HIRDETÉS

Szép és hasznos: reneszánszát éli a levendula

Antal Erika 2018. március 06., 15:39
HIRDETÉS

Napjainkban reneszánszát éli a levendula: szárítva, párnába varrva, csokorba kötve, fürdősóhoz adagolva, mézzel, lekvárral keverve is lehet kapni. Nem csak illata és látványa vonzó, de számos gyógyhatása is van: gyulladáscsökkentő, nyugtató, segíti az emésztést, csillapítja a fejfájást, csökkenti a lázat. És éppen ezért jó üzlet is. A Koronkai levendula nevű családi vállalkozást Szövérfi Karolina és Károly, illetve Kovács Timea és Csaba indította néhány éve és azóta is sikeresen működteti. A vásárlók újabb vásárlókat hoztak, elmondásuk szerint tavaly az árú zömét nem a vásárokban, hanem odahaza tudták értékesíteni.

 

Egykor nagymamáink kedvence volt a levendula, most újból felfedezték Fotó: Facebook/Koronkai levendula

Szövérfi Károly méhészkedik, ám egyik évben kevés méz termett, a család pedig elgondolkodott azon, hogy mit tehetnének, hogy több mézelő virág legyen a környéken, hogy valami olyasmit kellene ültetniük, amit a méhek szeretnek és ami a legeltetéssel járó költségeket is csökkentené. „Összeültünk a testvéremékkel és elkezdtünk ötletelni. Akkor merült fel először a levendula gondolata” – idézte fel a kezdeteket Szövérfi Karolina.

Franciaországból jött az ötlet

„Minden összevágott, mert az egyik unokatestvérünk pont akkoriban Franciaországban, Provence-ban dolgozott, és megmutatta a levendula mezőkről készített fényképeit, hogy lássuk, milyen szép helyen jár. Ekkor kezdtünk beszélgetni, hogy mi lenne ha mi is valami hasonlóba belevágnánk” – mesélte Szövérfi Karolina az ötlet születését. A család kertje, vagyis  a földterület adott volt, a levenduláról kellett megtudni a fontos információkat, hogy milyen éghajlatot szeret, hogyan kell elültetni, gondozni, feldolgozni.

Kovács Csaba és Timea, valamint Szövérfi Karolina egy vásárban Fotó: Facebook/Koronkai levendula

„Beszéltünk róla, de aztán már szinte le is tettünk az egészről, csakhogy a testvéremet tovább foglalkoztatta a dolog, aztán jött a konkrét ötlettel, hogy nézegette, honnan lehetne töveket vásárolni és biztatott, hogy vágjunk bele. Megvettük az első 2500 tövet – meséli, hogyan is kezdődött családi összefogással és biztatással a levendulatermesztés.  Gyulafehérvár mellett találtak egy beszállítóra, aki a növénytöveket megfizethető áron hozta Bulgáriából Romániába, tőle vásárolták meg az első töveket, majd el is ütlették, ugyanis

áprilisig el kell ültetni a levendulát, ha nem sikerül, később már csak ősszel lehet ezzel foglalkozni.

„Akkor még nem tudtuk igazából, hogy mi a levendula, csak láttunk benne fantáziát. Egy tíz áris kertben, egy kicsit dombos területen vágtunk bele. Az időjárás szempontjából is jó hely, egész nap süti a nap” – idézi Karolina a kezdeteket, azt, hogy minden kedvezően alakult. Aztán megtanulták, hogyan kell a töveket elültetni, ami télen kifagyott, azt a pár tövet pótolni kellett. Gyökereztetéssel még nem próbálkoztak, egyelőre elégedettek azzal, amit vásároltak.

Az egy olyan fajta, amit Bulgáriában fejlesztettek az itteni időjárási viszonyoknak megfelelően.

Mert bár sokan úgy tudják, hogy a levendula egy délszaki növény, homokos, forró helyen él, nagyon jól tűri a mi vidékünkön is az időjárási körülményeket.

Levendula-ültetvény Koronkában a család kertjében Fotó: Facebook/Koronkai levendula

„Jó ez a fajta, nagyon szeretjük, bár úgy fogtunk neki, hogy azt sem tudtuk, mire figyeljünk, hogy illatosabb legyen inkább, a virágja legyen szép, látványos, a színe erős, élénk, vagy, hogy egyáltalán milyen különbség van a fajták között. De valahogy ezt is úgy adta a jóisten, hogy pont a megfelelőt választottuk. Amire mi használjuk, ahogyan mi értékesítjük, zsákocskák, gyógypárnák formájában, erre pont tökéletes” – magyarázta Karolina. 

Folyamatosan tanulnak 

Időközben megtanulták a gondozást, azt, hogy mikor és hogyan kell végezni a begyűjtést, illetve azóta is folyamatosan tanulnak, különböző szakkönyvekből, internetről szedegetik össze az információkat. Nem kimondottan kényes ez a fajta, ami az itteni éghajlatnak tökéletesen megfelel. Viszont sokat kell dolgozni vele, kapálni, gyomlálni, mint bármely másik kultúrnövényt. Főleg az elején, amíg akkorára megnőnek a bokrok, hogy a gyom nem marad meg köztük, sok a munka.

