HIRDETÉS
A nagy időugrást követően olyan három epizódot hozott a Sárkányok háza, amit majd évek múlva is tanítani kell a sorozatkészítés magasiskolájában. A Trónok harca előzménysorozata hétről-hétre múlja felül magát, és még a legdurvább történéseket nem is láttuk.
Az ötödik résztől azonban olyan drámákat és feszültségeket voltak képesek teremteni az alkotók és a színészek, hogy néző legyen a talpán, aki közömbösen, ne adj’ isten lesújtó véleménnyel követi az eseményeket.
A hatodik epizódban rögtön tíz évet ugrottunk, ami a Rhaenyrát és Alicentet játszó színésznők lecserélését is eredményezte (a két új színésznő: Emma D'Arcy és Olivia Cooke pedig brillíroznak a szerepeikben, és szenzációsan hozzák a hercegnő és a királynő idősebb „verzióit”), emellett pedig színre léptek a gyerekek is, akik alaposan feladják a leckét, hogy akkor kit hogy is hívnak, és ki kinek a kije ebben a sorozatban (a meglehetősen kusza kapcsolatrendszereknek is köszönhetően).
Szerencsére három rész és megannyi meglepő fordulat után a hardcore-rajongóknak már nem esik nehezére elhelyezni a közel egy tucatnyi új szereplőt, köszönhetően annak is, hogy
a korábban megismert karaktereket „ritkította” időközben a történetet író George R. R. Martin és a könyvét adaptáló showrunnerek.
A király és Alicent gyerekei születése után Rhaenyra is utódokat hoz a világra, miután összeházasították Laenorral. Igen ám, de nem is a Trónok harca világában játszódna a történet, ha nem az utódlás és az ezt bonyolító történések körül forogna minden. Rhaenyra gyerekei egyértelműen nem Velaryonok (hiszen tudjuk, hogy nyitott házasságban, ki nem mondott titkokkal élnek), ezt azonban a király nem hajlandó tudomásul venni, ő lánya törvényes gyerekeiként kezeli a fekete hajú fiúkat, akiknek az apja egyértelműen a királynő testőre. És bár továbbra is az a status quo, hogy Rhaenyra örökli a trónt apja halála után,
Alicent és a különböző okokból hozzá szegődött csatlósai ezt mégis próbálják valamilyen formában kimozdítani, és a saját javukra, pontosabban a király másodszülött fia előnyére billenteni.
Így szakad tehát két táborra a Targaryen nemzetség, akiket a Sárkányok táncában a feketék (Rhaenyra) és a zöldek (Alicent) néven különböztetnek meg, és tulajdonképpen a kettejük szembenállása a kirobbantója az egész, véres harcokba és számos halálba torkolló belviszálynak, amitől pont a király szerette volna megóvni a szeretteit és a népét. Daemon látszólag kivonta magát ebből a hatalmi harcból, és a Keskeny-tengeren túl új hitvesével, Laenával és két szép lánygyermekükkel próbálja megtalálni a boldogságot, de ez továbbra sem jön össze neki. A harmadik gyerekük születése körüli bonyodalmak azonban Laenát arra a döntésre kényszerítik, hogy sárkánylovas általi halált haljon, magyarán rituális öngyilkosságot követ el:
elégetteti magát a hátasával, Westeros legnagyobb sárkányával, Vhagarral.
Temetése hozza össze az egymástól távol élő és szakadozó királyi ház tagjait, és mindez egy olyan feszült jelenetsort eredményez a hetedik epizód első felében, hogy a kanál minden második jelenetnél megáll a levegőben,
a karakterek között pedig akkora a feszültség, hogy látszik, kevés tartja őket vissza, hogy egymás torkának ugorjanak.
(Fun fact: ez volt egyébként az első jelenet, amit a színészek közösen forgattak, úgyhogy itt még nem is voltak összeszokva, ami még hihetőbbé tette a zsarátnokként izzó konfliktusgócokat.)
A gyászoló szülők, Corlys Velaryon és Rhaenys Targaryen párbeszédéből megtudhatjuk, hogy a történelem nem a vér szerinti örökösödésre, hanem a név szerintire emlékszik, ami előrevetíti a héten látott puskaporos hordót is, ami megágyaz a Sárkányok táncának. Előtte azonban a sárkány nélküli, a testvére és unokaöccsei által szekált Aemond Targaryen úgy dönt, hogy magának követeli a lovas nélkül maradt legnagyobb sárkányt, ami egy izgalmas és látványos, ám meglehetősen sötét jelenetben csúcsosodik ki, ahol
a készítők a korábbi részben látottakra is rátromfolva érzékeltetik a hatalmas bestia elképesztő méretarányait.
