trükkjeit, gyakran dicséretesen jól, de a kezdő tanárok helyzete nehéz.

Kora reggel, csendben és jegyzetekkel

Kelemen Álmos ötödévet végzett teológus hallgató először figyelembe veszi, hogy hány napja van a vizsgáig: kevés felkészülési idő esetén például nem ír jegyzetet, hanem rögtön a kurzusból, könyvből tanul, de ha van legalább négy napja a számonkérésig, mindig készít saját jegyzetet is.

Szesszióban barátaival felosztják egymás között a kiadott anyagot, mindenki készít a kapott anyag alapján egy jegyzetet, amit majd összesítenek, és ebből tanulnak.

Általában igyekszik reggel átvenni az előző napok alatt tanultakat, utána folytatja az új fejezettel, de bevallása szerint szinte mindig időhiánnyal küszködik.

„Jól hangzik, hogy beosztom, naponként mennyit veszek át, de sokszor nem sikerül a terv, így az ismétlős napomra is marad még új anyag. Próbálkoztam tanév közbeni tanulással is, de a vizsgaidőszakra ennek nagyon kis százaléka marad meg” – vallja az egyetemi hallgató. „Harmadévesként jöttem rá, hogy nekem ez a felosztás-tanulás-ismétlés módszer válik be a leginkább. Bár nem az lenne a lényeg, hogy pár hét alatt megtanuljunk több száz oldalnyi jegyzetet, hanem az, hogy meg is maradjon az anyag nagy része a szürkeállományban, ez a jelenlegi egyetemi vizsgáztatási rendszerben nem megvalósítható” – véli.

Hevele Lili az idén államvizsgázik, újságírásszakon végzett Kolozsváron. Több egyetemistához hasonlóan csöndben, nyugodt körülmények között tud a leghatásosabban tanulni, amit a bentlakásos, esetleg több lakótárssal betöltött élet nem könnyít meg. Lili a reggeli, délelőtti órákban tud a leginkább koncentrálni. Ezért ha tanulnia kell, már a korai órákban felkel.

Ha teheti, hangosan tanul, közben vázlatokat készít, illetve a szövegkiemelőket is előszeretettel használja.

Elmondta, mindig kitűz maga elé egy célt, és csak annak elérése után enged meg magának egy kis pihenőt.

„Ha már pár órája mást sem teszek, csak tanulok, nehéz fenntartani a lelkesedést és a figyelmet. Gyakran elkalandoznak a gondolataim, sok időt veszítek ezzel. Ilyenkor általában kicsit félreteszem a tanulnivalót, és valami mással foglalkozom, mert hiába ülök a könyv mellett, úgysem jegyzek meg semmit. De megkönnyítik a tanulást a vázlatok, a jegyzetek, amelyeket kézzel szoktam írni, mert sokkal jobban meg tudom tanulni a kézírásos szövegeket, mint a nyomtatottakat. Mindemellett szerintem a hangos tanulás segíti leginkább az összpontosítást” – osztotta meg tapasztalatait a leendő újságíró.

Fontos, hogy kedvelje a tanárt

Júlia ősztől hatodik osztályba jár, András idén nyáron fejezte be a kilencediket. Júlia jeles tanuló, András jó közepes. Tanulás szempontjából a szülők számára szembetűnő különbség, hogy míg a kislány késő estig is a tankönyv mellett ül, ha nem sikerül idejében befejeznie a házi feladatát, addig a fiú délután egy óra alatt végez a tanulással. András szerint, ha jól odafigyel órán, otthon sokkal könnyebb a munkája, de azt is bevallja: a napi hét órányi iskola után sokszor nehezére esik újra kezébe venni a tankönyvet.

Rendszerint azokból a tantárgyakból van jó jegye, amelyet olyan tanár tanít, akit kedvel, akire felnéz.

Van olyan tantárgy, amit a tanár miatt nem szeret, és abban nem is tud jól teljesíteni. Nem szeret, de nem is tud magolni: számára az a fontos, hogy megértse azt, amit tanul. Ha ez nem sikerül sem órán, sem otthon, akkor a leckét ejti. Viszont jó a műszaki érzéke, ezért inkább ilyen pályára készül.

Júlia odahaza is sok időt tölt a tankönyvek mellett. Kolozsvár egyik jó nevű kollégiumába jár, ahol eleve magasabb a mérce. Ez a legtöbb gyerek számára kihívás, így ő sem szeretne kimaradni a legjobb öt tanuló közül. Bevallja, bizonyos leckéket bemagol, de a matematikát – amelyben olimpiászra is eljutott – csak sok feladat elvégzésével tudja jól megtanulni. Mindenből szeretne jó lenni, így nincsenek kiemelten kedvelt tantárgyai, és olyanok, amelyeket nem szeret. Mivel matematikából az egyik legjobb az osztályban, mindig a azzal kezdi a házi feladatokat és a nyelvekkel folytatja. Az angol, német és román szavakat bemagolja, mert másként nem megy.

Csínján az agyserkentőkkel

Az érettségi vagy félévi dolgozat előtt álló tanulók és az egyetemisták körében népszerűek az agyserkentő étrendkiegészítők, amelyeket sokszor a szülők szereznek be, hogy elősegítsék csemetéik tanulmányi sikereit. Tóth Vajas Tímea kolozsvári háziorvos azonban figyelmeztet,

az úgynevezett okosdrogoknak komoly mellékhatásai is lehetnek: álmatlanság, fejfájás, hányás.

De alkohollal társítva halálos kimenetelű is lehet. A doktornő elmondta, e tabletták a kávéhoz, koffeinhez hasonló hatással bírnak, azaz serkentik a vérkeringést az agy bizonyos pontjain. Az okosdrogok pozitív hatásai miatt sokan előszeretettel ostromolják meg a patikákat a szesszió kezdetén, ezzel azonban nem biztos, hogy jól időzítenek.

A ginkgo biloba, azaz a páfrányfenyő. Agyserkentő étrendkiegészítő készül belőle Fotó: Pixabay.com

„Az agyserkentők növelik a koncentrációképességet, javítják a kommunikációs készségeket, de senki se várja el, hogy e gyógyszerektől egyik napról a másikra sokkal okosabb legyen. Főként, hogy hosszú távon fejtik ki hatásukat” – magyarázta a doktornő. Elmondta, ritkán ír fel ilyen gyógyszereket, helyettük inkább növényi kivonatú étrendkiegészítőket ajánl, amelyeknek nincs mellékhatásuk, ilyen a lecitin vagy a páfrányfenyő (ginkgo biloba) alapú készítmények, az ismert Piracetam például már nem növényi kivonatú.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS