A település első okleveles említése 1291-ben történik Gerlahidaként. Alapítója valószínűleg az Ábránfy nemzetségből származó, 1264-ból ismert Gerla lehetett, akinek Békés megyében, Békéscsabától keletre a ma is meglévő Gerla nevű falu volt az egyik birtoka.
A 13. század második felében Bálványos várának tartozéka lett, és feltehetően ebben az időben építették a Szamoson átvezető hídját, amiről a Gerlahida nevet kapta.
Bálványos tartozékaként Gerla 1406-ban került Szántai Laczk Jakab erdélyi vajda kezébe. Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában arról ír, hogy a Lackfiak kihaltával 1456-ban Gerla a Bánffyaké lett, de mint per alatti birtokot, Mátyás király Vingráti Geréb Jánosnak adományozta. 1463- ban azonban ismét a Bánffyak birtokába kerül. Miután Bánffy László és Zsigmond részt vett az 1467-es Veres Benedek-féle királyellenes lázadásban, birtokaitól megfosztották, és azokat a király Váradi János váradi püspöknek adományozta.
A 16. század elején rommá lett vár helyén 1540 előtt Szapolyai János király parancsára megkezdték Újbálványos várának felépítését a Bács megyéből származó Bánk Pál királyi várnagy vezetésével. Az építkezést Martinuzzi György folytatta és fejezte be 1542-ben Domenico de Bologna tervei alapján. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában olvashatják el.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.