A sárkány megszerzése azonban dulakodást eredményez közte és a többi gyerek között, ennek a végén pedig Lucerys elveszi Aemond fél szeme világát a tőrével. Ez a majdnem tragédiába fordult torzsalkodás a gyerekek között pedig egy újabb összetűzést eredményez a két szemben álló fél, Rhaenyra és Alicent között, mivel Alicent Lucerys fél szeme világát követeli elégtételként. Az önuralmát elveszítve megragadja a király tőrét és Rhaenyrának esik, azonban csak annak karján ejt vágást, de egyszer és mindenkorra megmutatja, hogy mire képes azért, hogy az ő akarata érvényesüljön.
A feszült intermezzókat követően Rhaenyra úgy ítéli meg, hogy szövetségesre van szüksége ahhoz, hogy a trónért menő viszálykodásból győztesen jöjjön ki, ezért nagybátyja támogatását és hűségét kéri házasság formájában, ehhez azonban jelenlegi férjének, Laenornak el kell tűnnie a színről. Meg is rendezik a halálát, ami elsőre merényletnek tűnik, az epizód végére viszont kiderül, hogy
az addig kettős életet élő Laenor lesz az egyik olyan kiváltságos Trónok harca szereplő, aki elhajózhatott a naplementébe mindenféle következmény nélkül
(a sorozat alapjául szolgáló könyvben egyébként csatában hal meg).
Rhaenyra és Daemon tehát (vérfertőzés ide vagy oda, ez már a világ legtermészetesebb dolga a Sárkányok házában is) összekötik az életüket, és közös gyerekeik is lesznek, akiket egy újabb időugrást követően csecsemőkként láthatunk, amint bemutatják őket a halálos ágyán máktejjel leszedált Viserys királynak, aki
úgy fizikailag, mint szellemileg is rendkívül leépült, az ezt megjelenítő maszkmesterek és Paddy Considine lehengerlő alakításának köszönhetően a maga elborzasztó valóságában láthatunk.
Mint kiderül, időközben Corlys Velaryon is halálos sebet kap egy csatában, amit nem valószínű, hogy túlél, ezért elengedhetetlennek látják megvitatni a Valeryon-utódlást az érintett felek. A király nevében azonban felesége, Alicent és apja, Otto uralkodik, akitől semmi jót nem várhatnak Rhaenyra és gyermekei, akik közül a neve okán a másodszülött, Lucerys kellene legyen a Valeryon ház örököse, ezt azonban Corlys vér szerinti testvére, Vaemond nem hagyná, hiszen őt illetné meg a vér (és nem a név) szerinti utódlás.
Ez a fentebb puskaporos hordóként is említett eseménysor hozza el Viserys király utolsó nagy megmozdulását, amikor
félholtan vonul be a trónterembe, hogy egyszer és mindenkorra eldöntse ezt a kényes ügyet.
Pont az ilyen jelenetek miatt igazi Trónok harca-élmény a Sárkányok háza, amit még képesek voltak egy vacsorajelenettel tetézni, és amiről az első pillanattól kezdve sütött, hogy nem lehet békésen lezavarni a korábbi konfliktusok tükrében, hiszen
az asztal minden sarkán ott voltak a szemben álló felek, akiknek egy rossz mozdulat is elég, hogy egymás szemét szó szerint kivájják.
És míg Viserys az utolsó gesztusaival is azon volt, hogy megtartsa az egységet a háza tagjai között, bennünk, nézőkben egyértelműsödött, hogy ez nem fog megtörténni, ha a fene fenét eszik sem. Bár Alicent és Rhaenyra váltottak egy kissé megenyhült pillantást, a gyerekeik már nem voltak ennyire diplomatikusak, és folyamatosan provokálták egymást, ami aztán virtuskodásba és szinte vérontásba torkollt,
egyszer s mindenkorra egyértelművé téve, hogy itt csak akkor lesz béke, amikor mindenki halott lesz.
Viserys pedig lázálomban a világ sorsán és a Trónok harcát elővetítő prófécián mereng félhangosan, amit hitvese, az egyértelműen kígyó Alicent máris a saját javára tud fordítani, hiszen fiát is éppúgy Aemondnak hívják, mint az egykori hódítót, akinek a nevét a király a halála előtt kimondja…
Ebből indul tehát a jövő heti epizóddal a Sárkányok táncaként ismert eseménysor, ami véres összecsapásokból és harcokból fog állni a szemben álló felek és szövetségeseik, na meg a sárkányaik között. Az évadból már csak két rész van hátra, tehát
az igazi puskaport és a legnagyobb fordulatokat már a második, várhatóan csak 2024-ben érkező, már berendelt évadban láthatjuk.
De az évadzáró és az azt megelőző epizód is biztosan számos nem várt fordulatot tartogat még...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
