Sajtóhistorikum: rejtélyes vírus a székely katonáknál

A brassói 24-ik honvéd gyalogezred orvosai a harcba készülő katonákon különös betegség tüneteit fedezték fel – olvasható a Székelykeresztúr című lap 1916. február 19-ei lapszámában. „A katonák nyakán ugyanis daganatok keletkeztek, amelyek külső formáikban orbánchoz hasonlóak. Az orvosok ilyen irányban is kezelték a megbetegedett katonákat, de meglepődve konstatálták, hogy a katonák betegsége pár nap alatt minden nyom nélkül eltünt.”

A katonák viszont nyugodtan tűrték, hogy a kórházban hetekig megfigyelés alatt tartsák őket.

A rejtélyes betegség okára Róka Dénes brassói altiszt jött rá. „…az állomáson egy véletlenül kihallgatott párbeszédből megtudta, hogy azok a katonák, akik egy időre el akarják odázni harctérre való küldetésüket, egy Leonhardt Henrik nevü brassói henteshez mennek, aki kuruzslói tudományával könnyen tud segiteni azon.”

A kolozsvári úri és női szabók angol és francia imádatukkal kérkednek:

még mindig angol és francia divat szerint, angol szövetekből készítik a toaletteket

– adják hírül az Ellenzék 1916. januári számában. „Nem hinném, – irja olvasónk – hogy ádáz ellenségeink országában megtürnék az ilyesmit. Bizonyára, mint kémeket, már régen elcsukták volna.”

És hogy mi történt a Jean d’ Arc főpróbáján ugyanebben az évben, és miről írnak a „Szekszuális tanácsadó” rovatban 1932-ben a Káviár című lapban, megtudhatják, ha fellapozzák a Látótér október 5-ei számát.