HIRDETÉS
Hargita megye alakulásának folyamatában, hangulatában jellegzetes epizód volt az 1968. február 16-án Udvarhelyen zajló ősgyűlés. A Művelődési Ház nagytermében Udvarhely, Csík, Gyergyó, továbbá Háromszék küldötteinek jelenlétében megalakult Hargita megye, Udvarhely város székhellyel. Ettől az időtől lesz Székelyudvarhely Hargita megye székhelye, fővárosa.
A gyűlésről hangtalanul, örömtelen arccal távoztak Csík képviselői,
köztük a volt Csíki Rajon Egészségügyi Igazgatóságának főorvosa, dr. Jakab Kálmán is. Csíkszeredában tüntetés és egy csapat elégedetlenkedő fogadta, dr. Bajkó Barnabás főorvossal, Kovács B. Mihály volt rajoni első titkárral. A csíkiak tiltakozása egészen Bukarestig ért. A gyorsan kialakult politikai, területi csörtében maga Ceaușescu bíráskodott, és a csíkiak javára döntött. A már Székelyudvarhelyen csírázó megyei, politikai adminisztráció kénytelen volt áthelyezni székhelyét Csíkszeredába, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság nemkülönben.
A hatalom stratégiájához tartozott a lakosság egészségügyi ellátásának kérdésköre is. A kórházépítések vonatkozásában Csíkszereda könnyedén, gondolkozás nélkül lépett. Így azonnal elkezdődött és felépült a Nagy Laji-dombon a regionális kapacitású megyei kórház, röpke két év alatt. Az udvarhelyi kórház megépülése bizonytalanná vált, és évekre elhúzódott, bár a lakosság, de a szakmai és a politikai elit is ragaszkodott a megoldáshoz. Ez az idő 1974-ben, egy jól végződött ivói vadászat után – Fazakas Lajos megyei első titkár többszöri kérésére – következett be, amikor 1974. május 29-én államelnöki rendeletre megtörtént az első csákányvágás.
A most negyven éve született új egészségügyi létesítmény a kisebb osztályok korszerűsítésével (a fül-orr-gégészet, a szemészet, a fertőző-járványtan, a fizikoterápia, a neurológia, a bőrgyógyászat, a klinikai laboratórium egyesítésével, a kórbonctani intézménnyel, a röntgenszolgáltatással, a fogorvosi poliklinikával, a kórházi belső gyógyszertárral, a korszerű konyhával, a mosodával, a mentőszolgálattal és a sürgősségi ellátással) egy fejlett, egységes egészségügyi rendszert teremtett, mely egyben a jobb felszerelést jelentette. Bekövetkezett az egészségügyi dolgozók munkájában egy olyan szakasz, amelyben
érvényesült a medicina három klasszikus célkitűzése: a megelőzés, a gyógyítás, a rehabilitáció.
Mellettük kapott helyet az egészséges ember medicinája, és az egyén vagy közösség egészségügyi állapotát bio-pszicho-szociális paraméterekben, vagyis tridimenzionálisan mértük, rögzítettük, értékeltük.
Az 1977. május 16-ai, 177-es számú törvényerejű rendelet a székelyudvarhelyi, 430 ágyas új kórház és poliklinika építését, valamint a régi kórházi épületek korszerűsítését, kibővítését még a hónap végén elindította, úgyhogy május 29-én, pontosan negyven évvel ezelőtt hivatalosan és ünnepélyesen is megnyílt a Székelyudvarhelyi Municípiumi Kórház építőtelepe. Ez a munka több mint 125 ezer lakos egészségügyi ellátásának alig elképzelhető irányvonalait, általánosabban pedig a közegészségi fejlődés feltételeit határozta meg. A 430 ágyas új kórház és poliklinika építése az egészségvédelmet, az egészség megőrzését és biztosítását volt hivatott kiteljesíteni. Az építkezés 1982-ig tartott.
