A 17. század high tech szakija: Kájoni

Péter Beáta 2019. augusztus 16., 16:25 utolsó módosítás: 2019. augusztus 17., 19:02

Született 1629-ben. Vagy tán 1630-ban? Azt tudjuk róla, hogy ferences szerzetes volt, talán azt is, hogy énekszerző, fordító, a 17. századi erdélyi zenetörténet egyik legfontosabb és legértékesebb dokumentumának névadója, emellett nyomdász és könyvkiadó, botanikus, orgonista és orgonaépítő, és minél jobban elmerülünk az életrajzában, annál több minden derül ki, hogy mivel is foglalkozott még. Polihisztor volt a maga korában.  A Hargita Megyei Kulturális Központ két éven keresztül kívánja hangsúlyosan Kájoni János munkásságára felhívni a figyelmet, ezért még márciusban elindította a Kájoni-emlékévet, amelyet 2020-ra is kiterjesztett, és amelybe számos intézmény bekapcsolódott.

A csíksomlyói ferences kolostor udvarán található Kájoni-szobor Fotó: Wikipédia

Rendhagyó módon kisiskolásokat szólított meg a Kájoni-emlékév legutóbbi rendezvénye: Kájoni, a kor high tech szakija címmel tartottak tábort Kádár Kincső pedagógus vezetésével, hogy a résztvevők a nagy tudós szerteágazó munkásságával ismerkedjenek. Nem kis kihívás általános iskolás gyerekeket kalauzolni a 17. századba, és tudományos munkásságokkal megismertetni, éppen ezért megkértük a táborvezetőt, adjon néhány kapaszkodót azoknak, akik szívesen erednének Kájoni nyomába.

„Általában annyit tudnak róla az emberek, hogy ferences szerzetes volt. Aki járt már a Csíki Székely Múzeumban, az tudja, hogy nyomdát és könyvkötő műhelyt alapított, ő járta ki ennek az útját. De ő orgonaépítő is volt, többféle hangszeren játszott, herbáriummal is foglalkozott, ugyanakkor építészként is ismerik. A maga korában nagy újító lehetett, amire rátette a kezét, azt nagyon alaposan és igényesen művelte. A romos épületekből újat varázsolt, a kolostorokat, ahol megfordult, rendbe hozta. Sokféle tevékenységet folytatott tehát, ahol ő megjelent, mindenhol valami jó történt. Könnyebben megérthető a tevékenysége, ha kicsit az életrajzába belebonyolódunk” – mutat rá Kádár Kincső.

Kájoni János a Kolozs megyei Jegenyén született 1629 végén vagy 1630 elején. A csíksomlyói ferences szerzetesek közé 1648-ban lépett be, Nagyszombatban szentelték pappá 1655-ben. 1652-57 között Csíksomlyón tevékenykedett orgonistaként, hangszerkészítőként, de ő vezette a mikházi és a szárhegyi kolostorok építését, orgonát készített Csíksomlyón, Mikházán, Szárhegyen és Székelyudvarhelyen.

Csíksomlyón 1675-ben megalapította a Székelyföld első nyomdáját,

ahol elsőnek 1676-ban Cantionale Catholicum címmel kiadta katolikus énekeskönyvét, amely több kiadást is megért. A Kájoni-sajtón két évszázadon át tankönyveket, ima- és énekeskönyveket nyomtattak, itt készültek 1849-ben a Hadi Lap című forradalmi lap számai. 1669-1675 között Kájoni a szárhergyi kolostor házfőnöke, 1675-1678 között az erdélyi ferences kusztódia őre volt, 1677-től püspöki helynökként tevékenykedett. Gazdag, sokoldalú munkásságát 1687. április 25-én Gyergyószárhegyen bekövetkezett halála szakította félbe. Kájoni szervezte és gyarapította a csíksomlyói kolostor könyvtárát, ma is sok kézjegyével ellátott könyv megtalálható a Csíki Székely Múzeumban őrzött ferences gyűjteményben. Énekgyűjtő munkásságának eredménye az 1634-1671 között keletkezett, róla elnevezett Kájoni kódex  kéziratban fennmaradt dalgyűjtemény, amely egyházi művek mellett világi énekeket is megörökített – olvasható többek között a megyei könyvtár honlapján, ahová a későbbiekben „visszatérünk”.

Kájoni-tábor Fotó: Ádám Gyula

Először azonban látogassunk el a Csíki Székely Múzeumba, ahol három kiállítás is kapcsolódik Kájoni Jánoshoz. Az egyik a ferences nyomda és könyvkötő műhelyt bemutató kiállítás, ahol megtekinthető a Cantionale Catholicum, Kájoni első ismert és fennmaradt nyomtatványa. Látható továbbá a nyomda tevékenysége, az, hogy főként vallási és oktatási témájú könyveket, kiadványokat adtak ki. Ehhez kapcsolódik a restaurálási kiállítás, amely a ferencesek által gyűjtött könyvanyagból is építkezik. A múzeumban számos könyv restaurálását elvégezték, Benedek Éva papírrestaurátor vezetésével. Ugyanakkor az Útkereszteződésben című, tavaly nyílt várostörténeti kiállítás Somlyó-terme is biztosíthat egy kis eligazodást, hisz itt a somlyói ferences kolostor alaprajzát lehet tanulmányozni, Kájoni herbáriumát egy érintőképernyőn, a kolostorban írt 1690-es években született kis szakácskönyvből pedig azt lehet megtudni, hogy ferences szerzetesek mivel táplálkoztak, illetve láthatunk egy ferences ruhát is.

Ugyanakkor a Csíki Székely Múzeum őrzi a ferences könyvtár jelentős részét, köztük eredeti Kájoni-kéziratokat: zenei műveket – Sacri Concentus, Organo Missale, Kájoni Kódex – , imádságos könyvét – Hortulus Devotionis – , kalendáriumát és orgona feliratát.
Amint azt Munckenhaupt Erzsébet leírja, 1980-1985 között több Kájoni-kéziratra is rábukkantak. Négy kéziratát 1980-ban találták meg a csíksomlyói kegytemplomban, a Mária-szobor alatt: a Kalendariumot, a Herbáriumot, Hymnariumot és a Fekete könyvet. A ferences Kalendariumot latin nyelven Kájoni 1672-ben írta és egybekötötte 17. századi nyomtatványtöredékekkel. A Herbárium (1656–1673) forrása Beythe András Németújváron 1595-ben nyomtatott herbáriuma, és

„leírja a növények ismertebb magyar nevét, latin nevét és magyar névhasználatát, természetét, azaz hatását, valamint elősorolja gyógyászati felhasználását.

A Hymnarium kéziratos latin–magyar versgyűjtemény, a XVII. század második felében keletkezett legjelentősebb kéziratos katolikus egyházi énekeskönyv. Fekete, vaknyomásos brassói bőrkötéséről kapta nevét Kájoni kusztódia–története, a Fekete könyv (1683–1684). A Liber niger a minden utána következő ferences rendtörténet kiindulópontja, amely ma kritikai kiadásban és fordításban is kézbe vehető.”

Rendhagyó könyvtári óra a Kájoni-emlékévhez csatlakozva Fotó: Kelemen Katalin

És ha már Csíksomlyón vagyunk, akkor a „kutatásunk”, illetve Kájoni életének fontos helyszíne a ferences kolostor. „Bennünket Marian ferences testvér fogadott, beszélt a somlyói templomról, a ferencesek ruházatáról, az engedelmességről, tisztaságról és alázatról. Bevezetett a kolostor belső udvarára, és megtekinthettük a régi ferences könyvtárba, ahol óriási könyveket őriznek, mi egy kottáskönyvet néztünk meg” – magyarázta Kádár Kincső.  Itt jegyeznénk meg, hogy a ferences kolostor belső udvarán egy Kájoni-szobor is található, Ferencz Ernő alkotása.

Néhány percnyi sétára van csupán a kolostortól a Csíksomlyói Szent István Otthon mellett található Mária-kert, és azon belül a Kájoni Herbárium. Balázs Zsóka vezetésével itt gyógy- és fűszernövényeket termesztenek, érdekes megnézni a Kájoni féle herbáriumban – ahol 244 növényt említ a szerző – , hogy milyen növényeket használtak akkoriban, és miket használunk ma.

„Azért is tartottam fontosnak ezt a tábort, mert a felnőtteknek többféle csatornán zajlanak az emlékévhez fűződő programok, kiállítások, koncertek, viszont gyerekeknek nem nagyon volt Kájonihoz kapcsolódó programkínálat, és úgy gondoltam, hogy erre vállalkozom. Ennek már volt egy előzménye a Cseperedők fesztiválon, ahol csirizes papírkötést készítettünk.

Nem konkrétan Kájonihoz kapcsolódott, hanem a ferences könyvtárhoz, mert ott is vannak olyan könyvek, amelyeket így kötöttek. De mégiscsak egy olyan ösvény, amin keresztül el lehet kezdeni Kájoniról, az ő hagyatékáról beszélni. Úgy gondoltam, hogy nagyon nehéz lesz, ugyanis, ha elkezdünk Kájoniról olvasgatni, akkor szinte minden negyedik-ötödik kifejezés latinul fordul elő, a műveinek a neve is latinul szerepel. Kíváncsi voltam, hogy át tudom-e adni azt a kevés információt, amit én is összegyűjtöttem. De ráéreztek a gyerekek, ügyes kérdéseik voltak, és három nap után nagyszerű mondatokat fogalmaztak meg Kájoni életéről. Arra vállalkoztunk, hogy mikor már több napja szívjuk magunkba a Kájoniról szóló tudást, akkor készítsünk ezekből a tapasztalatokból, élményekből, tudásból egy mozgó kiállítást. Nagy táblákra ráírtuk mindazt, amit fontosnak tartottunk, a nyakunkba akasztottuk és elmentünk a megyei könyvtárba. És hogy tájékoztassuk az embereket a Kájoni-évről és rajta keresztül a személyiségéről, készítettünk kaparós sorsjegyeket, fontosnak tartott információkat írtak a gyerekek Kájoniról, leragasztottuk és lekentük csillogó festékkel. Ezeket osztogatták a gyermekek, és így hívták fel a műveire, valamint az életére a figyelmet. Kicsit a magunk módján is már azt a keveset adtuk tovább” – avatott be a táborvezető, aki úgy véli, fontos a gyerekeket megismertetni a helyi kultúrával, és erősíteni bennük a lokális identitást, azzal, hogy mekkora kincs számunkra a műveltség terjesztésében Csíksomlyó, a ferences szerzetesek jelenléte, Kájoni személye, a ferences könyvtár és a nyomda.

Felvonulással hívták fel a figyelmet a 17. századi polihisztorra a gyerekek Fotó: Fazakas Gabriella

„Utunk” legvégén tehát térjünk be mi is a megyei könyvtárba, amely 2007-ben vette fel a Kájoni János nevet. Mintegy természetes volt tehát, hogy az intézmény is bekapcsolódik a Kájoni-emlékévbe különböző rendezvényekkel, programokkal. A Könyvtári Napok során áprilisban dokumentumfilmek vetítésével idézték fel a könyvtár névadójának emlékét, Csíksomlyó 15-18. századi egyházi építkezéseinek történetét, a csíksomlyói ferences-rendi szerzetesek művelődéstörténeti szerepéről, Kájoni gazdag zenei örökségének továbbéléséről is képet alkothattak a jelenlevők. A Könyvtári Napok keretében elindított online kvízjáték kérdései is Kájoni munkásságához, életéhez kapcsolódtak.  Májusban Róth András Lajos történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője a korai nyomtatványok művészetéről tartott előadást, a Role zenekar pedig Kájoni-dalokat játszott. A fiatalokat is igyekeztek megszólítani a könyvtár munkatársai, így szintén májusban rendhagyó könyvtári órákon ismerkedhettek a polihisztor munkásságával a Joannes Kájoni Szakközépiskola és a Csíkszeredában vendégeskedő budapesti diákok. A könyvtárban ugyanakkor külön polcot rendeztek be a dokumentációs részlegen azokkal a könyvekkel, amelyek Kájoniról szólnak, vagy a műveinek modern kiadásai, pl. a Kájoni Kódex, vagy a Fekete könyv és az Organo Missale. A könyvtárban pedig a Puskás László alkotta Kájoni-mellszobor is megtekinthető.

