Mesterlövészek a világbajnokságokon

Liget 2022. augusztus 02., 11:06

A futballvébék történetében a végső győztes neve mellett mindig megmaradt az, hogy az adott tornán ki lett az aranycipős, vagyis a legtöbb gólt szerző futballista. 1930-tól napjainkig e dicsőségtáblára két magyar játékos neve is felkerült, ám a legtöbb vébécím megszerzése mellett a gólkirályokban is a brazilok adták a legtöbbet – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.

Mesterlövészek a világbajnokságokon
galéria
Harry Kane készülődik a tizenegyes elvégzésére Kolumbia ellen, ez volt az utolsó gólja a legutóbbi vébén, ahol hat találatából négyet büntetőből szerzett (2018) Fotó: Wikimedia Commons

Amikor Lucien Laurent a Franciaország–Mexikó (4–1) mérkőzésen gólt szerzett, még nem volt tudatában annak, hogy ő a világbajnokságok történetének legelső gólszerzője. 1930. július 13-án Uruguay fővárosában, Montevideóban ugyanis egyszerre két nyitómeccset játszottak a legelső világbajnokságon: az említett találkozót az Estadio Pocitosban, az Egyesült Államok–Belgium (3–0) összecsapást pedig az Estadio Parque Centralban, ahol Bartholomew McGhee a 23. percben lőtte az első gólt, így ha hitelesek a források és tényleg pontos időben kezdték a mérkőzéseket, akkor a francia futballista az első világbajnoki gólszerző.

Az elveszített döntő után senkit nem vigasztalt, hogy Kocsis vb-aranycipős lett (1954)  Fotó: Wikimedia Commons

Ezzel együtt 21 világbajnoki torna járt le azóta, ezeken összesen 2548 gól született, melyeken nyilvánvalóan több száz futballista osztozott, ám közülük mindegyik tornán kiemelkedett egy, aki az adott vébén a legtöbbet szerezte. 1930-ban sem az említett francia, sem pedig az amerikai játékos nem lett gólkirály, az ugyanis az ezüstérmes argentin csapatból került ki Guillermo Stábile személyében, aki nyolc gólt szerzett a négy vébémeccsén, a házigazdák ellen 4–2-re elveszített fináléban is betalált, az első félidőben még 2–1-re vezettek az argentinok.

Just Fontaine 13 gólos rekordját egy 32-es mezőnyben talán soha nem döntenék meg (1958) Fotó: Wikimedia Commons

A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.