Nem placebo? Illóolajokról és hatásukról egy gyerekgyógyásszal

A gyógynövényeket, ezek hatóanyagait ősidők óta használják borogatásra, teát főznek belőle, de a szépségiparban is előszeretettel értékesítik. A növényekből az illóolajat különböző eljárással, többnyire gőzlepárlással vonják ki, így a jó minőségű, megfelelő körülmények között nőtt növényekből nagyon erős, hatékony cseppeket nyernek.

Egy csepp borsmenta illóolaj 26 csésze mentateában található hatóanyagot tartalmaz,

tudtuk meg Kacsó Etelka illóolaj-tanácsadótól, aki Puskás Enikővel egyetemben második alkalommal szervezett ismeretterjesztő találkozót Marosvásárhelyen a témára fogékonyak számára. Kifejtette: azért nevezik illónak, mert szobamérsékleten nyom nélkül elpárolog, elillan, s azért olajnak, mert nem elegyedik a vízzel. Az aromaterápiás szakember szerint nagyon fontos különbséget tenni az illóolajok minősége között, hiszen van, amelyeket nem az első lepárlásból nyernek, így terápiás minőségük, hatóanyagaik csökkennek. És persze vannak a kereskedelemben olcsó illóolajok is, amelyek szintetikus anyagokat tartalmaznak, így nem alkalmasak arra, hogy hangulatunkat javítsák, nyavalyáinkat enyhítsék, gyógyítsák. Az illóolajokat lehet párologtatva és hígítva bőrre kenve használni, így a bennük levő illó molekulás hatása nagyon gyorsan hat. Kacsó Etelka elmondta: kutatásokkal bizonyított, hogy a talpra kent illóolaj 20-40 percen belül a leheletben is kimutatható, hiszen a tüdőbe és a véráramlatba kerül és átjárja az egész testet.

Hadadi Hajnal gyermekorvos négy évvel ezelőtt kezdett érdeklődni az illóolajok és a natúr krémek, kencék iránt, hiszen terhessége alatt kialakult bőrérzékenységét semmilyen, a kereskedelemben található krémmel nem tudta enyhíteni. A marosvásárhelyi szakember kihangsúlyozta, hogy ő orvos, nem aromaterapeuta, és nem fog receptekkel előállni, hanem arról beszél, hogy milyen kutatások készültek az illóolajok hatásáról, és mire kell odafigyelni használatuk során, hogy ne legyenek mellékhatások. Érdekességként elmondta, hogy

már az ókorban is használták az illóolajokat, egyik legnagyobb hódolójuk maga Kleopátra volt, aki a feljegyzések szerint még a hajója árbocát is illóolajokkal itattatta át, hogy messziről érezzék, hogy ő közeledik.

Ahogy az alternatív gyógymódok mind nagyobb és nagyobb teret hódítanak, úgy egyre több orvosi kutatást is végeztek, hogy bizonyítani tudják az illóolajok hatékonyságát. Már 1950-ben készültek tanulmányok az illóolajok hatásáról, és elkészült az aromatogram is, ami az illóolajok csírátlanító képességet mutatja a vizsgált kórokozóra. A laboratóriumi vizsgáltok szerint a baktériumok ellen a legjobb eredményt a szurokfűvel, más nevén az oreganóval értek el. De kutatásokkal bizonyították, hogy a levendula-illóolaj párologtatása nyugtató hatású a műtétre készülő betege esetében és a műtét utáni esetekben is, mutatott rá a gyerekgyógyász. Pár évvel ezelőtt a koraszülött osztályon vaníliaolajjal átitatott vattakorongot tettek az inkubátorba, hiszen kutatások bizonyították, hogy az segíti a légzőszervek fejlődését koraszülött csecsemők esetében.

Hadadi doktornő elmesélte: gyermekei egész kicsi korban megismerték az olajok nyugtató, fájdalomcsillapító hatását, s kisebb sérülések, hasfájás esetén kérték azokat.

– mutatott rá a szakorvos.

A gyermekgyógyász kihangsúlyozta: az illóolajok használata előtt nagyon fontos, hogy aromaterapeutától, megbízható forrásból tájékozódjunk, hogy melyik illóolajnak milyen hatása van, milyen hígításban kell használni, és esetleg milyen mellékhatásai lehetnek. Fontos, hogy érzékeny testrészekre soha ne jusson, például a szembe vagy környékére, fülbe, intim zónákra. A sérült bőrt és a bőrbetegségek kezelését sem szabad laikusként otthont kezelni illóolajokkal anélkül, hogy szakértői véleményt, tanácsot ne kértünk volna. „A terápiás minőségű illóolajokat lehet külsőleg és belsőleg is használni, de azt ajánlom, hogy laikusként mi semmiképpen ne használjuk belsőleg ezeket, hiszen külsőleg, belélegezve, bőrre kenve is jól kifejtik hatásukat, s nagyon sok tényezőt figyelembe kell venni, hogy biztos használni lehessen belsőleg” – tudtuk meg.

A szakember kitért arra is, hogy vannak olyan illóolajok, amelyeket nem szabad használni epilepsziás, asztmás, maga vérnyomással diagnosztizált betegek esetében. Ha illóolajos fürdővizet szeretnénk, akkor az olajkákat ne magára cseppentsük be a vízbe, hanem mézzel, tejjel, szódabikarbónával összekeverve, hiszen ellenkező esetben úszni fognak a víz tetején, és a felhevült bőrrel érintkezve irritációt okozhatnak.

Hadadi Hajnal elmondta: három hónapos korig semmi illóolajat nem szabad használni a piciken, utána pedig 15 éves korig 2-5 százalékos hígításban érdemes alkalmazni azokat. Ez azt jelenti, hogy egy 10 milliliteres hordozóolajba – olíva-, mandula-, kókuszolajba – öt-hat cseppet kell tenni,  5 százalékos  hígítás esetén 15 cseppet.

Az sem mindegy, hogy ezt a mennyiséget mennyi idő alatt használjuk fel, hiszen egy testmasszírozáskor teljesen felkenhetjük, de egy-egy talpmasszázsra sokkal kevesebbet használunk el. A kisgyermekek esetében mindenképp inkább a párologtatást ajánlott, s nyugodtan lehet párologtatni levendulával, citrommal, tömjénnel, kaporral és teafával és kamillával. Mivel az illóolajok hatása semmivé válik 60 Celsius-fok felett, érdemes olyan olajmécsest használni, amelyben a gyertya lángja nem érinti közvetlenül a vizet tartalmazó kerámiatartót, vagy még jobb hidegen porlasztó párásítóba tenni az illóolajakat. Hiszen így nemcsak jó illat lesz a házban, hanem a gyógyító illóolajok a levegőbe, onnan a tüdőbe kerülnek, kifejtve jótékony hatásukat.

Ami a minőséget illeti, a törvénykezés értelmében a gyártó fel kell tüntesse a üvegre, hogy az illóolaj 100 százalékosan tiszta, s ezzel vállalja érte a felelősséget. Ezenkívül vannak olyan gyártók, akik feltüntetik, hogy terápiás minőségű az olaj. Természetesen ezeket az illóolajokat nem lehet olcsón megvásárolni a bioboltokban.

„Sokan azt mondják, hogy kipróbálják az illóolajokat vagy akár más készítményeket, gyógyszereket, mert ha nem is használ, nem is árt.

De ez nagyon téves és veszélyes hozzáállás, nem követendő. Az illóolajoknak is lehetnek és vannak mellékhatásai, ha nem megfelelő hígításban, megfelelő minőségben és megfelelő ideig használjuk.

Lehetnek bőrirritációk, okozhatnak kötőhártyagyulladást, allergiás reakciót, vannak olyanok, amelyektől fényérzékeny lesz a bőrünk, s égési sebekhez hasonló barna foltok keletkeznek rajta, ha napra megyünk. Belsőleg irritálhatják a nyálkahártyát, terheseknek vetélést okozhatnak, akár magzati károsodást” – hangsúlyozta a gyermekorvos, aki arról is beszélt, hogy mit kell tennünk, ha egy szerencsétlen baleset nyomán magunkra öntjük a tömény illóolajat. Mindenképp le kell venni a ruhát és ki kell tenni szellőztetni, s szappanos vízzel meg kell jól mosni az illóolaj által érintett területet. A víz nem oldja, de a szappan igen az olajat. Ha a szem környékét érinti a baleset, akkor hordozóolajos vattával kell jól áttörölni a szemhéjat, szempillákat, s szükség esetén szemészetre is el kell menni.

Hadadi Hajnal néhány olyan esetet is említett, amikor az illóolajok mellékhatásai miatt fordultak hozzá, vagy saját maga tapasztalta ezeket családjában, környezetében.  Mesélt arról, hogy 2,5 éves lánya a kakukkfű olajos üvegcsének a kupakját törte el, az olaj a kezére került, s szemébe dörzsölte, s a már fent említett ódon hordozóolajos vattával próbálta azt letisztítani a szemhéjról és szempillákról.

– mondta a gyermekgyógyász. De megemlítette azt a páciensét is, akinek kedvence a citromolaj volt, s nyáron is csuklójára kente, s vezetés közben nap érte, s csúnya égési sebet okozott. Arckrémbe került geránium és rózsafaolaj is okozott csúnya allergiás tüneteket hölgyeknél tíz perccel a krém használata után szemeldagadást, arcpírt, viszketegséget. Gyermekeknél asztmás köhögéshez, fulladáshoz hasonló tüneteket okozhat, ha túladagolják az illóolajokat, ilyenre is volt példa már Hadadi Hajni doktornő rendelőjében, s megtörtént, hogy a gyermek mellkasát kenték be igen tömény illóolajjal vagy a lakásban párologtattak túl nagy adaggal, s ez okozott köhögéses, fulladásos tüneteket.  De a rendelőjében dolgozók közül is volt egy asszisztensnő, aki az egyik illóolajra allergiás volt, s mikor azzal párologtattak, mindig nagyon sokat köhögött.

– összegzett a gyermekorvos.