A poliklinikai rész megépítése után államelnöki rendeletre az elkezdett szociális-kulturális építkezéseket befagyasztották. Ezt a rendeletet követte a másik, hogy minden talpalatnyi földet be kell építeni, ami ugyancsak sok fejtörést okozott. A kórházi betegellátás mellett a szakorvosi hálózat, a járóbeteg-szolgáltatások fejlesztése és poliklinikai, üzemi, felnőtt, gyermek és körorvosi, bölcsődei rendelő, területi körorvosi, fogorvosi, járványtani, közegészségügyi, munkaegészségügyi feladatok magasabb szintű átszervezése is feladatunk volt.
Az intenzív ipari és lakásépítkezések miatt a helyi építkezési vállalat a nagy építőtelepekre rendelte szakembereit, a megkezdett új kórház, poliklinika építőtelepeiről visszarendelte munkásait, csak Balázs István vezető építészmérnököt és Gáll Áron építészmestert hagyta nekünk.
Közben elkezdődött a régi kórház pavilonrendszerben épült osztályainak korszerűsítése, a fertőző betegségek osztálya, az ideggyógyászat, a szemészet, a fül-orr-gégészet, bőrgyógyászat, a fizikoterápia új hajlékot kapott.
Az egészségügyi ellátás állandósága, folyamatossága gyökeret vert. A baleset gyors, időbeni ellátása a késedelem nélküli betegellátást szolgálta.
Az orvosi-egészségügyi szolgálat a kórház műszaki ellátottságával (röntgen, klinikai laboratórium, sürgősség stb.), a körorvosok mellett az alaphálózat megerősítésével a szükséglethez alkalmazkodott. Van belgyógyász, sebész, szülész, gyermekgyógyász, röntgen, laborszakos, neurológiai, fizikoterápiás betegellátás, bőrgyógyászat, fogorvosi szakrendelés, hat üzemi rendelő. Újba téve az anyavédelmi részleg, a gyermekvédelem, amely hibahatár nélkül válik mércévé az egészséges anya- és gyermekvédelemben, a betegségek megelőzésében.
Ez a modern típusú egészségügyi betegellátás nyitánya volt, a kitűzött egészségvédelmi célokat tette elérhetővé.
1982-ben olyan alapállás létesült, amely – ha jól irányítják – száz évre biztosítja a területi, zonális egészségvédelmet. Az 1968-as területi, közigazgatási, közegészségügyi átrendeződésben Székelyudvarhely város municípium lett. A Székelyudvarhelyi Rajoni Területi Egyesített Kórház is nevet változtatott, 1968-tól a Székelyudvarhelyi Municípiumi Kórház nevet vette fel, ami rangot és elismerést jelentett a Csíkszeredai Megyei Kórházzal és más városi kórházakkal szemben, az egészségügyi munka javulásának elvárásával. Ezt a nevet a mai napig, immár ötven éve tartja, sok elismeréssel, jó hírnévvel.
Kezemben tartom a Nemzetstratégiai Kutatóintézet döntés-előkészítő tanulmányát: e dokumentum egy regionális kórház létrehozása érdekében készült, Székelyföld egészségügyének megerősítéséért.
Eléggé otthonosan mozgom e kérdésben, amelynek történeti gyökereit magam is sokat kutattam. A tanulmány summája szerint ajánlatos lenne a jelenlegi 430 ágyas kórház folytatásaként egy régiós kórház létrehozása Székelyudvarhelyen. A tanulmány három fő betegségcsoportra hívja fel a figyelmet: a szív- és érrendszeri, illetve a rákos megbetegedésekre, továbbá a balesetekre, sérülésekre. Ez az új lehetőség feltétlenül a székelyudvarhelyi egészségügyi ellátás területi súlyának nagymérvű növekedésével járna, ami szakmailag a régiós értékrend számunkra kedvező változását is jelenthetné.
Mátyus András
a székelyudvarhelyi kórház egykori igazgatója
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
