Tipegőkre szabva: anya és fia gyerekszabósága

Ahogy belépünk a műhelybe, a sarokban egy régi Anker varrógép tűnik fel, mellette viszont már modern gépek állnak, a polcokon pedig szebbnél szebb és finomabbnál finomabb anyagok sorakoznak. A székelyudvarhelyi Józsa Levente fényképész és édesanyja, a varrónő Józsa Rita egy munkatársukkal együtt január óta egy nagyobb helyiségben állítják elő a gyerek- és babaruhákat.

Az első ilyen jellegű beszélgetésük 2017 karácsonyán volt, a fotós Levente akkor kezdte győzködni édesanyját, hogy lépjen ki a munkahelyéről, és indítsanak családi vállalkozást, mert nem tudták nem észrevenni, hogy a kistesók Kínában legyártott ruhái nem mindig megfelelők az anyag, a fazon és a minőség szempontjából, s ők bizony tudnának ezeknél jobbat és tartósabbat is előállítani. Rita ugyanis évekig a készruhaiparban dolgozott, Levente pedig termékfotózás közben akadt rá egy olyan ruhadarabra, amelyre az édesanyja azt mondta, hogy ebben semmi extra nincsen, tudna varrni hasonlókat. 

A meggyőzés 2019-re sikerült, elindult a kisvállalkozás, akkor csak a családi otthon padlásterében, legelsőnek az otthoni varrógépen két sapka és egy sál készült el. „Csináljunk pár dolgot magunknak” – így kezdődött, de Levente hamarosan nevet is talált az induló családi brandnek. Mivel gyerek- és családi fotózással is foglalkozik, és a testvére gyerekei is gyakran kerültek képbe, a „little brother” (kistestvér) szókapcsolatot rövidítették LilBro-ra, ami magyarosítva „kistesót” jelentene, tehát nem egy Lilla vagy egy Lili nevű kisgyerekhez kötődik.

Majd' két évig odahaza készültek a gyerekruhák, gyűltek a tapasztalatok, majd idén januártól szintet lépett a kisvállalkozás:

kibéreltek egy nagyobb helyiséget, ahová áttelepítették a felszerelést, a gépeket, illetve már nagyobb mennyiségű anyagot is tudtak rendelni.

„Arra számítottunk kezdettől, hogy a termékekkel kilépünk a város határain túlra is”  – mondja Józsa Levente, aki a LilBro Facebook-oldalával, a termékek fotózásával, a rendelések felvételével foglalkozik. „A szabásminták nagyjából adottak, egyértelmű, hogy nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, vannak más jellegű babaruhák, rugdalózók. Viszont több olyan termékünk van, amelyek a visszajelzések alapján egyediek és jó minőségűek, lassan húszféle terméket gyártunk, de az egyik fő termékünk a kamáslis tipegő hálózsák. Ennek a lábfejét vissza lehet tűrni, ebben a kisgyerek az esti »partit« is le tudja zavarni, illetve alvás után ebben kel fel, reggel is ebben van.”

Több olyan termékük is van, amelyeket a leeső anyagdarabokból készítenek el: eleinte a logókkal ellátott kulcstartót ajándékba adták a ruhácskák mellé, majd kitalálták, hogy az anyagdarabokból kis nyulakat, alvóállatkákat varrnak – ez lett a NyúlBró nevű, legújabb termékük. Többféle rugdalózó, softshell-kabát, mellény, rövid és hosszúnadrág, (cső)sál, illetve négyféle sapkamodell készül a műhelyben, ahol idén nyárra egy tengerész-motívumos anyagból készülő kis nyári gyerek-kalap lesz az egyik újdonság.

Ami az anyagokat illeti, ezeket mindig nagy gonddal választják ki, bár az utóbbi időben tapasztalható gazdasági visszaesés és a kereskedelmi láncok megroppanása bizony okozott gondokat: késnek a nagy beszállítók, nincs nagy választék, nem beszélve arról, hogy az árak is emelkedtek. A kis cég alapos tesztelés után merészkedik ki a piacra termékeivel, tehát folyamatosan kismamák és kisgyerekek tesztelik a ruhácskákat – a visszajelzéseket, a tapasztalatokat pedig beépítik a termékekbe. Például ha egy ruhán három-négy mosás után valami változást tapasztalnak, akkor azon változtatnak vagy más anyagból készítik el.

A kliens a weboldalon az anyagot és a mintát is kiválaszthatja, de az is előfordul, hogy a kismama mondja el, hogy milyen anyagból kéri például a sapkát, és milyen bélése legyen. Több mindentől függ az is, hogy mennyi idő alatt készül el egy sapka, mert van úgy, hogy negyed- vagy félóra után már készen van, időszaktól is függ, általában maximum egy hét alatt lesz készen egy termék a gépeken, illetve kézzel. Az említett régi Anker varrógép egy bizonyos munkafázisra, a kis gomblyukak bevarrására szolgál.

Melyek a leggyakoribb visszajelzések? Elsőként a tartósságot emeli ki Rita és Levente: a termékek két év után minimálisan koptak, nem szakadtak el, nem foszlott ki a varrásuk. Kaptak olyan visszajelzést is, hogy a babaruha drága, de ez gyakorlatilag örök dolog a helyi kisvállalkozóknál, a vásárlók, megrendelők egy része még mindig nem tud napirendre térni afelett, hogy egy ilyen termék paraméterei, előállítási költségei teljesen másak, mint egy nagyipari tucatárué. A ruhák méretével is vannak gondok néha, hiszen az áruházláncokban a különböző márkák eltérő módon mérnek, ezek a méretek nem nagyon vannak összhangban, mivel a gyerekek testformája is különbözik, de utána lehet igazítani.

– mosolyodik el Levente, amikor arról kérdezzük, hogy mi az a jóérzés, amit munka közben éreznek. Ezenkívül meg az, hogy változatos, izgalmas munka, amely nagyban különbözik a nagyipari termeléstől – teszi hozzá. 

Tavaly egy olyan karácsonyi akciót tartottak, hogy a korábban eladott és kinőtt, de jó állapotban lévő, már nem használatos termékeiket összegyűjtötték a kliensektől, és rászorulóknak adományozták. Az ilyen és ehhez hasonló cselekedetek is szebbé, jobbá tudják varázsolni nemcsak az ünnepeket, hanem a hétköznapokat is. Mert nincs szebb annál, amikor egy kényelmes, jó minőségű anyagból készült ruhácskában a kisgyerek játszik, mozog és nevet. Ezért is érdemes és kell is csinálni.