A Sajtóhistorikum rovatból többek között arról is értesülhetnek az olvasók, hogy 1931 nyarán egy elhagyott szerető buktatta le azt a brassói kémszervezetet, melynek két vezetőtagja havi negyvenezer lejes fizetésért a bácsi szovjet kémközpontnak jelentett a Brassó melletti repülőgépgyárról. Legalábbis erről írt 1931. július 21-én az Ellenzék.
Egyébként 1917-ben már az Udvarhelyi Híradó április 1-i száma is foglalkozott a kémkérdéssel. Egy korabeli cikk szerint a kormány már akkor felhívta az ország lakosságának a figyelmét az ellenséges államok kémeire. Néhány hónappal később már arról tudósít az udvarhelyszéki napilap, hogy királyi rendelettel szüntették meg a hadseregben addig büntetésként dívott kikötést. A megbüntetett katonát egy oszlop elé állították, karját, derekát magasra húzták, hogy csak a lába hegye érte a földet. Ebben az állapotban maradt a katona a büntetés végéig.
A Székelyföldi Közélet 1934. január 13-i száma arról közölt rövid írást, hogy a farkaslaki jegyző arra utasította a helybéli plébánost, hogy a meggyilkolt Duca miniszterelnök iránti kegyeletből, az országszerte meghirdetett gyászünnepség részeként tartson Te Deumot.
– olvasható a Székely Közéletben.
Milyen udvarlási szokások voltak a nagyszüleink korában, hogyan hódították meg nagyapáink kedveseiket? És milyen volt leányként fogadni a fiatal zenészeket? Mikor beszélhetnénk erről, ha nem épp a szerelmesek ünnepén?
Mi az a sarkazó kulcs? Az erdőlő bakancs? A mosztos? A capina? És a pityókázó járom? Ezek Tánczos Vilmos csíkszentkirályi örökölt tárgyai, amelyek habár régiek, még „nem haltak meg”, hiszen pontosan meg tudjuk nevezni azokat.
Mit tudunk az irodalomba belopózott karácsonyról? Milyen meghatározó versek és prózaszövegek mutatják be az erdélyi téli ünnepet? S hogyan tud korrajzként szolgálni egy-egy téli, karácsonyi mű? Balázs Imre József irodalmárral beszélgettünk.
A katolikus egyházi naptár sorrendjében tárgyalja a szenteket a Catalogus sanctorum, amelyben háromezernél is több legendát gyűjtött össze a velencei szerző, Petrus de Natalibus püspök. A szentek életéről szóló munkáját 1372-ben fejezte be.
A Gáva-kultúrához köthető (Kr.e. 1100-800) az a késő bronzkori tárolóedény, amelyet a Csíki Székely Múzeumban a késő őszi betakarítások és a télre való készülődés apropóján választottak a novemberi hónap tárgyává.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarországon hagyott mély nyomot. Erdélyben a magyar közösség bár nem lángolt fel úgy, mint Budapest utcái, mégis magában hordozta egy olyan jövő vágyát, ahol a szabadság valóság lehet.
Az iskolakezdéshez kapcsolódóan választották ki a hónap tárgyát a Csíki Székely Múzeumban: a csíkszeredai Magyar Királyi Állami Leánygimnázium sapkajelvényét dr. Lukács Bence Ákos történész, vezető konzul ajándékozta Csíkszereda városának.
Csak asszonyok viselhették, lányok nem, és minél módosabb volt valaki, annál szebben díszíthette gyönggyel, bodrosabban szegélyezhette csipkével: a csepeszt választották a júniusi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.