1917 nyarán IV. Károly másodszor látogatott a Székelyföldre – adja hírül a Csíki Lapok 1917. június 20-ai száma. Már a cikk címe – Királylátogatás Csíkszeredán – érdekességet rejt a mai olvasónak, főleg, ha az csíki, ugyanis manapság előszeretettel javítják ki a távolról érkezőket, amennyiben a Csíkszeredán kifejezést használják (a megszokottá vált Csíkszeredában helyett). De lám, száz évvel ezelőtt még az előbbi változat volt használatban Csíkban is.
A Sajtóhistorikum vezető cikkéből kiderül, négy óra körül a cseh katonabanda rázendített a volt osztrák császári himnuszra, a Gotterhalte-ra, majd „Hurráh” és „Hochozás” jelezte a király érkezését. Őfelsége pontban négy órakor fiatalos és „nemcsak közmondásos” rugalmassággal lépett ki az északi díszkapu alá begördült autójából. IV. Károly láthatóan örvendett a vármegyeháza ablakaiban, erkélyein s a kordonon kívül szorongó sokaság lelkes éljenzéseinek, tapsainak, virágainak. Kíséretében József kir. herceg, Arz vezérkari főnök, Rohr lovassági tábornok hadseregparancsnok és számos magas rangú tiszt volt látható. A tudósítás arra is kitér, hogy Őfelsége, a fogadására odasietett Litzmann tábornokkal való beszélgetés közben, magyar nyelven is megszólalt, majd a díszszázad felett tartott szemlét. Mindenkihez volt egy szívélyes, barátságos szava, kérdése. „Szivünk diadalmasan dobbant fel s a szebb és jobb jövő záloga gyanánt csengett fülünkbe a király ajkairól édes anyanyelvünk.
Kevésbé örömteli eseményről számol be az Erdélyi Sajtótudósító 1922-es 169. száma: „Az oláh kormány kellemes karácsonyi ajándékkal lepte meg az aradi rom. katolikus főgimnáziumot. A több mint ezer tanulót befogadó gimnázium további működését beszüntette azon a cimen, hogy a tanulók részt vettek egy »államellenes« összeesküvésben.” Azzal a közoktatási kormány nem törődött, hogy az „összeesküvőket” felmentette a hadbíróság – olvasható a cikkben, és hogy a miniszter felszólította a bezárt iskola összeesküvő tanárait és diákjait, hogy jelentkezzenek az „oláh liceumban”.
Történt ez közel száz éve.
A Hétfői Székely Nép 1942. augusztus 31-ei száma a kalapácsos zsidó úrifiúról ír, aki leütött és kirabolt egy kovásznai szolgálólányt, az Ellenzék 1930. január 1-jei száma dr. Carver híres egyiptológus haláláról értesíti az olvasókat, akit utolért a „fáraók átka”. A Káviár lap 1932-ben megjelent 29. számában is jelentkezik a „Szekszuális tanácsadó” rovat, ahol a Margit 21 jeligére válaszolva kiderül, mit kell tennie annak a lánynak, aki szeretne ugyan férjhez menni, de nem jár társaságba, és kerüli az embereket, mert nem tartja jó társalgónak magát.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.