HIRDETÉS
Az egyik leglényegesebb dolog, hogy az áprilisban telepített fák és cserjék folyamatos és rendszeres öntözését ne hanyagoljuk el, mert legyökeresedésükhöz feltétlenül szükséges a megfelelő vízutánpótlás – hangsúlyozza ki a szakember.
„A tavasszal telepített gyepet gyomláljuk, és a rendszeres öntözésről se feledkezzünk meg.
Figyeljünk arra, hogy a meglevő levélhossznak mindig csak egyharmadát vágjuk le. A gyakori nyesés hatására sűrűsödik, erősödik a gyep. A gyakori nyírás tápanyag-utánpótlást igényel, havonta tápozzuk a gyepet, lehetőség szerint a ma már kapható, gyepnek javasolt táppal. Száraz időben a nem túl vastag nyesedéket rajta hagyhatjuk” – magyarázza a csíkszeredai kertészmérnök.
Ha elvirágzottak a tavaszi díszcserjék, például az aranyvessző, vissza kell metszeni, így jövőre is sok virág lesz rajtuk, de a később virágzó cserjék – japánbirs, gyöngyvessző – metszésével még várni kell, amíg elvirágoznak. Az orgona, ha elvirágzott, a virágzatát óvatosan le kell törni, és itt az ideje a lombhullató sövények formára metszésének.
A tavaszi kert egyik legszebb díszei a tulipánok, nárciszok, jácintok. Elvirágzás után hagyni kell, hogy a növényen a virág és az összes levél is teljesen elszáradjon, mert ekkor minden fontos tápanyag visszahúzódik a hagymába – tudom meg a szakembertől. Ha idő előtt levágjuk a leveleket, jövőre elmarad virágzás. A megüresedett ágyásokba egynyári virágokat palántázhatunk, vigyázva arra, hogy a földben lévő tulipán- és nárciszhagymákat ne sértsük meg.
„Az áprilisban elvetett egynyáriak már kelnek, ritkítsuk meg őket, és tartsuk tisztán az ágyásokat a gyomoktól. Ha már biztosan nem várhatóak fagyok, akkor ültethetjük az őszirózsa, a szarkaláb, a rézvirág, a jégvirág, a szálvia és a büdöske palántáit is. A virágágyak talajának gyommentesen való tartása sok munkát igényel. Takarjuk a talajt valamilyen szerves anyaggal – kéregkomposzt, fenyőkéreg –, akkor nem kell olyan sokat gyomlálni, a takarás alatt a talaj sokáig nedves marad, így kevesebbet is kell öntöznünk. A kétnyári virágokat, a sárgaviolát, a harangvirágot, gyűszűvirágot és a mályvarózsát május folyamán el kell vetnünk ahhoz, hogy jövőre virágozzon” – magyarázza Burista Csilla.
A virágok királynőjeként emlegetett rózsa egy sokoldalúan alkalmazható dísznövény, mely megfelelő gondozás mellett egész évben díszítheti a kertünket, és vágott virágként is nagyon népszerű.
Ha elmúlnak az erős fagyok, takarjuk ki a rózsáinkat, és ha az időjárás kedvező, a metszést is elvégezhetjük. Nagyon fontos a rózsák szakszerű és rendszeres metszése, mert metszés nélkül nagyon hamar elöregednek, felkopaszodnak, kevés és kis méretű virágot hoznak. Ha pedig kertünkben még nincs rózsa, itt az ideje, hogy ültessünk, de arra mindenképpen vigyázni kell, hogy csak erős, egészséges töveket vásároljunk meg.
A rózsa a szélsőségesen terméketlen talajok kivételével mindenütt megél, de legszebben a kötött, tápanyagban gazdag, napsütötte, szellős, pangó vizektől mentes helyeken virít.
„Ültetéshez a talaj megfelelő előkészítése nagyon fontos, hiszen több évre telepítjük rózsáinkat. Legalább két ásónyom mélységben lazítsuk fel a talajt, és a legjobb, ha érett istállótrágyát keverünk a földhöz. Ültetés előtt a gyökereket kissé vágjuk vissza, a bokorrózsáknál csak 3-5 szemet hagyjunk meg, a futórózsáknál a hajtásokat 8-10 szemre vágjuk vissza. A gyenge, sérült, élettelen hajtásokat teljesen távolítsuk el. Ültetés előtt a csupasz gyökerű rózsákat vízbe kell áztatni néhány óráig, majd a gyökereket vastag sáros habarcsba belemártani. A tövet laza, jó vízáteresztő földkeverékbe ültessük, és óvatosan tapossuk meg. Ekkor legyenek a rózsatő ágai egy szintben a talajfelszínnel. Ültetés után alaposan locsoljuk be a töveket. Miután a víz felszikkadt, gyengén tömörítsük a földet, majd újra locsoljuk meg. Miután ismét felszikkadt a talaj, még egyszer tapossuk meg a földet, és ezután 15-20 cm magasan földdel töltsük fel a rózsákat, ezzel óvjuk a sérülékeny oltási pontot. Csak akkor kell kitakarni, amikor a rügyek már duzzadnak, ekkor alakítsunk ki »tányért« a a tő körül, ahol rendszeresen öntözzük. Fontos, hogy egész évben tartsuk nedvesen a földet” – magyarázza részletesen a rózsaültetéssel kapcsolatos tudnivalókat Burista Csilla.
A zöldségfélék közül szinte mindennek májusban van a hűvösebb klímájú hegyközi medencékben a vetésideje. Vethetünk sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, spenótot, retket, borsót, céklát, salátaféléket, stb. Igyekezzünk csávázott, fajtaazonos vetőmagot vetni. Még vethető magról a hagyma, ilyenkor azonban inkább a dughagymás szaporítás a jobb, tekintettel arra, hogy rövidebb lesz a tenyészidő – magyarázza a szakember.
A fagyok elmúltával ültethetjük a melegigényes paradicsom, paprika palántáit is. Ahol hideg a május, ott az uborkát is érdemes cserépben előnevelni. A palánták ültetésénél vigyázzunk arra, hogy a zellert, a paprikaféléket és a káposztaféléket ne ültessük mélyebbre, mint ahogy a palántanevelő helyükön voltak. Ha a palántákat piacról vesszük, csak megbízható helyről és csak erőteljes, egészséges palántát érdemes megvenni. A palánták elültetése után figyeljünk a folyamatos öntözésre. Az uborka, a paszulyfélék és a kukorica melegkedvelő növények, vetésükkel ráérünk a néphagyomány szerint a kökény virágzása után, az uborkát csak Gizella-nap, azaz május 7. után vessük. A kapálás és gyomlálás májusban nagyon fontos, mert a langyos esők hatására gyors növekedésnek indulnak a növények. Május közepe táján még ültethetünk a korai zöldségek helyére másodveteménynek gyökérzöldségeket és csemegekukoricát.
Rengeteg praktikus megoldás van arra, ha kertünkben mellőzni szeretnénk a vegyszer használatát. A csíkszeredai kertészmérnöknek van is néhány jó tanácsa, amit pontokba szedtünk:
Ne feledjük el a fagyosszenteket, Pongrác, Szervác és Bonifác hozhatnak még talaj menti fagyokat. Figyeljük ezek környékén az időjárást, hogy éjszaka szükség esetén takarással megvédhessük a kiültetett palántákat vagy a dézsás növényeket – tanácsolja Burista Csilla.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