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál hangsúlyosan kapcsolódott a Kájoni-évhez Fotó: Ádám Gyula

Kelemen Katalin, a könyvtár munkatársa elmondta, közelebbről megjelenik egy Kájonival kapcsolatos könyvjelző-sorozatuk, partnerségben a HMKK-val, a könyvjelzőkhöz Ádám Gyula szolgáltatta a fotókat. „Nagyon szép sorozat lesz, tizenöt könyvjelzővel, amelyek Kájoni életének helyszíneihez, munkásságához, műveihez kapcsolódnak, rövid, magyar és román nyelvű tájékoztató szövegekkel. Az új iskolai évben Kájoni öröksége címmel csapatos vetélkedőt indítunk középiskolások számára, ennek a döntője november elején zajlik a könyvtárban. Ezeknek a rendezvényeknek a célja, hogy tisztelegjünk a névadónk előtt, hogy minden korosztály megismerje a sokoldalú, rendkívüli munkásságát, mert csodálatra méltó az, amit ő sok-sok területen alkotott.” A könyvtár honlapján a Hargita megyei személyiségek adatbázisában a Kájoniról készült szócikket is lehet böngészni: http://szemelyisegek.konyvtar.hargitamegye.ro/hu/d/38/span-classunderkajoni-janosspan.

Emlékév, mert a maga korában nagyot alkotott

A Joannes Kájoni 390 emlékévet a Hargita Megyei Kulturális Központ azzal a céllal indította útjára, hogy a közel négy évszázada született ferences szerzetes munkásságára felhívja a figyelmet. Kájoni a maga korában nagyot alkotott: nyomdát alapított, erdélyi és nyugati egyházi és világi zenét jegyzet le a nevével fémjelzett kódexben, énekes könyvet adott ki, kolostorokat és templomokat építtetett és javíttatott, orgonákat épített és javított – mutatott rá Fazakas Gabriella, a kulturális központ munkatársa. „Kájoni János születésének pontos dátuma tisztázatlan, több helyen többféleképpen szerepel, de mi elfogadjuk azt a változatot, amely szerint 1629 végén vagy 1630-ban született Jegenyén. Ezért is tervezzük két évesre 2020 végéig az idén március 21-én megnyitott emlékévet. A két év is kevésnek bizonyul ahhoz, hogy körbejárjuk ezt a gazdag életművet, de úgy gondoljuk, hogy elegendő ahhoz, hogy elinduljanak folyamtok és elültessünk magokat annak érdekébe, hogy nagyobb odafigyeléssel, tudatosabban tekintsünk a Kájoni örökségre. Olyan intézményeket kértünk fel, hogy legyenek partnerek, akik valamilyen formában Kájoni örökségét őrzik, mint a Csíksomlyói Ferences kolostor, a Csíki Székely Múzeum, Gyergyószárhegyi Ferences Kolostor, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, Szent Ferenc Alapítván, Csíksomlyói Szent István Otthon vagy intézményük névadója Kájoni János Könyvtár és a Joannes Kájoni Középiskola Csíkszeredában és általános iskola Csicsóban” – hangsúlyozta. Hozzátette, további megyei és helyi intézmények is felajánlották együttműködésüket. A HMKK az emlékév kapcsán három programban volt partner és szervező: a Csíkszeredai Régizene Fesztivál és Régizenei Nyári Egyetem, Nagy Péter Medúzafej című előadása, illetve Kájoni, a kor high tech szakija c. gyermektábor. Tervben vannak tudományos konferenciák, kerekasztal beszélgetések, koncertek a kulturális központ éves, rendszeres programjai keretében, továbbá egy szabadtéri vándorkiállítás, amely Kájoni legfontosabb munkáit mutatja majd be és az ország több városában is megtekinthető lesz.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat