Induljunk az alapoktól egy gyorstalpalóval – kezdi beszélgetésünket a szakember –, nézzük meg, melyek a lényeges különbségek a három abroncstípus között.
A téli gumi fő jellemzője, hogy lágy, magas szilikát tartalmú keverék, mély barázdákkal, sok, sűrű lamellával. A lágyságnak köszönhető, hogy
alacsony hőmérsékleten nem veszíti el rugalmasságát, megfelelő a tapadása,
a mély mintaárkok pedig „hóekeként dobják ki magukból” a havat, illetve a hókását, latyakot. A sűrű lamellák a kapaszkodást segítik, úgy gyorsításnál, mint fékezésnél – vázolta Grusea.
Ami a jelölést illeti, meg kell különböztetni az „egyszerűbb”, M+S (mud and snow, sár és hó) felirattal ellátott abroncsokat, ezek ugyanis nemcsak téli, hanem akár négy évszakos gumit is jelölhetnek. A legjobb, ha az M+S mellett egy hegy közepén lévő hópehely szimbólum is látható a gumin – tudjuk meg.
Egy másik szempont, amit érdemes figyelembe venni, hogy a nyárihoz képest keskenyebb legyen a téli abroncs – a megfelelő váltóméret figyelembe vételével. Ennek előnye, hogy mivel az autó tömege kisebb futófelületen oszlik meg, az egyes kerekekre nagyobb nyomás jut, így a csúszós burkolatokon megnő a tapadás is.
– mondja Grusea. A magas hőmérsékleten való üzemelés miatt keményebb keverékből készül, kopásállóbb, futófelülete pedig jóval telítettebb. Három fő mintázati típusa lehet: a szimmetrikus, az aszimmetrikus és kötött forgásirányú, úgynevezett V-profilú.
A harmadik, „kompromisszumos” megoldás a négy évszakos abroncs – mint nevében is utal rá, ötvözi a két korábban említett típus jellemzőit, de épp ennek köszönhetően egyiket sem pótolja hiánytalanul. Egyre több gyártó – főleg a felső-középkategóriás típusoktól kezdődően – ilyen abroncsokkal árulja a járműveit, főleg azért, mert két rend gumi igencsak sokba kerül például a 18–19 hüvelykes méretkategóriában. De akkor kinek és mire jó? – tesszük fel a kérdést. Elsősorban annak, aki keveset autózik, azt is rövidebb távon – jön a tömör válasz. Síközpontokhoz feljutni még egy manapság divatos összkerekes hobbiterepjáróval is bajos, ha négy évszakos abroncsokon kell megküzdeni a meredek, havas utakkal.
Az adott évszakkal ellentétes abroncsok használatára térve Grusea elmondja, ha a családi kassza nem engedi, hogy téli gumi kerüljön a felnikre késő ősztől tavasz végéig, akkor inkább útnak se induljunk. Életveszélyes – fogja rövidre, néhány szóban kifejtve: a nyári abroncs télen annyira felkeményedik, hogy tapadása a nullához közelít.
Na és fordított esetben? Nyáron a téli gumi vállalható, de nem ajánlott – magyarázza Grusea. A lágy keverék magas hőmérsékleten
rendkívül gyorsan kopik, a meleg hatására több adalék is elpárolog, így a téli gumi akár egyetlen nyár alatt „megöregedhet”, kirepedezhet.
Emellett számottevően megnő a féktávolság, sőt a gördülési zaj is, ráadásul a vibrációkat sem képes nyári társához hasonló mértékben tompítani. Az eredmény: egy sor meghibásodás a futóműben. Azt az összeget, amit a szervizben hagynánk, inkább költsük megfelelő nyári gumira – hangzik a tanács.
Az, hogy mikor érdemes lecserélni a télit, illetve a nyárit, régiófüggő – mondja a szakértő. Nemcsak országonként, hanem még Románián belül is változó – teszi hozzá –, hiszen például Brassóban vagy Csíkban akár október végén lehavazhat, és mint láttuk, április végén is érhet meglepetés, míg Temesváron vagy akár Kolozsváron teljesen más a klíma, így ott később fel- és hamarabb lekerülhet a téli abroncs. Érdemesebb a hőmérsékletet szem előtt tartani:
a nyári gumik tartós 7 Celsius-fok alatt válnak veszélyessé, a téli kopása pedig efölött fokozódik.
A havazás egyébként nem feltétele a téli gumi használatának, hiszen száraz, de hideg aszfalton is biztonságosabb nyári társánál.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.