A levendulatövek általában három év alatt érik el teljes maturitást, ami azt jelenti, hogy egy méter a bokor átmérője és 80 centi magas.

Egyelőre látszik, hogy évről évre növekednek, fejlődnek a koronkai levendula bokrok. Ezt abból is tapasztalták, hogy az első évben a leszüretelt és becsomagolt, párnácskákba töltött levendulát elajándékozták, rokonoknak, barátoknak jutott belőle. Amikor szóbajött az értékesítés, úgy gondolták ajándéknak szép lesz, illetve egy tea-forgalmazónak eladják a virágot, kár nem éri a családot, szép dolog volt ezzel foglalkozni. Csakhogy a következő évre már annyi termés lett, hogy gondolkodni kellett az értékesítésen, hiszen nem lehetett volna az összeset elajándékozni, így vásárokba vitték a szépen feldolgozott levendulát. Az illatos párnák, zsákocskák, csokrok ízlésesen csomagolva nagy népszerűségnek örvendtek, a vásárlók vitték és újabb vásárlókat irányítottak a Koronkai levendula standjához, illetve műhelyéhez. 

Párnákba, zsákocskákba csomagolják, fürdősóba teszik a lila, illatos virágot Fotó: Facebook/Koronkai levendula

Közben a méhészetet sem hagyta abba Szövérfi Károly, aki azt tapasztalta, hogy bár a levendulás és a méhek két külön területen vannak, a virágnak olyan illata és vonzereje van a méhek számára, hogy azok megkeresik és ott gyűjtenek. Bár még levendula mézet nem készítettek, Karolina saját használatra kipróbálta a levendulát mézzel, és az is nagyon jól sikerült, a virág intenzív íze, illata bevált, különleges volt. Erre egy pontos receptet használt, a levendulára mézet töltenek és meghatározott ideig hagyják rajta. „Nagyon különleges lett, és anyagilag is megérné ezzel foglalkozni, hiszen a gyógyhatása miatt sokkal értékesebb” – magyarázta.

„Megnyitottuk a Koronkai levendula ajtaját, Facebookon is népszerűsítettük, de terjedt szájról szájra, a vásárlók újabb vásárlókat hoztak és eljutottunk oda, hogy a tavaly alig egy-két vásárban voltunk, a zömét elvitték itthonról”

– ismertette a sikert. A levendula decemberre már elfogyott, bár a 2500 tőn száz kilónyi virág termett. A feldolgozáshoz, szárításhoz a kert mellett kialakítottak egy megfelelő szellős, árnyékos helyet, ahol szárítani lehet.

Szüretelni kétszer egy évben szoktak, első alkalommal június közepén kezdődik a virágzás, ami az időjárástól is függ és akkor egy héten keresztül gyűjtik a virágot, amelyet nem szabad megvárni, hogy teljesen elnyíljék. Egy második virágzás augusztusban következik, akkor valamivel kevesebb a virág. A szüretelés azt jelenti, hogy vágják, kötözik a virágot, kosárba helyezik, arra figyelve, hogy ne törjön össze, ne sérüljön. „Előbb mi is megbírtuk, most már jönnek a barátok, a rokonok, mindenki akit érdekel, segít, mert egy kellemes tevékenység is, a virág szüretelés egy szenzáció” – mondja Karolina. Érdeklődésünkre, hogy lekvárral, szörppel próbálkoztak-e, elmondta, saját használatra kipróbálta, de azzal egy koronkai barátnőjük foglalkozik ugyancsak sikerrel.  

Szövérfi Karolina szabadidejében foglalkozik a levendulával Fotó: Facebook/Koronkai levendula

Egykor nagymamáink kedvence volt a levendula, a ruhás szekrényben tartották, illatosított és elűzte a molyokat. Aztán mintha elfelejtődött volna. Most újból felfedezték és egyre többen keresik és használják, ugyanis nem csak az illata és a látványa vonzó, de számos gyógyhatása miatt is. 

Gyulladáscsökkentő hatása van, nyugtató, és fertőtlenító, segíti az emésztést, megszünteti a fejfájást, csökkenti a lázat.

A levendula-termesztőknek azt is ki kellett kísérletezniük, hogy hogyan, milyen formában tegyék be a párnába, hogy az illatát hosszasan megőrizze. A levendulából úgy szabadul fel az illat, hogy ha a virágot összemorzsoljuk.

„Előbb csak beleszórtuk a párnának a töltésébe, de rájöttünk, hogy sokkal tovább kifejti a hatását, ha előbb belevarrjuk egy zsákocskába, ami vékony anyagból készül, mert akkor azt lehet morzsolni és könnyebben felszabadul az illat”

– tudtuk meg ezt is.

Ami a jövő terveket illetve, Szövérfi Karolina elmondta, egyelőre annyi terem éppen, amennyit megbírnak gondozni, feldolgozni, értékesíteni. Valamennyüknek van munkahelye, a levendulával csak szabadidejükben foglalkoznak.  „Nem igaz, hogy nem gondolkodtunk a gyarapításon, ez folyamatosan bennem van, de konkrétumra még nem került sor” – tette hozzá. 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS