Csanády György élete – ahogyan kevesen ismerték

Liget • 2020. február 21., 11:57 • utolsó módosítás: 2020. február 21., 13:20

Legismertebb versének megzenésített verzióját ünnepeinken énekeljük, szülővárosában rendszeresen megemlékeznek róla. Hamvai a székelyudvarhelyi református temetőben pihennek 1965 óta, de az talán kevésbé ismert, hogy repülős tisztből a Magyar Rádió egyik legfontosabb munkatársa lett, és egészen haláláig ott dolgozott. A Székelyhon napilap pénteki Liget mellékletében Csanády Györgyre emlékezünk.

Tüzérként az első világháborúban • Fotó: Csanády György hagyatéka, a Haáz Rezső Múzeum tulajdona

Csanády György 1895. február 23-án született Székelyudvarhelyen. Jogászcsaládból származott, a Református Kollégiumban érettségizett, majd Budapesten járt kereskedelmi akadémiára. Az első világháborúban katonaként szolgált, előbb a keleti fronton volt tüzér, majd Észak-Olaszországban repülős tiszt lett, az ellenséges állásokat fényképezte repülőből. Fia elmondása szerint egyszer az is megtörtént, hogy gépüket bevetésre riasztották, ám amíg a fiatal Csanády felvette repülős öltözetét, felettese elrepült – ez számára végzetes volt, a gépet lelőtték, az olasz tiszt meghalt. A repülőgép légcsavarját – akárcsak a Csanády-örökség több más darabját – ma a Haáz Rezső Múzeum őrzi.

Születésének 125. évfordulója alkalmából szombaton a székelyudvarhelyi belvárosi református temetőben 12 órakor emlékünnepséget tartanak, amelyen jelen lesznek az egykori író és rádiós szerkesztő leszármazottai, köztük fia, a 91 éves Csanády András. Pénteken pedig Csanády András Magányos és közös sorsok című grafikai kiállítását nyitják meg délután 5 órakor a Haáz Rezső múzeum képtárában.

Rádiós tudósítóként Székelyföldön 1940-ben • Fotó: Csanády György hagyatéka, a Haáz Rezső Múzeum tulajdona

A Székely himnusz szerzőjének életútjáról, írói és rádiós pályafutásáról bővebben a Liget életmód-kiadvány február 21-ei számában olvashatnak.

A Székely himnusz keletkezése

A dalt Csanády György visszaemlékezései szerint többszakaszos versként írta 1921-ben, még Szegeden. A szöveget Mihalik Kálmán egyetemi hallgató zenésítette meg, első előadása 1922. május 22-én volt Budapesten, a nagyáldozat alkalmából. Még abban az évben, szeptember 26-án Szegeden a zeneszerző tífuszban elhunyt, mindössze 26 éves volt. Az Új Élet nevű újságban Mihalik temetéséről megjelent cikket Csanádynak tulajdonítják, abban ez áll: „Amíg koporsóját a sírba eresztették, jóbarátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely Himnusz eléneklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is” – ekkor nevezte először himnusznak a költeményt.

0 HOZZÁSZÓLÁS

Régészet

Péter Beáta • 2024. november 22., péntek

Múzeumi sztorik: bronzkori tárolóedény mint rituális tárgy

A Gáva-kultúrához köthető (Kr.e. 1100-800) az a késő bronzkori tárolóedény, amelyet a Csíki Székely Múzeumban a késő őszi betakarítások és a télre való készülődés apropóján választottak a novemberi hónap tárgyává.

Rádió GaGa - Hallgassa itt!

Megemlékezés

Ilyés Krisztinka • 2024. október 23., szerda

1956 erdélyi öröksége: szabadságvágy és kemény megtorlás

Az 1956-os forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarországon hagyott mély nyomot. Erdélyben a magyar közösség bár nem lángolt fel úgy, mint Budapest utcái, mégis magában hordozta egy olyan jövő vágyát, ahol a szabadság valóság lehet.

Reklám

• 2024. október 21., hétfő

Mi vagyunk a Harmopan. Számíthattok ránk!

I.M.P. Harghita. Ki emlékszik még erre? Én is nehezen, hát még a fiatalabbak. Pedig az idősebbek habozás nélkül rávágják: Azt jelenti friss kenyér, avagy Harmopan.

Múltidéző

Múzeum

Történelem

Péter Beáta • 2024. szeptember 06., péntek

Múzeumi sztorik: iskolajelvény a „kicsi magyar világból”

Az iskolakezdéshez kapcsolódóan választották ki a hónap tárgyát a Csíki Székely Múzeumban: a csíkszeredai Magyar Királyi Állami Leánygimnázium sapkajelvényét dr. Lukács Bence Ákos történész, vezető konzul ajándékozta Csíkszereda városának.

Múzeum

Viselet

Péter Beáta • 2024. június 07., péntek

Múzeumi sztorik: székely asszonyok fejfedője

Csak asszonyok viselhették, lányok nem, és minél módosabb volt valaki, annál szebben díszíthette gyönggyel, bodrosabban szegélyezhette csipkével: a csepeszt választották a júniusi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban.

Péter Beáta • 2024. május 03., péntek

Múzeumi sztorik: májusi fesztiválok az „átkosban”

A Tavasz a Hargitán folklórfesztivált 1967-től szervezték meg évente a Csíkszeredához tartozó Zsögödfürdőn, egészen 1989-ig. A Csíki Székely Múzeumban a májusi hónap tárgyainak választott emlékplakettek ehhez a rendezvényhez kötődnek.

Múzeum

Péter Beáta • 2024. április 09., kedd

Múzeumi sztorik: régmúlt időket őrző lakat

A Mikó-vár régészeti kutatásai során egy 17. századi égetett rétegből előkerült lakatot és a hozzá tartozó kulcsot választotta az áprilisi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeum – szimbolikusan a Mikó400 rendezvénysorozat egyik záróakkordjaként.

Március 15.

Péter Beáta • 2024. március 15., péntek

A sajtó szabad! – 1848. március 15. a korabeli sajtóbeszámolókban

„Az összegyűlt tömeg pedig, daczára a’ sűrűn hulló esőnek, példás türelemmel bevárta a’ censura nélkül kinyomott első magyar példányok’ elkészültét.” De melyek voltak még a nap fontosabb eseményei? Ezeket idézzük fel a korabeli sajtóbeszámolók által.

Múzeum

Régmúlt

Péter Beáta • 2024. március 12., kedd

Múzeumi sztorik: egykor ereklyét rejtett, ma történelmet hordoz magában a kotormányi lelet

Egy kotormányi gazda évekkel ezelőtt különleges tárgyat talált szántás közben. Megőrizte, majd, amikor egy régész bekopogtatott hozzá, felajánlotta neki. Így került a Csíki Székely Múzeumba egy Árpád-kori ereklyetartó mellkereszt.

Múzeum

Péter Beáta • 2024. február 08., csütörtök

Múzeumi sztorik: a téli álmából felébresztett medve

Az 1980-as évek elején egy csíkszeredai kislány a tízóraira kapott pénzét gyakran költötte múzeumi belépőre. Ezeknek a múzeumlátogatásoknak többnyire egy céljuk volt: meglátogatni a természetrajzi kiállításon látható preparált barnamedvét.