A csíki szlávok halhatatlansága

Nagy Lilla 2025. március 25., 18:40

Kerámiatepsi, fém ruhacsipesz, perem nélküli cserepek, házalapok: ez minden, amit a csíki szlávok az utókorra hagytak. Ittlétükről tehát van bizonyíték, temetkezési helyeik viszont a környéken nincsenek, így azt mondják, halhatatlanok voltak.

szlávok, csíki, szláv, tepsi, helynevek, Botár István, csíki szlávok
galéria
A szlávok híres tepsiejiből több darab is előkerült Csíksomlyón Fotó: Nagy Lilla

A szlávok öröksége Európában térképen világosan végigkövethető: hol éltek, hol jártak. Székelyföld viszont sokáig ezen a térképen egy üres folt volt. Felmerül tehát a kérdés: nem éltek szlávok a térségünkben? Botár István régész a Csíki Várórák előadássorozat keretében megválaszolta ezt, a csíki szlávokra helyezve a hangsúlyt.

szlávok, csíki, szláv, tepsi, helynevek, Botár István, csíki szlávok
A Fodor-kertben talált egyik szláv háznak nem volt a sarokban lemélyülő cölöplyuka, ami borona-falas megoldásra utal Fotó: Nagy Lilla

Az előadó elmondta, a térképen tátongó lyuk nem bizonyíték arra, hogy nem éltek szlávok Székelyföldön, csupán annyit jelent, hogy korlátozott a tudásunk, kevés adat áll rendelkezésünkre.

A kétezres évekig nem volt olyan régész Csíkszéken, aki szlávokat kutatott volna”

– hangsúlyozta Botár István. Ennek következményeként a régi adatok nem reálisak, hiszen nem volt ugyanolyan kutatás a különböző településeken. Emiatt a hiány miatt azt feltételezhetnénk, hogy Belső-Erdélybe csak a hetedik században kerültek szlávok.

szlávok, csíki, szláv, tepsi, helynevek, Botár István, csíki szlávok
Botár István régész előadása a csíki szlávok örökségéről Fotó: Nagy Lilla

A szláv ingóságok

Botár István a csíksomlyói Fodor-kertben végzett ásatásokat, erről is mesélt A szlávok régészeti és helynévi nyomai Csíkban című előadáson. Mint kiderült, kutatásai során több, eddig homályos részletet tudott tisztázni a szlávokkal kapcsolatban. Ilyen például a temetkezés kérdése: ha voltak itt szlávok, miért nincs régészeti nyoma a szlávok temetkezésének? Erre egyszerű a válasz: más liturgikus, vallási szokásaik voltak a szlávoknak, így a halottaikat nem eltemették, hanem hegytetőre vitték, s egyfajta áldozatként mutatták be. A holttesteket otthagyták, valószínűleg vadállatok gondoskodtak a sorsukról.

A csíki szlávok halhatatlanok voltak. Itt éltek, aminek a nyoma megvan, de arra, hogy itt meghaltak volna, nincs bizonyítékunk”

– fogalmazott az előadó.

szlávok, csíki, szláv, tepsi, helynevek, Botár István, csíki szlávok
Habár a térképre felkerült Csíksomlyó, Botár István biztos benne, hogy a környező helységek is rejtenek szláv kincseket Fotó: Nagy Lilla

A régész a Fodor-kertben végzett ásatásai során gödörházak nyomaira is lelt, amelyekről megállapította, hogy a hatodik század végén már nem voltak használatban, tehát egy-két generációval korábbra kell datálni a szlávok itteni tevékenységét. A régészeti munkálatok ideje alatt előkerült több, a szlávokra jellemző használati tárgy is, így például az ikonikus szláv kerámia, amelyről egyértelműen meg lehet mondani, hogy szláv eredetű, hiszen gyenge kerámiájuk volt, ami primitív technikával készült. Tipikusan a szlávokra jellemző darabok ezek, például a szláv kerámiatepsi. Az egyedüli fémlelet a Fodor-kertből egy ruhacsipesz, amely valószínüleg egy bizánci tömegáru volt, ez bizonyítja a civilizált világgal való kapcsolatukat. A szláv ugyanis nagyon szegény nép volt, viszont a „mi, csíki szlávjaink” valamiképp egyediek voltak. Ezt bizonyítja az is, hogy a cserepeik perem nélküleik voltak – magyarázta Botár.

szlávok, csíki, szláv, tepsi, helynevek, Botár István, csíki szlávok
Csíksomlyón mind a négy szláv háztípus megtalálható Fotó: Nagy Lilla

Egyedi épített örökség

Az előadó a szlávok építészeti örökségéről is beszélt. A 2017-ben végzett ásatásai például épületalapok feltárását eredményezték. Az egyik ilyen épület igencsak egyedi, hiszen „nem volt a sarokban lemélyülő cölöp nyoma”, ami boronafalas megoldásra utalhat. Ugyanitt 418 és 540 közé datálható egy nagy épület, amelynek a deszkabélését C14-es vizsgálatra is küldték. A vizsgálat kimutatta, hogy a mintafa égett, így lehet, hogy a fa gyűrűi is leégtek, ezért tűnhet ilyen réginek. Botár István azt is hangsúlyozta, hogy Csíksomlyón mindegyik szláv háztípus megtalálható.

A szláv tepsik

Csíksomlyón sok szláv tepsit talált Botár István az évek során. „Ennek oka kell legyen, máshol egy helyen nem volt ennyi” – hangsúlyozta. A 2022-ben végzett ásatások alkalmával talált egy különleges darabot is: egy nyeles tepsit. Az előadó kiemelte, ahány ilyen tepsit nézett a szakirodalomban, egyiknek sem volt nyele.

Ez egyfajta vitaindítóként is szolgált, ugyanis a leletek alapján az első szláv nyeles tepsi éppen Csíksomlyón bukkant fel.

A régész nem hiszi, hogy a csíki szlávok találták volna fel ezt a mai napig használt konyhaeszközt, hiszen a környező településeken még mindig nagyon kevés az adat.

szlávok, csíki, szláv, tepsi, helynevek, Botár István, csíki szlávok
A szlávok helyi öröksége több használati tárgyból, épületalapokból és helységnévi nyomaikból áll Fotó: Nagy Lilla

Szláv helynevek

Helyneveink eredete sok esetben tisztázatlan, Botár István azonban kísérletet tett arra, hogy néhánynak gyökereit a szlávokhoz kösse. Ilyen például Csicsó, hiszen a szláv alapítású, de bizonyos mértékben vegyes lakosságú vagy nyelvhatáron elhelyezkedő helységek nevében az -ova képző a magyar nyelvhasználók körében szabályos változással a képző formában jelentkezik. Éppen a Csicsóra a már elemzett Somogycsicsót hozta példának, aminek eredete a szláv Chichovhoz köthető. Szláv helységnevek ezen kívül a térségünkben út vagy útterelő objektum formájában maradtak ránk, ilyen a Tündérek útja, az Óriások útja, a Tatárok útja, vagy a Szépasszonyok útja helynevek.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.