HIRDETÉS
Az 1918 őszén a pusztító spanyolnátha miatt a kötelező maszkviselést bevezető amerikai városok nehezen tudták betartatni a szabályt a lázadók közt. A legtöbb ember betartotta a maszkviselési szabályokat, abban azonban nem akadályozta őket semmi, hogy lyukat vágjanak maszkjukra a dohányzáshoz. A leggyakoribb retorzió a pénz- vagy börtönbüntetés volt, illetve az újságok hasábjain való név szerinti nyilvános megszégyenítés – idézik a Múlt-kor portál cikkéből. Ugyancsak itt említik, hogy
a maszkellenesség a háború után erősödött fel, San Franciscóban a Maszkellenes Liga egyik gyűlésén kétezren is megjelentek.
Azt is megtudjuk, hogy a spanyolnátha idején komolyan tartottak attól, hogy a kedvtelésből tartott állatok megfertőzhetik a gazdáikat, ezért előfordult, hogy a háziállatokra is maszkot húztak.
A Magyar Lapok 1937. február 27-ei lapszámában azt taglalták, hogy a kézcsók, orvosi megállapítás szerint, nagyon gyakran betegségterjesztő is lehet, „főként a náthalázat terjeszti, amelynek járvány idején ön is védtelenül ki van téve.”
A Jó Egészség 1918. november 1-ei lapszámában Járványellenes tízparancsolatot közölnek. Ebben többek között arra is intik az olvasót, hogy
ne üljön fel annak a meglehetősen elterjedt, de sokszor végzetesen káros babonának, hogy az alkohol bátor élvezete megóvja a spanyolláztól.
„Tartsd testedet tisztán. Legalább hetenként egyszer fürödj, minden étkezés előtt gondozd kezedet” – áll a negyedik pontban.
Minderről bővebben a Látótér február 22-i számában olvashatnak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
