A pintaderák, vagyis a díszes agyagbélyegek, Európa- és Ázsia-szerte előforduló leletek, melyek számos őskori kultúrára jellemzőek. „Ezek kis agyag pecsételők, amelyeket főleg az őskorban használtak egész Európa-szerte. A mi környezetünkben inkább a Cucuteni-Tripolje-kultúra keretében használták előszeretettel” – magyarázta Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze.
Rámutatott, a pintaderák körül sok a kérdés, funkciójuk nem világos.
A feltételezések szerint a díszítőmotívumok széles skáláját – többek között spirálokat, hullámokat és cikkcakkos vonalakat – tartalmazó pecséteket különböző anyagokra való nyomtatásra vagy lenyomat készítésére használhatták: textíliákra, bőrre, emberi bőrre, sőt, még kenyérre is.
Egy másik felvetés szerint a lezárt gabonasilókat a tulajdonos a személyes emblémájával jelölte meg.
„Ez egy tulajdonjogot is jelzet, egyfajta védjegy, mint a mai napig is használt pecsétek. A korongokra vésett minták visszaköszönnek a feltárt kerámiaedényeken és használati tárgyakon is, látható, hogy jellegzetes motívumai a rézkori Erősd-kultúrának, amely kis része a nagy Cucuteni-Tripolje-kultúrának.
– avatott be a régész.
Mint mondta, azért is választották a pintaderát a hónap tárgyává, mert februárban nyílik meg a csíki múzeumban a Transylvanian Design Week című kiállítás, és így egy rézkori „dizájntárggyal” kapcsolódnak hozzá. Ugyanakkor
tavaly több hónapon át leletmentő ásatásokat végeztek a csíkszentgyörgyi Potovszky-kert őskori lelőhelyen, ahol talán a Csíki-medence legjelentősebb őskori telepje helyezkedik el, az Erősd-kultúrának a telephelye.
Itt került elő a mostani ásatások során egy töredékes pintadera. A régebbi régészeti ásatások során még négy darabot találtak, így a múzeum gyűjteményében összesen öt pintadera van. „A hónap tárgyaként három darabot mutatunk be, mivel más-más motívumkincs jelenik meg rajtuk.
A három közül kettő átfúrt, a felső befogó részen, és ez azt is jelzi, hogy a tulajdonosa, használója akár ínra felfűzve nyakban is hordhatta ezt. Azért is fontosak ezek a kis tárgyak bemutatásai ilyen esetekben, mint a hónap tárgya, mivel
Így viszont, ha egyenként mutatjuk be, akkor több figyelmet kapnak” – részletezte Darvas.
A rézkori Cucuteni-Tripolje-kultúra a Kr. e. 4600-3500 időszakra tehető. Az elnevezés kultúra két végső földrajzi pontját jelöli: Cucuteni Moldva területén, Tripolje a mai Ukrajna északi részén található. Ennek az egyik alegysége az Erősd, a környékünkön a 19. század végén került elő ez a telep, és így külön kultúraként határozták meg, de a nagy kultúrtömbön belül.
– hangsúlyozta Darvas Lóránt.
„A tavalyi leletmentő ásatások során előkerült egy kemence ebből a korszakból, továbbá szeméttároló gödrök és azok betöltése és a kultúrához tartozó omlásrétegek. Házhelyeket sajnos nem találtunk most, de telepjelenségek mutatkoznak, cölöplyukak, tárológödrök, szemétgödrök. Kis felületen ástunk, de nagy mennyiségben kerültek elő régészeti objektumok. A leletanyag viszont óriási, nagy mennyiségű kerámiát találtunk.
Mivel nagy mennyiségű leletanyagról van szó, az elsődleges konzerválás, mosás megtörtént, de a feldolgozás, a leletanyagok értelmezése, restaurálás még folyamatban van. Mindenképp lakott terület bizonyosságát mutatják ezek a leletek. Az őskori telepnek a kiterjedését is igyekszünk meghatározni, terepbejárással, légifotózással, 3D-s modellezéssel, illetve a tavasz folyamán geofizikai vizsgálatokat is végzünk. Reméljük, hogy ezáltal viszonylag pontosan meg tudjuk határozni a telep kiterjedését” – fejtette ki a régész.
A pintaderákat a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban lehet megtekinteni keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.