HIRDETÉS

Valóságról lekapcsolt anyák – a gyes árnyoldalairól mesélnek

Hajnal Csilla 2017. november 09., 14:08 utolsó módosítás: 2017. november 09., 16:05

Etetés, pelenkacsere, házimunka – és ezek végtelenül ismétlődő spirálja – talán így lehetne a legegyszerűbben összefoglalni az édesanyák többségének gyes alatt kifejtett napi teendőit. Kívülről nézve a világ legtermészetesebb dolga gyereket nevelni, a valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. A gyes rózsaszín-felhős, vattacukorral bélelt álomképét a szürke hétköznapok monotonitása, a környezet elvárásai és sokszor a bűntudat váltja fel. A gyes-neurózis nem betegség, de egy olyan létező jelenség, amelyről beszélni kell. Kovács Réka Rozália pszichológussal és gyesen lévő édesanyákkal beszélgettünk erről.

A gyes rózsaszín-felhős, vattacukorral bélelt álomképét a szürke hétköznapok monotonitása váltja fel Fotó: Pixabay.com

Bár nem kell antidepresszánsokkal kezelni a tüneteket, de komoly idegrendszeri terhelést igényel a nap 24 órájában készenléti állapotban lenni, főleg első gyerekkel, amikor minden feladat épp annyira új és ismeretlen az anya számára is, mint a csecsemő számára a külvilág. Arról nem is beszélve, ha beteg gyerekről van szó. Beszűkül az édesanya világa, ritkábbak lesznek a felnőtt-beszélgetései, sokkal kevesebb idő jut saját magára, közben ne`adj Isten még a kéretlen plusz kilók is jönnek. Nem csoda, hogy sok nő érezheti úgy ilyenkor, hogy lekapcsolják a valóságról. A hab a tortán, hogy a külvilág sok esetben csak egy hisztis nőnek tartja a „rinyáló” anyát, akinek semmi sem jó, és örüljön inkább, hogy otthon lehet a babával, különben is ő akart gyereket.  Nem úri huncutságról van szó azonban, hanem arról, hogy egyik napról a másikra változik meg az édesanya élete, és segítség híján néha úgy érezheti, összeroskad a teher alatt, sőt bűntudatot érezhet amiért nem lebeg a rózsaszín-felhők között, pedig mindenki ezt várja el tőle.

„Az édesanya olyan tüneteket észlelhet, amelyekről nem mer beszélni, mert úgy érzi, nem értik meg, ehhez szégyenérzet és bűntudat is társulhat, és ezért sem tud megnyílni a környezete felé”

– magyarázza Kovács Réka Rozália pszichológus, aki maga is éppen ötödik gyes-időszakát éli meg. Mint mondja, a gyes kétélű: egyrészt kiváló lehetőség arra, hogy a gyerekünkkel legyünk, de sok anya elmagányosodhat ilyenkor, ehhez társul a bűntudat érzése és a feladatsorok ismétlődő monotonitása. Míg az apa élete nem változik, az anyáé teljesen felfordul, és néha még azt is megkapja a környezetétől, hogy nem elég jó. Ha azt érzi az anya, hogy nincs segítség, egyedül van, akkor súlyosabb a probléma, főleg ha bűntudatot is érez emiatt. Ez akár depresszióhoz is vezethet, de nem szabad idáig eljutni – fogalmaz a szakember.

HIRDETÉS

Beszűkül az édesanya világa, ritkábbak lesznek a felnőtt-beszélgetései, sokkal kevesebb idő jut saját magára Fotó: Pál Árpád

Gyöngyi két gyerekes édesanya, éppen második gyerekével éli át a gyes-időszak örömeit és terheit. „Persze, hogy voltak és vannak árnyoldalai, hazudik aki azt mondja, hogy nem. Igazából hosszú listákat sorolhatnék, kezdem a szakmaival. Először is mindkét gyes alatt úgy hét-nyolc hónap után azt éreztem, hogy az agysejtjeim halnak meg, sajnos nem igazan megoldható, hogy bekapcsolódjak szakmailag dolgokba (nincs ebben támaszom, valószínű mert nem kértem), így jött mindig az olvasás” – meséli az édesanya, aki ismét rohamosan falja a könyveket, van, hogy hetente többet, persze éjjel. Amikor először visszatért dolgozni, úgy érezte, hogy ott folytatja, ahol abbahagyta. Bár sok mindenről azért le kell mondani, de amikor nődögélt a leánya, már be tudott vállalni két-három napos konferenciát, képzést is. Otthon a gyerekektől nehezen tud dolgozni, szintén marad erre az éjszaka. „Már egyszer átéltem a gyes utáni magamra találást, ami felemelő érzés. Amikor érzed, hogy anyaként is újra magad vagy és szabad vagy. Ez lassan jött a szoptatás abbahagyásával. Úgy érzem, hogy a szoptatás korlátoz le, az a bilincs, nem feltétlenül a kicsi gyerekkel való lét.

Párkapcsolatot is befolyásolta persze, hol pozitívan – például ha ügyesen oldunk meg együtt szülői feladatokat – hol negatívan,

amit az együtt, kettesben töltött idő hiánya okoz inkább. A szociális életem is beszűkült. De ez nem csak a gyesről szól, ez rólam is szól. Amúgy az elsővel féltem az újra munkába állástól, most kifejezetten várom” – mesélte el a Ligetnek az édesanya. Mint mondta, eleinte megnőtt a közösségi oldalakon – az anyukás csoportokban például – való aktivitása. „Úgy tűnt, hogy annyi újdonság, kérdés van, követtem sok mindent, utána szándékosan leállítottam bizonyos csoportok követését, mert idegesített, hogy sokat foglalkozom velük. Ez is egy süllyesztő” – fogalmazta meg találóan Gyöngyi.

Sok kismamának beszűkül a szociális élete, alig találkozik felnőttekkel Fotó: Pixabay.com

Enikő, aki szintén két gyerekes édesanya ugyancsak úgy érzi, hogy a sok szépség mellett természetesen vannak árnyoldalai is ennek az időszaknak.

„Egyik percről a másikra megszűnt a szociális életem. Kisbabával nem tudtam sehová menni, nem is nagyon mertem, egész nap altattam, etettem, és elegem volt a sok otthon ülésből.

– mesélte Enikő. Hozzátette: néha megpróbált gyerekkel elmenni ide-oda, de az első próbálkozások mind kudarcba fulladtak, így egy idő után már nem is próbálkozott. „Egy bútordarabnak éreztem magam a lakásban. Természetesen a férjem szociális élete nem szűnt meg, amire én irigy voltam, voltak is nézeteltérések köztünk emiatt. A gyes alatt minimális szinten kapcsolatban maradtam a munkahelyemmel, és otthonról dolgozgattam, besegítettem, amit tudtam. Ez nagyon jó volt, mert így hasznosnak éreztem magam. A szociális életem pedig úgy javult meg, hogy azóta szinte minden barátnőmnek gyereke van, így már el tudok menni a gyerekes programokra, persze ahová a gyerkőcök engedik. Kettővel, még így is nagyon nehéz eljutni ide-oda” – mesélte Enikő.

Apuka segítsége nagy terhet vesz le a kismama vállárólr Fotó: Pixabay.com

Imola az első gyerekkel való otthon ülését pozitívan élte meg. „Megtanultam nagyon hatékonyan bánni az időmmel, hogy a nap 24 órájába minden beleférjen: játszás, gondoskodás, háztartás, főzés, sőt egy kis én-idő is, ami alatt olvastam, filmet néztem, szakmailag próbáltam utolérni magam, tornászni jártam. Jól éreztem magam a bőrömben. Úgy döntöttünk, hogy bevállaljuk egymás után a gyerekeket, így egyik gyesből kerültem a másikba. Ezt már kicsit nehezebben élem meg. Most kezdett tudatosulni bennem, hogy szakmailag milyen távol vagyok, illetve most kezdett nagyon bántani, hogy a mindig pörgő életemből jelen pillanatban nem maradt semmi. Diáktanács, TDK, diáknapok főszervezés – mindig sok ember vett körül régebb, most meg napok telnek el úgy, hogy az egyetlen felnőtt, akit látok és akivel beszélek, az a férjem. Két gyerekkel nehezebb kimozdulni, barátaim, akik dolgoznak olyan időszakokban mennek ki, amikor én nem tudok elszabadulni, illetve most már minden program két gyerektől függ. Most ez egy nehéz periódus, próbálom azzal motiválni magam, hogy olvasással és filmnézéssel jutalmazom magam este, altatás után. Valószínű amikor már dolgozni fogok a gyerekek mellett, erre kevesebb idő fog jutni.

Bevallom őszintén, sokszor irigylem az apákat, mert ők munkába járnak, emberekkel találkoznak, akikkel nem azt beszélik meg, hogy a gyermek hogyan szokott le a pelusról, emellett bármikor alhatnak, tusolhatnak, wc-re mehetnek egyedül, és ha le akarnak menni az üzletbe, nem kell jó előre betervezzék, csak felöltöznek és mennek.

Persze, azzal is tisztában vagyok, hogy külső szemmel nézve ezek nem reális problémák, megérteni is nehéz sokuknak, hogy egész napos otthonülés miért készíti ki az anyukákat. Szerencsére a gyerekek mosolya sok mindent kárpótol és megakadályozza, hogy teljes búskomorság uralkodjon” – foglalta össze az érzéseit Imola.

A környezet sokat segíthet

„A környezet – például a férj, az anyós vagy a saját édesanyja – sok esetben azt gondolja, hogy a gyes ideje alatt a feladatok főként az anyát terhelik, és első sorban az anya felelőssége a gyereknevelés. A környezetnek kellene tehát először változtatni azon, hogy hogyan viszonyul az édesanyához. Ne gondolják azt, hogy amit a gyesen lévő anya tesz, az a világ legtermészetesebb dolga, és bárki meg tudja tenni” – fogalmazott a szakember. Hozzátette, ha az édesanya érzi, hogy nem bírja tovább, hogy boldogtalan, a férj pedig észre veszi ezt, és naponta egy-másfél órát „ad” az édesanyának, ami alatt az anya rendelkezhet saját magával, saját testével, már ez megoldás jelenthet a „tünetekre” – fogalmazta meg Kovács Réka Rozália azt, hogy miként lehet az édesanya újra kiegyensúlyozott, hogy újult erővel és törődéssel fordulhasson gyerekei, családja felé.
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS